Back to top

Új körülmények, új megoldások

A zöldfelület-gazdálkodás szakembereit nem csak a klímaváltozás nyomán kialakuló időjárási szélsőségek állítják komoly kihívások elé.

A soha nem látott mértékű dísznövénykereslet, az emberek átformálódó szemlélete a saját környezetükkel kapcsolatban, vagy éppen az egész ágazatban tapasztalt munkaerőhiány csak néhány azon megváltozott körülmények közül, amelyek miatt a zöldgazdászoknak új módszereken, új megoldásokon kell gondolkodniuk, hangsúlyozta Lukács Zoltán, a NAK Dísznövény Alosztályának, egyben a Magyar Faápolók Egyesületének elnöke a Gazdálkodjunk okosan zöldfelületeinkkel címmel szervezett kamarai konferenciasorozat kecskeméti állomásán.

Ma már nem lehet úgy kertészkedni, mint ahogyan a járvány előtt lehetett.

A megváltozott helyzet új megoldásokat követel a zöldfelület-gazdálkodásban, ugyanakkor szükség van a hosszabb ideje fennálló nehézségek átvizsgálására is. Lukács Zoltán rávilágított a terület legnagyobb gondjára, azaz, hogy a zöldfelület-gazdálkodás három erős motorja, a tervezés, a kivitelezés és a fenntartás jelenlegi működése, szabályozása nincs összehangolva. A tájtervezők az építészkamara egyik altago­zatához tartoznak, így képletesen a kerttervezők, ezáltal a zöldfelület is „alárendelt” szerepben vannak. A kivitelezők, a kertépítők szintén az építőiparnak alárendeltek, ráadásul a zöldterületek fenntartásának szabályozása több ponton problémás, ezért nem egyértelmű, hogy az egyes tevékenységeket kinek kellene összefogni és összehangolni.

Múltban gyökerező gondok

Számos olyan tény nehezíti a zöldgazdálkodást, amelyben az elmúlt évek nem hoztak változást. Jelenleg Magyarországon nagyon kevés településnek van fa- és parknyilvántartása.

Történt előrelépés a téren, ám a folyamat csak lassan halad, így továbbra is kicsi a már felmért zöldfelületek aránya, így sok önkormányzat nincs tisztában a saját zöldvagyonával.

Első és legfontosabb lépés az erre vonatkozó nyilvántartások elkészítése, és a már rendelkezésre álló adatbázisok bővítése. Világos és rendszerszerű zöldfelület-katasztert kell kialakítani, lehetővé téve a települések zöldfelületeinek egyértelmű és szisztematikus áttekintését. Következő lépésként ezt a hatalmas, pénzben kifejezett értéket közismertté kell tenni. Az előadó komoly gondnak tartja, hogy a kertészek még mindig nem lehetnek felelős műszaki vezetők, műszaki ellenőrök a kert- és parképítéseken, pedig sok esetben erre nagy szükség lenne. További nehézség, hogy jelenleg a fákat nem védi törvény, a fás szárú növények védelméről szóló 2008-as kormányrendelet pedig sok pontban elavult.

Megváltozott feltételek

Az éghajlat kétségtelenül változik, az átlaghőmérséklet megnőtt, különösen a városokban egyre gyakoribbak a hőhullámok. A villámárvizeket, nagyon rövid idő alatt lehullott nagy mennyiségű csapadékot a meglévő vízelvezető rendszerek sokszor nem képesek befogadni, ez számos megoldandó feladatot ró a városgazdálkodásra.

Gyakran tombolnak viharos erejű szelek, emiatt el kell gondolkodni azon, hogy a favizsgálatnál alkalmazott referenciaértékeket ennek vonatkozásában módosítsák.

A klímaváltozás közvetett következményeként érezhetően formálódott a lakosság véleménye a saját épített környezetéről, és az azzal való kapcsolata. Ennek eredményeképpen világszerte számos sokoldalú egyezmény (charta) született a városi életminőség javítására, amelyek a lakók, a zöldfelület-gazdálkodók, a döntéshozók együttes akaratát fejezik ki, és amely alapul szolgál a hosszú távú beruházásokhoz. Ezek lehetnek országos vonatkozásúak, vagy egy kisebb régióra, akár csak egyetlen városra vonatkozó megállapodások. Mintaértékű példa a német, a francia és a finn charta. A zöldgazdászokat érintő fontos, kedvező változás – mint arra a magyar dísznövényágazat helyzetét vizsgáló, tavaly elkészült tanulmány is rámutat –, hogy az elmúlt években nőtt a kertgazdaság teljesítménye, és további fejlődés várható. Ezt a gazdasági növekedést mindenkinek ki kell használni, ehhez azonban a szakmai összefogás mellett nélkülözhetetlen az ismert gondok megoldása.

A nyilvántartásra épülhetnek a tervek

Lukács Zoltán összefoglalta azokat a lehetséges megoldásokat, amelyekkel több területen akár már rövidtávon is eredményes és előremutató lépéseket tehetne a szakma.

Elsőként kiemelte a helyi nyilvántartások (fa- és parknyilvántartások) jelentőségét, nagyon fontos lenne, hogy azt minél több település elkészítse.

Emellett mihamarabb létre kell hozni az értéken való nyilvántartásokat (faiskolai alapár, zöldfelület-egyenérték), a „zöld leltárakat”, a zöldvagyont vagyonleltári elemként kell kezelni.

Az adatok, a nyilvántartások birtokában, az adatok összesítésével megvalósulhatna a nemzeti fatár, amelynek elemzései, mutatói egyaránt szolgálnák a lakosság tájékoztatását, és hatalmas segítséget nyújtanának a zöldfelület-gazdálkodás számára is. A nyilvántartásban hozzáférhető adatok figyelembevételével hatékonyabb és gazdaságosabb lehet a zöldfelületek fenntartása.

A nyilvántartásra épülve könnyebben összeállíthatók közép-, illetve hosszú távú zöldfelület-gazdálkodási tervek, azok pedig nagymértékben támogatnák az önkormányzatok és a faiskolák a kapcsolatát.

Ha egy település rendelkezik hosszú távú zöldfelület-gazdálkodási programmal, akkor adott a lehetőség, hogy a hazai faiskolákkal megállapodásokat, akár termeltetési szerződéseket kössön.

Ez hosszú távon növelné a hazai faiskolák versenyképességét, hiszen így többletbevételhez jutnának, ugyanakkor csökkenne a külföldről behozott – sokszor a hazai klímának nem megfelelő – növények aránya.

Több ezer munkavállaló hiányzik

Lukács Zoltán arra is fölhívta a figyelmet, hogy az ágazat lendületes fejlődése nem lehetséges megfelelően képzett szakemberek nélkül. A munkaerőhiánnyal kapcsolatban elmondta, hogy a legóvatosabb becslések szerint is legalább 5000 munkavállaló hiányzik az ágazatból. A várhatóan több évre vonatkozó fejlődési ütem megakadhat, ha a munkaerőhiányra nem találnak megoldást. Számos sürgős feladat vár a piaci szereplőkre, akik számára a legfontosabb kihívás a munkakörökkel, bérekkel és munkafeltételekkel kapcsolatos szemléletváltás lesz. A szakképzés feladata, hogy kihasználja az új lehetőségeket, például az egyetemi képzés során a gyakorlathoz közelebb álló módszerekkel oktassanak. Mindez azonban csak hosszabb távon hoz eredményt. A jelenlegi munkaerőhiányt az érdeklődő fiatalok célzott megszólításával és gyakorlatorientált felnőttképzéssel lehetne a leggyorsabban csökkenteni.

Fontos lenne, hogy elfogadásra kerüljön a szakmai irányelvek alapján készített egységes, úgynevezett minimum parkfenntartási technológia. Ez előírná a zöldfelületek kötelezően elvégzendő fenntartási munkáinak gyakoriságát is. A hosszú távú fejlesztési tervekben szerepelnie kellene költségvetési garanciának, ami a település vezetésének változása esetén is szavatolná a zöldfelületekre vonatkozó beruházási tervek megvalósulását.

A megváltozott éghajlat miatt a korábbiaktól eltérő növényfajtákat kell ültetni. Ebben útmutatást adhat a Közterületi sorfák jegyzéke, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Díszker­tészek Szakmaközi Szervezetének gondozásában, a közelmúltban megjelent Magyar nemesítésű díszfák, díszcserjék és örökzöldek című kiadvány is.

Lukács Zoltán kitért a hazai dísznövénykutatásra is. Kiemelte a Pannon Breeding programot, amely egyebek közt a zöldfelületek kialakításához hazánkban gazdaságosan használható fajták vizsgálatával is foglalkozik.

A kutatás eredményei nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a területek zöldítésekor a lehető leghatékonyabban aknázzák ki a dísznövényfajtákban rejlő lehetőségeket. Új, és halaszthatatlan kihívás a szakemberek számára, hogy a betegséget okozó növényeket más fajokkal váltsák ki.

Túlságosan kevés a magyar kertészeti szabvány, így a szakma jelenleg is számos szabvány kidolgozásán fáradozik, amelyek hatékonyabbá teszik a dísznövénytermesztés és a zöldfelület-gazdálkodás szabályozását. A faiskolai és faápolási szabványok (fanyilvántartás szabványa, metszés szabványa), a parképítési technológia szabványai, a füvesítés, a tetőkertépítés és a parkfenntartás szabványa a korszerű kertészeti technikai ismeretek figyelembevételével jelenleg készül.

Mit tartogat a jövő?

Faültetéseknél és virágágyak létesítésénél előtérbe fognak kerülni az új technológiák. Erre a fővárosban már számos jó példát találunk a biodiverz évelőágyásoktól kezdve az idén nyáron a Bartók Béla úton megkezdett Stockholm-típusú faültetési módszerig.

Napjainkban már leginkább ökológiai vagy növényvédelem nélküli zöldfelület-gazdálkodásra kell gondolni, ebben élen jár a franciaországi Lyon városa, az ott alkalmazott fenntartási módszereket lyoni módszernek nevezték el.

Az esőkertek városi parkokban való alkalmazása szintén újszerű, és várhatóan egyre ismertebb lehetőség lesz.

A szakfelügyeleti rendszerrel az építőipari cégeket, a kivitelezőket lehet rákényszeríteni arra, hogy a fákat meghagyják, vigyázzanak rájuk, és figyelembe vegyék ökológiai igényeiket az építési beruházás után is. A szakma által nagyon vágyott kertészeti törvény átfogóan szabályozná a tervezési, kivitelezési folyamatok részleteit, a zöldfelület-védelem kérdéseit.

A zöldfelület-gazdálkodás hazai szakembereinek szóló, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által életre hívott szakmai konferenciasorozat célja, hogy elősegítse a zöldfelület-gazdálkodásban érintett ágazati szereplők közötti hatékony kommunikációt, valamint ösztönözze az önkormányzatok és faiskolák közötti szorosabb együttműködést annak érdekében, hogy a hazai zöldfelület-gazdálkodás növényanyagát, növényszükségletét mind inkább a hazai faiskolákból elégítsék ki.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/41 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megnyílt a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó

Áder János magyar és Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök részvételével, koncerttel vette kezdetét hétfőn este a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó a Hungexpón, amelynek már a szervezésénél is kiemelt szempont volt a fenntarthatóság - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) export növeléséért felelős helyettes államtitkára.

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avattak

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avatott tegnap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, összesen 32-en kapták meg mesterlevelüket. Az eseményen került átadásra az EuroSkills 2021 versenyen érmeket nyerő, az agrárágazatban indult magyar versenyzők elismerése is.

"Elválnak" az albatroszok a klímaváltozás miatt

Nagyobb arányban szakadnak el egymástól az egyébként monogám kapcsolatban élő albatroszok a tengervíz felszíni hőmérsékletének emelkedése hatására - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (I. rész)

2020 egy kihívásokkal teli évtizedet indított el. Az emberek élete komoly változáson ment keresztül egy globális világjárvány megjelenésével, és ezzel együtt bizonyos élelmiszerekből hiány is fellépett. Sajnos az élelmiszerhiány a világ számos országában folytatódott, és úgy tűnik, hogy a jövő évben sem lesz még vége…

Magán tejfeldolgozás és saját értékesítés

Nagy Péter édesanyja ragaszkodott a márkanévhez. A valaha tejtermeléssel is foglalkozó cég ma már csak tejet dolgoz fel, hogy a termékeket maga forgalmazza. A hosszúpályi székhelyű Hajdúsági-Tej Kft. Nagyné és Fiai Tej-Tejtermékek márkanév alatt gyárt és forgalmaz tejtermékeket.

Halban gazdag ünnepek

Már négy éve, hogy szinte adventi hagyománnyá vált a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) és az Agrármarketing Centrum (AMC) közös, halfogyasztást ösztönző kampánya, a Kapj rá! tájékoztatója, amit idén az Advent Óbudán keretében tartottak a Fő téren.

91 éves az év jégkármérséklője

A megváltozott éghajlati viszonyokra nemcsak válaszokat kell találni, hanem segítséget is kell nyújtani a gazdáknak a káraik mérsékléséhez. Ennek érdekében az agrártárca több lábon álló kockázatkezelő eszközt működtet, ennek része az országos jégkármérséklő rendszer is.

Telivér-utánpótlás Dióspusztáról

A versenyistállókba szeptembertől folyamatosan érkeznek a másfél éves telivérek, akik a következő generációt képviselik jövőre a lóversenypályákon. A német, angol, francia és ír importok mellett meghatározó szerepet játszanak a magyar tenyésztésű lovak.

Nem hiányoznak az életünkből az egyszer használatos műanyagok

A megkérdezettek csaknem 70 százaléka nem érezte meg az egyszer használatos műanyag termékek kivonását a piacról - közölte az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) az MTI-vel csütörtökön.

Meglódultak a vállalkozások és a feldolgozóipar

A harmadik negyedévben folytatódott a beruházások bővülése, 12,4 százalékkal nőtt a volumen a Covid19-járvány által súlyosan érintett egy évvel korábbihoz képest. A vállalkozások körében 21,8 százalékkal nőttek a beruházások, ugyanakkor az azok 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések lényegesen, 11,7 százalékkal visszaestek - ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).