– Szükségünk van egy erős mezőgép-iparra. Szerencsére az elődeink 1991-ben, a szövetség megalapításával egy védőhálót vontak a tagságunk alá, összehozták azokat a gépgyártó vállalatokat, amelyek a rendszerváltás zivatarában talpon tudtak maradni – így fogalmazott a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének elnöke, Csanádi Tamás. A fennállásuk 30. évfordulóját ünnepelték ma közel 150 meghívott vendéggel a lajosmizsei Geréby Kúriában.
Az eseményen készült fotógalériánkat ide, vagy a képre kattintva tekintheti meg.
Az elmúlt tíz évre visszatekintve elmondta: látható, hogy amikor erős és közvetlen volt a géptámogatás, akkor erős volt a géppiac, hiszen a külföldi gyártók gyorsabban tudtak reagálni kapacitásaikkal. Amikor ez kifutott, a géppiac visszaesett. A gépgyártóink viszont stabilak maradtak, sőt, a volumen növekedett is, főleg az exportorientáltság miatt. Mindez a döntéshozókhoz is eljutott, egyre inkább a komplett technológia, az értékláncok irányába hatnak a támogatások. Nem szeretne jóslásokba bocsátkozni, szögezte le, de idén szerinte a géppiac és a gépgyártás is át fogja szárnyalni a 200 milliárdos határt. Világszínvonalú a kínálatunk a talajművelés, a növényvédelem, a post harvest technológiák terén. Kiemelte azt is, hogy a hazánkban tevékenykedő külföldi tulajdonú gyártók zöme a fejlesztését is itt végzi, azaz nem pusztán bérgyártásról van szó.
Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége elnöke a magyar agrárgépészek egyre jelentősebb léptékű fejlesztéseiről beszélt az előadásában. Munkája és napi tapasztalatai kapcsán pontosan tudja, hogy például egy „Made in Germany” felirat mögött olykor akár 30 százalék a magyar tudás, a magyar munka eredménye. Ehhez azonban sok gépészre van szükség, többek között pár éve a MEGOSZ-szal együtt ezért kezdték a Legyél te is mezőgépész! programot.
Jó lehetőség a megjelenésre egy-egy kiállítás, mint például a közelmúltban lezajlott OMÉK, ahol örömmel látta, hogy sok fiatal nézett szét.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszteri biztosa, Lepsényi István a hidrogént nevezte egy sok lehetőséggel kecsegtető új, érdekes területnek. Az Európai Unió 2019-ben erről a kémiai elemről kijelentette: korkompetencia, mert, bár a technológia teljes folyamata még sok fejlesztést igényel, ha el akarjuk érni a 2050-es klímacélokat, az csak a hidrogénnel valósulhat meg. A hidrogén felhasználás a következő 20-30 évben tízszeresére növekszik majd, jelenleg évi 150 ezer tonnát állítunk elő, harmadát a műtrágyagyártás, a többit a kémiai üzemek használják fel. A mezőgazdaság pedig úgy kerül ebbe a képbe, folytatta a miniszteri biztos, hogy a járművek közlekedésre használják majd.
– Amikor átvettem annak idején a tárca vezetését, az egyik kérésem az volt, hogy hívhassuk Agrárminisztériumnak. A névvel is jelezni akartam, hogy más kihívásokra kell reagálni a 21. században. Pontosan ezt keresi az a korosztály, amely most dönt arról: elkötelezi-e az agrárium felé magát, vagy sem – ezt Nagy István agrárminiszter jelentette ki. – A társadalom azt várja el, hogy legyen az agrárium „zöld”, ezt pedig az önök által fejlesztett eszközökkel lehet elérni. Nagyszerű érzés látni a nagy gépmárkákat, és közben tudni azt, hogy mennyi abban a magyar fejlesztés.
A rendezvényen az innovatív megoldások alkalmazásának elősegítésére a MEGOSZ stratégiai megállapodást kötött a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platformmal, melyet Csanádi Tamás és Lepsényi István írt alá. Korábban online írt alá a szövetség egy, az Agrárminisztériummal kötött stratégiai partnerségi megállapodást, ezt most az eseményen adták át ünnepélyesen.
Elismerést vehettek át azok, akik a MEGOSZ munkájában aktívan részt vállalnak. Kucsora Szilvia nem tudott jelen lenni a rendezvényen, de a BPW Hungária Kft.-től Varga Lajosnak személyesen gratulálhattak. „A magyar mezőgazdaságigép-gyártásért” érmet Lőrincz László, a szövetség korábbi elnöke és Gyurácz Ferenc, a szövetség alapító tagja kapta.