Back to top

Határon átnyúló program keretében bővült a Nyugat-Pannon régió kínálata

Kiemelt szerepe van a határon átívelő közös természetvédelmi munkának, hiszen a megváltozott társadalmi igények, az aktív kikapcsolódás népszerűsége a hálózatos gondolkodásra ösztönöznek – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Hévízen, az Ausztria és Magyarország közös megvalósításában zajló PaNaNet+ program eredményeit bemutató konferencián.

Rácz András hangsúlyozta, hogy Ausztria és Magyarország közös természeti öröksége a Nyugat-Pannon régió, amely természeti értékeit és biológiai sokszínűségét tekintve európai viszonylatban is kimagaslónak számít. Ezen kincsek megóvását, megismertetését és bemutatását tűzte ki célul a térségben található 4 nemzeti park és 9 natúrpark együttműködésében 2008-ban megalakult PaNaNet hálózat.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a most záruló és 2,7 millió euróból megvalósuló program középpontjában a fenntartható természetturisztikai kínálat fejlesztése állt.

A projektnek köszönhetően az elmúlt 5 évben számos ökoturisztikai újdonsággal, közönségprogramokkal, a környezeti nevelést és a szemléletformálást segítő elemekkel, infrastrukturális fejlesztéssel bővült a régió kínálata, emellett a speciális igényű látogatók számára is elérhetővé tették a természetjárást.

Hazánk részéről 3 nemzeti park igazgatóság vett részt a projektben, mindegyikük más-más területre helyezte a hangsúlyt. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnál a vízi turizmus fejlesztése, az ehhez kapcsolódó eszközpark és szolgáltatások bővítése állt a középpontban. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság a speciális igényű gyerekek számára nyújtott akadálymentes természeti élményeket például speciális kerékpárok beszerzésével, emellett túravezetőknek és gyógypedagógusoknak tartottak gyakorlatorientált továbbképzést. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a térségi hagyományokra és a helyi termékek bemutatására helyezte a fókuszt.

Rácz András beszédében úgy fogalmazott: a közös munka a jövőben is folytatódik, hiszen a határon átnyúló különböző együttműködéseknek komoly jelentőségük van.

Példaként említette a nemrég létrejött ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátumot, amely a világon egyedülálló, hiszen az 1 millió hektárt felölelő terület az egyetlen olyan bioszféra-rezervátum, amely öt ország közreműködésével valósult meg.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.

Előbb kezdődött meg a nyári betakarítás a földeken

Országosan is megkezdődött az aratás, az extrém meleg időjárás különös figyelmet igényel a gazdálkodóktól – közölte Nagy István agrárminiszter.

Lezárult a „Bölcs Fák” határon átívelő projektje

A matuzsálemfák megőrzése, megfelelő kezelése, dokumentálása kiemelt feladat, emellett fontos a népszerűsítésük, és közkinccsé tételük is határon innen és túl egyaránt - jelentette ki az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Gödöllői Királyi Kastély kertjében.

Méhek nélkül nincs jövő

Hosszú távú együttműködést kezdett az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME) a hazai méhek védelméért és a lakossági edukáció érdekében a magyar élelmiszeripar egyik kiemelkedő szereplője, a Sió-Eckes. Nagy István agrárminiszter a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az OMME-t a méhészeti termékek ágazatban szakmaközi szervezetként ismerte el a minisztérium.

Fókuszban a hazai akvakultúra-ágazat innovációs lehetőségei

Hazánkba látogatott a Halászati és Tengerügyi Főigazgatóság (DG MARE) főigazgatója. Charlina Vitcheva 2022. június 21-23-án az Agrárminisztérium meghívására érkezett Magyarországra, hogy szakmai látogatása keretében megismerje a magyar akvakultúra-ágazat hazai erősségeit és kihívásait, valamint találkozzon a fontosabb ágazati szereplőkkel.

„Cukorhiány” és takarmányválság

Annak ellenére, hogy minden írni-olvasni tudó ember számára világos kellene legyen Szerbiában, hogy az ország mindegyik alapvető élelmiszerből többet állít elő, mint amennyit 7 millió lakosa képes volna elfogyasztani, május folyamán pánikszerűen vásárolták fel a cukrot, és emiatt az 1 kilogrammos kiszerelés az egész országban eltűnt a boltok polcairól.

Megújult az Agrár Széchenyi Beruházási Hitelprogram

Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max néven új beruházás finanszírozási eszköz áll a kis-és középvállalkozások rendelkezésére július 1-től.

A méhjólét napjainkra felértékelődött

Az Agrárminisztérium június elején 10 milliárd forintos keretösszeggel hirdette meg a méhek állatjóléti támogatását. De vajon miért van szükség ilyen jellegű támogatásra a méhek esetében, illetve hogyan értelmezhető az állatjólét ebben az ágazatban? Ezekre a kérdésekre Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, valamint kiadónk által gondozott Méhészet szaklap főszerkesztője adott választ.

Újabb eszköz teszi könnyebbé az élelmiszerágazat hitelhez jutását

Magyarországon elsőként a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az élelmiszer kis- és nagykereskedelem, illetve az agráriumhoz kötődő vállalkozások, őstermelők számára érhető el egy új, kedvezményes kezességvállalás, amely 2022. július 1-től 2022. év végéig az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) Krízis Agrárgarancia Programjának II. szakasza keretében igényelhető.

A borturizmus az erdélyi agrárium húzóágazata lehet

Az Aranyosszéken fekvő Torockó nemrég azzal került a figyelem központjába, hogy Novák Katalin köztársasági elnök első hivatalos erdélyi látogatása során, Bethlen Gábor fejedelem gyulafehérvári szobrának a felavatása után, Székelykőre is felment. Az egykor vasércbányászatáról híres település turisztikai célponttá lett, mióta központját az UNESCO világörökségnek nyilvánította.