Back to top

Határon átnyúló program keretében bővült a Nyugat-Pannon régió kínálata

Kiemelt szerepe van a határon átívelő közös természetvédelmi munkának, hiszen a megváltozott társadalmi igények, az aktív kikapcsolódás népszerűsége a hálózatos gondolkodásra ösztönöznek – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Hévízen, az Ausztria és Magyarország közös megvalósításában zajló PaNaNet+ program eredményeit bemutató konferencián.

Rácz András hangsúlyozta, hogy Ausztria és Magyarország közös természeti öröksége a Nyugat-Pannon régió, amely természeti értékeit és biológiai sokszínűségét tekintve európai viszonylatban is kimagaslónak számít. Ezen kincsek megóvását, megismertetését és bemutatását tűzte ki célul a térségben található 4 nemzeti park és 9 natúrpark együttműködésében 2008-ban megalakult PaNaNet hálózat.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a most záruló és 2,7 millió euróból megvalósuló program középpontjában a fenntartható természetturisztikai kínálat fejlesztése állt.

A projektnek köszönhetően az elmúlt 5 évben számos ökoturisztikai újdonsággal, közönségprogramokkal, a környezeti nevelést és a szemléletformálást segítő elemekkel, infrastrukturális fejlesztéssel bővült a régió kínálata, emellett a speciális igényű látogatók számára is elérhetővé tették a természetjárást.

Hazánk részéről 3 nemzeti park igazgatóság vett részt a projektben, mindegyikük más-más területre helyezte a hangsúlyt. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnál a vízi turizmus fejlesztése, az ehhez kapcsolódó eszközpark és szolgáltatások bővítése állt a középpontban. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság a speciális igényű gyerekek számára nyújtott akadálymentes természeti élményeket például speciális kerékpárok beszerzésével, emellett túravezetőknek és gyógypedagógusoknak tartottak gyakorlatorientált továbbképzést. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a térségi hagyományokra és a helyi termékek bemutatására helyezte a fókuszt.

Rácz András beszédében úgy fogalmazott: a közös munka a jövőben is folytatódik, hiszen a határon átnyúló különböző együttműködéseknek komoly jelentőségük van.

Példaként említette a nemrég létrejött ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátumot, amely a világon egyedülálló, hiszen az 1 millió hektárt felölelő terület az egyetlen olyan bioszféra-rezervátum, amely öt ország közreműködésével valósult meg.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mezőgazdasági pályázatfigyelő - 19. hét

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Hamarosan igényelhető kiskérődző állatjóléti támogatás

Május 16-ától egészen egy hónapon át benyújthatók a pályázati támogatási kérelmek az 5 milliárd forintos keretösszegű kiskérődző állatjóléti támogatásra felhívás vonatkozásában - közölte az Agrárminisztérium (AM) szerdán az MTI-vel.

Digitalizáció és fenntarthatóság a stabil élelmezési rendszerek alapja

A biztonságos, stabil élelmiszerellátás kiemelt fontosságú, ennek megvalósítása minden ország elsőszámú célja. Az elmúlt időszak eseményei, a koronavírus járvány okozta kihívások, az orosz-ukrán háború következményei még inkább rávilágítottak erre – jelentette ki Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a FAO 33. Európai Regionális Konferenciáján.

A Hungarikum-pályázaton 930 millió forintot ítélt oda az Agrárminisztérium

A Hungarikum 2022 pályázaton 391 pályázó 930 millió forintnyi támogatásban részesül három területen - közölte V. Németh Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztosa sajtótájékoztatón Budapesten kedden.

Indul a csibeszezon

Van jó minden rosszban, tartja a mondás. Sokan vitatkoznak ezzel a megállapítással, ám az tény, hogy amikor 2020 tavaszán ezt a régiót is elérte a pandémia, a határok lezárása miatt a csirke előnevelésével foglalkozó kárpátaljai gazdák nagy része nem tudta beszerezni a keltetéshez szükséges tojást.

Madarak és fák napja

Minden év május 10-én ünnepeljük a Madarak és fák napját, melynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a természet és az élővilág megóvásának fontosságára. A nemzeti park igazgatóságok és az állami erdőgazdaságok közösen emlékeznek meg erről a neves napról, amelyet több mint 100 évvel ezelőtt Herman Ottó magyar természetkutató hozott létre.

A példaértékű összefogás szimbóluma

A tavaszköszöntő népi ünnepkör eredete a pogány korig, a történelem előtti időkig nyúlik vissza. Valószínűleg már a népvándorlás korában is gyakorolták eleink. A határ és a gabonaföldek megáldása keresztény szokássá vált, a népszokások mellett szakralizálódott. Ez a hagyomány a középkorig nyúlik vissza.

Tisztelet és köszönet a gazdának!

Elhivatottság, szaktudás és állatszeretet, ezek a tulajdonságok jellemzik állattenyésztőinket. E szavakkal nyitotta meg az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok tenyészállat-felvezetését és ünnepélyes díjkiosztóját Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke.

Nehéz időszakokban kell leginkább a jövőbe fektetni

Nehéz időszakokban kell leginkább a jövőbe fektetni, hogy válság utáni lehetőségek felkészülten találjanak bennünket – emelte ki Nagy István agrárminiszter a 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok ünnepélyes megnyitóján május 5-én Hódmezővásárhelyen. Az ország legnagyobb haszonállat-kiállítása három napon keresztül várja az agrárium szereplőit és az érdeklődőket fajtabemutatókra, versenyekre és számos egyéb programra.

A Településfásítási programban két év alatt országosan 36 ezer sorfát ültettek el

A rendszerváltozás óta nem volt még olyan lendületű zöldítési program, mint a településfásítás, hiszen két év alatt, 2020-2022 között 1350 településen összesen 36 ezer sorfát ültettek el - mondta az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára a Fejér megyei Óbarokon.