A vegyiparnak jelentős szerepe van a mezőgazdaságban és nagymértékben hozzájárulhat, hogy versenyképes maradjon az új fenntarthatósági követelmények teljesítésével is.
Azonban a vegyipar egyben rengeteg energiát használ fel, ezért lényeges, hogyan képes átállni a fosszilis energiáról megújuló energiára.
A BASF ehhez két szélerőművet is épített, mondta dr. Thomas Narbeshuber. Hazánkban is elérhetők olyan környezetvédelmi fejlesztések, mint a BASF lebomló fóliája, az ecovio™, illetve hatékony szigetelőanyagai. Az európai zöld megállapodás (Green Deal) nagyratörő céljainak megvalósításához az ágazat szereplőinek különböző megközelítéssel kell próbálni megfelelni.
Roberto Salmito, a BASF Mezőgazdasági megoldások divíziójának vezetője szerint
harmóniát kell teremteni a környezeti, gazdasági és méltányossági megközelítések között,
és a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb és felelős felhasználásán keresztül vezet az út a fenntarthatóbb mezőgazdasághoz. Ehhez többféle fejlesztéssel járul hozzá a német vállalat.
Óvári Csilla, az Agrárminisztérium Agrárkutatási és -környezetgazdálkodási Főosztályának vezetője a Green Deal célkitűzéseiről és várható hatásairól elmondta, hogy a terv az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentését célozza, lévén az EU a harmadik legnagyobb kibocsátó a világon.
Ezért az inputanyagok felhasználásának visszaszorítása és a természetes módszerekhez való visszatérés a legfontosabb célok,
mégpedig műtrágyából 20, növényvédő szerből és állatoknak adott antibiotikumból pedig 50%-kal kevesebbet kellene fölhasználni 2030-ig. Ám a stratégia még nincs jogszabályba foglalva, azt sem tudni egyelőre, hogy milyen összehasonlítási alaphoz kell mérni a csökkentést, és lesznek-e országspecifikus célszámok. További stratégiai cél az ökológiai művelésű területek arányának 25%-ra növelése.
Mindezek együtt bizonyosan a termésmennyiség és a jövedelemtermelés visszaesésével járnak, az élelmiszerárak viszont emelkedni fognak.
Érzékenyen érinti a mezőgazdaságot az ammóniakibocsátás 32%-os visszaszorítása is, mert a légkörbe kerülő ammónia több mint 90%-a mezőgazdasági eredetű. Hazánk idén decemberre véglegesíti a stratégiai tervét.
hangsúlyozta dr. Anja Klatt, a BASF kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője. Az uniós célokról elmondta, hogy a növényvédőszer-használat csökkentésébe a mennyiség és a kockázat is beleértendő, csak azt nem tudni, hogy miként. A hatóanyag-kivonások miatt az EU-ban már több mint 20%-kal kevesebb növényvédő szer fogyott, mint előtte. Szemben áll ezzel a követelménnyel az ökológiai területek növelése, ugyanis szőlőben például sokkal több növényvédő szert (ként és rezet) használnak a biotermesztésben, mint a hagyományos termesztésben.
A lényeg azonban a szakértő szerint, hogy ezeket a politikai célokat együttesen kezeljék és reális kép alapján, objektív kritériumokra bontsák le a későbbiekben.
Elérésükhöz változnia kell a hatósági környezetnek is, hogy gyorsabban lehessen bevezetni azokat az újdonságokat, amelyek segítenek a célok elérésben. A BASF környezetbarát termelést segítő megoldásokat vezet be a piacra, ilyen a nitrogénfelhasználás hatékonyságát javító nitrifikáció inhibitor, vagy a jelenleginél jóval nagyobb hozamokra képes, hamarosan érkező hibrid búza. A hosszú távú fenntarthatóságot szolgálja a Revysol® hatóanyag, ami környezeti és humántoxikológiai kockázat nélküli triazol, számos kultúrában, sok gombás betegség ellen használható. A digitalizáció is a fenntartható mezőgazdaságot segíti, a BASF a xarvio™ Field Manager döntéstámogató rendszert kínálja. Szép példa az együttműködésre az easyconnect zárt töltési rendszer, amit a legnagyobb növényvédőszer-gyártók közösen juttatnak el a termelőkhöz, és amivel biztonságosan, közvetlenül a permetezőgép tartályába juttathatók a folyékony növényvédő szerek, sorolta a már használható módszereket dr. Anja Klatt.