Back to top

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

„Kevés ország fejleszti a kék élelmiszerek (halak, puhatestűek, rákok) ágazatát úgy, hogy az ökológiai, gazdasági, egészségügyi előnyöket a benne rejlő lehetőségek teljes mértékében kihasználja” – mondta Rosamond Naylor professzor, a Stanford Egyetem Élelmezésbiztonsági és Környezetvédelmi Központjának alapító igazgatója a közelmúltban.

A központ részvételével végzett kutatások részeként a Blue Food Assessment (BFA, 25 intézmény több mint 100 tudósának közös globális kezdeményezése) a múlt hónapban öt új, szakértői értékeléssel ellátott tanulmányt tett közzé, amelyek szerint a fenntarthatóbb halászat és a hagyományos halászattól való eltávolodás az emberek megélhetésének javulásához vezethet, és mélyreható hatást gyakorolhat a tápanyaghiányra, különösen az alacsonyabb jövedelmű népesség körében.

A kék élelmiszert jelentő fajok, mint például a pisztráng, a ponty, az osztriga és a kagyló gazdagabbak a fontos tápanyagokban, mint más élelmiszerforrások, például a csirke.

„Ennek a kutatásnak a célja, hogy tudományos alapot biztosítson a döntéshozók számára a kompromisszumok értékeléséhez és olyan megoldások végrehajtásához, amelyek a kék élelmiszereket a helyi és globális léptékű élelmiszerrendszerek fontos részévé teszik” – mondta Naylor, a BFA társelnöke.

A fenntartható halászat az éghajlatváltozás problémájának kezelését is elősegítheti

„Az akvakultúrában tenyésztett főbb fajok, például a tilápia, a lazac, a harcsa és a ponty környezeti lábnyoma a csirkéhez, (a legkevésbé környezetterhelő szárazföldi húshoz) hasonlítható” – közölte a BFA. Ahhoz azonban, hogy az emberek láthassák az előnyöket, a zöld politikákat és beruházásokat már most be kell vezetni, és az elkövetkező években erre kell építeni.

„Az éghajlatváltozás által leginkább veszélyeztetett kék élelmiszerrendszerek jellemzően azokban a régiókban találhatók, ahol az emberek leginkább támaszkodnak rájuk,

és ahol a legkevésbé vannak felkészülve az éghajlati veszélyekre való reagálásra és alkalmazkodásra” – mondta a BFA.

„Kilenc halászati idényre vagyunk a 2030-as fenntartható fejlődési célok elérésének határidejétől, ezért nagyon sürgető a helyzet” – mondta Jim Leape professzor, a Stanford Center for Ocean Solutions társigazgatója, utalva az ENSZ Közgyűlése által 2016-ban felállított célcsoportra, amely a mindenki számára fenntartható jövő megteremtését célozza. „Ez a kutatás segíthet a politikai döntéshozóknak, a vállalatoknak, a finanszírozóknak, a halászoknak és a fogyasztóknak, hogy kihasználják a kék élelmiszerekben rejlő hatalmas potenciált, és ezzel hozzájáruljanak e célok eléréséhez.”

Létfontosságú a megfelelő címkézés és a fenntartható halászat

Az érdekvédők szerint ma már részben annak biztosítása is szükséges, hogy a tengeri halakat a természetes állományokra és az ökoszisztémára gyakorolt minimális hatás mellett fogják ki.

A Marine Stewardship Council (MSC; az egyik legnagyobb globális nonprofit halászati tanúsítási program) szerint a BFA friss kutatásának további lépésekre kell ösztönöznie a halászati vállalatokat, a fogyasztókat és a kormányokat.

„Az óceánokra nehezedő nyomás növekedni fog... ezért tényleg mindent meg kell tennünk, hogy megvédjük a halállományokat és az óceánokat”

– mondta Kurtis Hayne, az MSC Canada programigazgatója. Csoportja arra ösztönzi az embereket, hogy az MSC Kék Hal logóval ellátott tengeri élelmiszert vásároljanak, mert ez azt jelenti, hogy a nonprofit szervezet ellenőrizte, hogy az élelmiszert olyan módszerekkel fogták-e ki, amelyek nem merítették ki a természetes készleteket; nem volt-e félrecímkézve; és hogy a halászati vállalatok nem okoztak-e komolyan károkat a tenger más élőlényeinek, például delfineknek, teknősöknek vagy koralloknak.

Bár meg kell jegyezni, hogy az óceánok szakértői részéről az MSC-t kritikák érték. Néhány szervezet nemrégiben aggodalmának adott hangot, hogy az MSC tanúsítási folyamata nem veszi megfelelően figyelembe a járulékos fogásokat, például a cápákat és cetféléket, amelyeket nem arra szántak, hogy halászhálókkal véletlenül felkapják őket.

Eközben, ami a kanadai fenntartható halászati gyakorlatok kormányzati felügyeletét illeti, a természetvédelmi csoportok a múltban bírálták, hogy bár

az Egyesült Államok és az Európai Unió rendelkezik nyomonkövethetőségi rendszerrel a tenger gyümölcsei számára, Kanada nem követeli meg, hogy ezeknek az élelmiszereknek a címkéi tartalmazzák a származást, a jogszerűséget vagy a fenntarthatósági státuszt igazoló információkat.

A kanadai élelmiszer-felügyeleti ügynökség szerint bár a halakat veszélyeztetett élelmiszercsoportoknak tekintik, (mivel egyes halfajok igen értékesek lehetnek), saját márciusi tanulmányuk szerint a halak 92%-át kielégítően felcímkézik.

Forrás: 
www.ctvnews.ca

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A járvány az üdítőitalok forgalmára is rányomja a bélyegét

Az ásványvizek, ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek és jegesteák forgalma 1,912 millió liter volt az idén az első három negyedévben, 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de így is 4 százalékkal elmaradt a 2019-es azonos időszakitól - közölte a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség az MTI-vel.

Több problémára is megoldás a gombakomposzt újrahasznosítása

A gombakomposzt újrahasznosítására dolgoznak ki új megoldást uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. munkatársai - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Megnyílt a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó

Áder János magyar és Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök részvételével, koncerttel vette kezdetét hétfőn este a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó a Hungexpón, amelynek már a szervezésénél is kiemelt szempont volt a fenntarthatóság - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) export növeléséért felelős helyettes államtitkára.

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avattak

Méhész, pék és sajtkészítő mestereket avatott tegnap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, összesen 32-en kapták meg mesterlevelüket. Az eseményen került átadásra az EuroSkills 2021 versenyen érmeket nyerő, az agrárágazatban indult magyar versenyzők elismerése is.

"Elválnak" az albatroszok a klímaváltozás miatt

Nagyobb arányban szakadnak el egymástól az egyébként monogám kapcsolatban élő albatroszok a tengervíz felszíni hőmérsékletének emelkedése hatására - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Mely élelmiszerekből lehet hiány jövőre? (I. rész)

2020 egy kihívásokkal teli évtizedet indított el. Az emberek élete komoly változáson ment keresztül egy globális világjárvány megjelenésével, és ezzel együtt bizonyos élelmiszerekből hiány is fellépett. Sajnos az élelmiszerhiány a világ számos országában folytatódott, és úgy tűnik, hogy a jövő évben sem lesz még vége…

Magán tejfeldolgozás és saját értékesítés

Nagy Péter édesanyja ragaszkodott a márkanévhez. A valaha tejtermeléssel is foglalkozó cég ma már csak tejet dolgoz fel, hogy a termékeket maga forgalmazza. A hosszúpályi székhelyű Hajdúsági-Tej Kft. Nagyné és Fiai Tej-Tejtermékek márkanév alatt gyárt és forgalmaz tejtermékeket.

Halban gazdag ünnepek

Már négy éve, hogy szinte adventi hagyománnyá vált a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) és az Agrármarketing Centrum (AMC) közös, halfogyasztást ösztönző kampánya, a Kapj rá! tájékoztatója, amit idén az Advent Óbudán keretében tartottak a Fő téren.

A juhtej hasznos a szervezetnek és szépít is

A juhtej ritkán található dobozokban vagy üvegekben, azonban gyakran megtalálható számos termékben, például sajtokban, túróban, arckrémekben és szappanokban is. De érdemes – e juhtejet fogyasztani?

Nem hiányoznak az életünkből az egyszer használatos műanyagok

A megkérdezettek csaknem 70 százaléka nem érezte meg az egyszer használatos műanyag termékek kivonását a piacról - közölte az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) az MTI-vel csütörtökön.