0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

„Kevés ország fejleszti a kék élelmiszerek (halak, puhatestűek, rákok) ágazatát úgy, hogy az ökológiai, gazdasági, egészségügyi előnyöket a benne rejlő lehetőségek teljes mértékében kihasználja” – mondta Rosamond Naylor professzor, a Stanford Egyetem Élelmezésbiztonsági és Környezetvédelmi Központjának alapító igazgatója a közelmúltban.

A központ részvételével végzett kutatások részeként a Blue Food Assessment (BFA, 25 intézmény több mint 100 tudósának közös globális kezdeményezése) a múlt hónapban öt új, szakértői értékeléssel ellátott tanulmányt tett közzé, amelyek szerint a fenntarthatóbb halászat és a hagyományos halászattól való eltávolodás az emberek megélhetésének javulásához vezethet, és mélyreható hatást gyakorolhat a tápanyaghiányra, különösen az alacsonyabb jövedelmű népesség körében.

A kék élelmiszert jelentő fajok, mint például a pisztráng, a ponty, az osztriga és a kagyló gazdagabbak a fontos tápanyagokban, mint más élelmiszerforrások, például a csirke.

„Ennek a kutatásnak a célja, hogy tudományos alapot biztosítson a döntéshozók számára a kompromisszumok értékeléséhez és olyan megoldások végrehajtásához, amelyek a kék élelmiszereket a helyi és globális léptékű élelmiszerrendszerek fontos részévé teszik” – mondta Naylor, a BFA társelnöke.

A fenntartható halászat az éghajlatváltozás problémájának kezelését is elősegítheti

„Az akvakultúrában tenyésztett főbb fajok, például a tilápia, a lazac, a harcsa és a ponty környezeti lábnyoma a csirkéhez, (a legkevésbé környezetterhelő szárazföldi húshoz) hasonlítható” – közölte a BFA. Ahhoz azonban, hogy az emberek láthassák az előnyöket, a zöld politikákat és beruházásokat már most be kell vezetni, és az elkövetkező években erre kell építeni.

„Az éghajlatváltozás által leginkább veszélyeztetett kék élelmiszerrendszerek jellemzően azokban a régiókban találhatók, ahol az emberek leginkább támaszkodnak rájuk,

és ahol a legkevésbé vannak felkészülve az éghajlati veszélyekre való reagálásra és alkalmazkodásra” – mondta a BFA.

„Kilenc halászati idényre vagyunk a 2030-as fenntartható fejlődési célok elérésének határidejétől, ezért nagyon sürgető a helyzet” – mondta Jim Leape professzor, a Stanford Center for Ocean Solutions társigazgatója, utalva az ENSZ Közgyűlése által 2016-ban felállított célcsoportra, amely a mindenki számára fenntartható jövő megteremtését célozza. „Ez a kutatás segíthet a politikai döntéshozóknak, a vállalatoknak, a finanszírozóknak, a halászoknak és a fogyasztóknak, hogy kihasználják a kék élelmiszerekben rejlő hatalmas potenciált, és ezzel hozzájáruljanak e célok eléréséhez.”

Létfontosságú a megfelelő címkézés és a fenntartható halászat

Az érdekvédők szerint ma már részben annak biztosítása is szükséges, hogy a tengeri halakat a természetes állományokra és az ökoszisztémára gyakorolt minimális hatás mellett fogják ki.

A Marine Stewardship Council (MSC; az egyik legnagyobb globális nonprofit halászati tanúsítási program) szerint a BFA friss kutatásának további lépésekre kell ösztönöznie a halászati vállalatokat, a fogyasztókat és a kormányokat.

„Az óceánokra nehezedő nyomás növekedni fog… ezért tényleg mindent meg kell tennünk, hogy megvédjük a halállományokat és az óceánokat”

– mondta Kurtis Hayne, az MSC Canada programigazgatója. Csoportja arra ösztönzi az embereket, hogy az MSC Kék Hal logóval ellátott tengeri élelmiszert vásároljanak, mert ez azt jelenti, hogy a nonprofit szervezet ellenőrizte, hogy az élelmiszert olyan módszerekkel fogták-e ki, amelyek nem merítették ki a természetes készleteket; nem volt-e félrecímkézve; és hogy a halászati vállalatok nem okoztak-e komolyan károkat a tenger más élőlényeinek, például delfineknek, teknősöknek vagy koralloknak.

Bár meg kell jegyezni, hogy az óceánok szakértői részéről az MSC-t kritikák érték. Néhány szervezet nemrégiben aggodalmának adott hangot, hogy az MSC tanúsítási folyamata nem veszi megfelelően figyelembe a járulékos fogásokat, például a cápákat és cetféléket, amelyeket nem arra szántak, hogy halászhálókkal véletlenül felkapják őket.

Eközben, ami a kanadai fenntartható halászati gyakorlatok kormányzati felügyeletét illeti, a természetvédelmi csoportok a múltban bírálták, hogy bár

az Egyesült Államok és az Európai Unió rendelkezik nyomonkövethetőségi rendszerrel a tenger gyümölcsei számára, Kanada nem követeli meg, hogy ezeknek az élelmiszereknek a címkéi tartalmazzák a származást, a jogszerűséget vagy a fenntarthatósági státuszt igazoló információkat.

A kanadai élelmiszer-felügyeleti ügynökség szerint bár a halakat veszélyeztetett élelmiszercsoportoknak tekintik, (mivel egyes halfajok igen értékesek lehetnek), saját márciusi tanulmányuk szerint a halak 92%-át kielégítően felcímkézik.

Forrás: www.ctvnews.ca