Back to top

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

„Kevés ország fejleszti a kék élelmiszerek (halak, puhatestűek, rákok) ágazatát úgy, hogy az ökológiai, gazdasági, egészségügyi előnyöket a benne rejlő lehetőségek teljes mértékében kihasználja” – mondta Rosamond Naylor professzor, a Stanford Egyetem Élelmezésbiztonsági és Környezetvédelmi Központjának alapító igazgatója a közelmúltban.

A központ részvételével végzett kutatások részeként a Blue Food Assessment (BFA, 25 intézmény több mint 100 tudósának közös globális kezdeményezése) a múlt hónapban öt új, szakértői értékeléssel ellátott tanulmányt tett közzé, amelyek szerint a fenntarthatóbb halászat és a hagyományos halászattól való eltávolodás az emberek megélhetésének javulásához vezethet, és mélyreható hatást gyakorolhat a tápanyaghiányra, különösen az alacsonyabb jövedelmű népesség körében.

A kék élelmiszert jelentő fajok, mint például a pisztráng, a ponty, az osztriga és a kagyló gazdagabbak a fontos tápanyagokban, mint más élelmiszerforrások, például a csirke.

„Ennek a kutatásnak a célja, hogy tudományos alapot biztosítson a döntéshozók számára a kompromisszumok értékeléséhez és olyan megoldások végrehajtásához, amelyek a kék élelmiszereket a helyi és globális léptékű élelmiszerrendszerek fontos részévé teszik” – mondta Naylor, a BFA társelnöke.

A fenntartható halászat az éghajlatváltozás problémájának kezelését is elősegítheti

„Az akvakultúrában tenyésztett főbb fajok, például a tilápia, a lazac, a harcsa és a ponty környezeti lábnyoma a csirkéhez, (a legkevésbé környezetterhelő szárazföldi húshoz) hasonlítható” – közölte a BFA. Ahhoz azonban, hogy az emberek láthassák az előnyöket, a zöld politikákat és beruházásokat már most be kell vezetni, és az elkövetkező években erre kell építeni.

„Az éghajlatváltozás által leginkább veszélyeztetett kék élelmiszerrendszerek jellemzően azokban a régiókban találhatók, ahol az emberek leginkább támaszkodnak rájuk,

és ahol a legkevésbé vannak felkészülve az éghajlati veszélyekre való reagálásra és alkalmazkodásra” – mondta a BFA.

„Kilenc halászati idényre vagyunk a 2030-as fenntartható fejlődési célok elérésének határidejétől, ezért nagyon sürgető a helyzet” – mondta Jim Leape professzor, a Stanford Center for Ocean Solutions társigazgatója, utalva az ENSZ Közgyűlése által 2016-ban felállított célcsoportra, amely a mindenki számára fenntartható jövő megteremtését célozza. „Ez a kutatás segíthet a politikai döntéshozóknak, a vállalatoknak, a finanszírozóknak, a halászoknak és a fogyasztóknak, hogy kihasználják a kék élelmiszerekben rejlő hatalmas potenciált, és ezzel hozzájáruljanak e célok eléréséhez.”

Létfontosságú a megfelelő címkézés és a fenntartható halászat

Az érdekvédők szerint ma már részben annak biztosítása is szükséges, hogy a tengeri halakat a természetes állományokra és az ökoszisztémára gyakorolt minimális hatás mellett fogják ki.

A Marine Stewardship Council (MSC; az egyik legnagyobb globális nonprofit halászati tanúsítási program) szerint a BFA friss kutatásának további lépésekre kell ösztönöznie a halászati vállalatokat, a fogyasztókat és a kormányokat.

„Az óceánokra nehezedő nyomás növekedni fog... ezért tényleg mindent meg kell tennünk, hogy megvédjük a halállományokat és az óceánokat”

– mondta Kurtis Hayne, az MSC Canada programigazgatója. Csoportja arra ösztönzi az embereket, hogy az MSC Kék Hal logóval ellátott tengeri élelmiszert vásároljanak, mert ez azt jelenti, hogy a nonprofit szervezet ellenőrizte, hogy az élelmiszert olyan módszerekkel fogták-e ki, amelyek nem merítették ki a természetes készleteket; nem volt-e félrecímkézve; és hogy a halászati vállalatok nem okoztak-e komolyan károkat a tenger más élőlényeinek, például delfineknek, teknősöknek vagy koralloknak.

Bár meg kell jegyezni, hogy az óceánok szakértői részéről az MSC-t kritikák érték. Néhány szervezet nemrégiben aggodalmának adott hangot, hogy az MSC tanúsítási folyamata nem veszi megfelelően figyelembe a járulékos fogásokat, például a cápákat és cetféléket, amelyeket nem arra szántak, hogy halászhálókkal véletlenül felkapják őket.

Eközben, ami a kanadai fenntartható halászati gyakorlatok kormányzati felügyeletét illeti, a természetvédelmi csoportok a múltban bírálták, hogy bár

az Egyesült Államok és az Európai Unió rendelkezik nyomonkövethetőségi rendszerrel a tenger gyümölcsei számára, Kanada nem követeli meg, hogy ezeknek az élelmiszereknek a címkéi tartalmazzák a származást, a jogszerűséget vagy a fenntarthatósági státuszt igazoló információkat.

A kanadai élelmiszer-felügyeleti ügynökség szerint bár a halakat veszélyeztetett élelmiszercsoportoknak tekintik, (mivel egyes halfajok igen értékesek lehetnek), saját márciusi tanulmányuk szerint a halak 92%-át kielégítően felcímkézik.

Forrás: 
www.ctvnews.ca

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mire érdemes figyelni? - Források gazdálkodóknak

Az év elejétől számos új támogatási forma áll a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, emellett újra elérhetővé válnak már ismert pályázati lehetőségek is.

A kisállattápok ökológiai lábnyoma

Az Egyesült Királyság területének a kétszeresét kitevő termőföldet használunk kisállateledelek előállítására, számították ki brit kutatók. Az éves kisállateledel-forgalom szénlábnyomának elemzéséből az is kiderült, hogy ennek a mennyiségnek az előállítása során több üvegházhatású keletkezik, mint sok ország – például Mozambik vagy a Fülöp-szigetek – kibocsátása.

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.

Földben maradt a répa? Semmi pánik!

"Elfelejtettem felszedni ősszel a zöldséget! Attól megehetem?" Ehhez hasonló internetes hozzászólásokat rendszeresen olvasunk kertészkedéssel foglalkozó Facebook csoportokban. Szerintünk igen, de azért megkérdeztük a szakembert is.

Olívaolajjal az egészségért

Az olívaolaj jótékony hatásait már régóta hirdetik. Ennek azaz oka, hogy nagy mennyiségben tartalmaz egészséges zsírokat, tápanyagot és antioxidánsokat. Az új kutatások szerint, ha olívaolajat adunk az étrendünkhöz, csökkenthetjük az Alzheimer-kór, a szív- és érrendszeri betegségek és a rákos megbetegedések kockázatát is.

Drágulnak a zöldségfélék

Az ukrán kisnyugdíjasoknak a hideg beálltával három dologból kell választania: vagy a lakást fűtik, vagy a gyógyszereiket szerzik be, vagy az alapvető élelmiszerekre költik havi járandóságukat – mindegyikre ugyanis nem futja nekik. Amikor néhány évvel ezelőtt megszületett ez a mondás, igazából még csak előrevetítette azt a szomorú jövőt, ami sokak számára mára valósággá vált.

Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács lett a Tejipari Hírlap kiadója

Tejipari Hírlap életében jelentős változások történtek a közelmúltban. A Magyar Tejipari Egyesülés, mint a Tejipari Hírlap eddigi kiadója, 2022 januárjában a Tejipari Hírlap kiadásával foglalkozó üzletágát átadta a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak.

Jeff Daniels színészről neveztek el egy pókölő élősködőt

Jeff Daniels amerikai színészről neveztek el egy pókölő élősködőt amerikai tudósok - írta a The Guardian online kiadása.

Felfedezték a világ két legkisebb szárazföldi csigafaját

A világ legkisebb két szárazföldi csigafaját fedezte fel és írta le egy nemzetközi kutatócsoport, Páll-Gergely Barna, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének munkatársa vezetésével. Az Angustopila psammion és az Angustopila coprologos fajok jelenleg a világ legkisebb szárazföldi puhatestű állatai.