Back to top

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

„Kevés ország fejleszti a kék élelmiszerek (halak, puhatestűek, rákok) ágazatát úgy, hogy az ökológiai, gazdasági, egészségügyi előnyöket a benne rejlő lehetőségek teljes mértékében kihasználja” – mondta Rosamond Naylor professzor, a Stanford Egyetem Élelmezésbiztonsági és Környezetvédelmi Központjának alapító igazgatója a közelmúltban.

A központ részvételével végzett kutatások részeként a Blue Food Assessment (BFA, 25 intézmény több mint 100 tudósának közös globális kezdeményezése) a múlt hónapban öt új, szakértői értékeléssel ellátott tanulmányt tett közzé, amelyek szerint a fenntarthatóbb halászat és a hagyományos halászattól való eltávolodás az emberek megélhetésének javulásához vezethet, és mélyreható hatást gyakorolhat a tápanyaghiányra, különösen az alacsonyabb jövedelmű népesség körében.

A kék élelmiszert jelentő fajok, mint például a pisztráng, a ponty, az osztriga és a kagyló gazdagabbak a fontos tápanyagokban, mint más élelmiszerforrások, például a csirke.

„Ennek a kutatásnak a célja, hogy tudományos alapot biztosítson a döntéshozók számára a kompromisszumok értékeléséhez és olyan megoldások végrehajtásához, amelyek a kék élelmiszereket a helyi és globális léptékű élelmiszerrendszerek fontos részévé teszik” – mondta Naylor, a BFA társelnöke.

A fenntartható halászat az éghajlatváltozás problémájának kezelését is elősegítheti

„Az akvakultúrában tenyésztett főbb fajok, például a tilápia, a lazac, a harcsa és a ponty környezeti lábnyoma a csirkéhez, (a legkevésbé környezetterhelő szárazföldi húshoz) hasonlítható” – közölte a BFA. Ahhoz azonban, hogy az emberek láthassák az előnyöket, a zöld politikákat és beruházásokat már most be kell vezetni, és az elkövetkező években erre kell építeni.

„Az éghajlatváltozás által leginkább veszélyeztetett kék élelmiszerrendszerek jellemzően azokban a régiókban találhatók, ahol az emberek leginkább támaszkodnak rájuk,

és ahol a legkevésbé vannak felkészülve az éghajlati veszélyekre való reagálásra és alkalmazkodásra” – mondta a BFA.

„Kilenc halászati idényre vagyunk a 2030-as fenntartható fejlődési célok elérésének határidejétől, ezért nagyon sürgető a helyzet” – mondta Jim Leape professzor, a Stanford Center for Ocean Solutions társigazgatója, utalva az ENSZ Közgyűlése által 2016-ban felállított célcsoportra, amely a mindenki számára fenntartható jövő megteremtését célozza. „Ez a kutatás segíthet a politikai döntéshozóknak, a vállalatoknak, a finanszírozóknak, a halászoknak és a fogyasztóknak, hogy kihasználják a kék élelmiszerekben rejlő hatalmas potenciált, és ezzel hozzájáruljanak e célok eléréséhez.”

Létfontosságú a megfelelő címkézés és a fenntartható halászat

Az érdekvédők szerint ma már részben annak biztosítása is szükséges, hogy a tengeri halakat a természetes állományokra és az ökoszisztémára gyakorolt minimális hatás mellett fogják ki.

A Marine Stewardship Council (MSC; az egyik legnagyobb globális nonprofit halászati tanúsítási program) szerint a BFA friss kutatásának további lépésekre kell ösztönöznie a halászati vállalatokat, a fogyasztókat és a kormányokat.

„Az óceánokra nehezedő nyomás növekedni fog... ezért tényleg mindent meg kell tennünk, hogy megvédjük a halállományokat és az óceánokat”

– mondta Kurtis Hayne, az MSC Canada programigazgatója. Csoportja arra ösztönzi az embereket, hogy az MSC Kék Hal logóval ellátott tengeri élelmiszert vásároljanak, mert ez azt jelenti, hogy a nonprofit szervezet ellenőrizte, hogy az élelmiszert olyan módszerekkel fogták-e ki, amelyek nem merítették ki a természetes készleteket; nem volt-e félrecímkézve; és hogy a halászati vállalatok nem okoztak-e komolyan károkat a tenger más élőlényeinek, például delfineknek, teknősöknek vagy koralloknak.

Bár meg kell jegyezni, hogy az óceánok szakértői részéről az MSC-t kritikák érték. Néhány szervezet nemrégiben aggodalmának adott hangot, hogy az MSC tanúsítási folyamata nem veszi megfelelően figyelembe a járulékos fogásokat, például a cápákat és cetféléket, amelyeket nem arra szántak, hogy halászhálókkal véletlenül felkapják őket.

Eközben, ami a kanadai fenntartható halászati gyakorlatok kormányzati felügyeletét illeti, a természetvédelmi csoportok a múltban bírálták, hogy bár

az Egyesült Államok és az Európai Unió rendelkezik nyomonkövethetőségi rendszerrel a tenger gyümölcsei számára, Kanada nem követeli meg, hogy ezeknek az élelmiszereknek a címkéi tartalmazzák a származást, a jogszerűséget vagy a fenntarthatósági státuszt igazoló információkat.

A kanadai élelmiszer-felügyeleti ügynökség szerint bár a halakat veszélyeztetett élelmiszercsoportoknak tekintik, (mivel egyes halfajok igen értékesek lehetnek), saját márciusi tanulmányuk szerint a halak 92%-át kielégítően felcímkézik.

Forrás: 
www.ctvnews.ca

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fekete gyémánt

A franciaországi Vaucluse megyében öt szarvasgomba-termesztő nemrégiben létrehozta az első közös szarvasgombamárkát. A Le Diamant Noir du Vaucluse (Vaucluse fekete gyémántja) márka szavatolja a szarvasgomba francia eredetét, frissességét és növényvédőszer-mentességét.

A koronavírus alatt ez a legveszélyesebb élelmiszer-összetevő az immunrendszer számára

Amikor a koronavírus-járvány első hulláma elérte az Egyesült Államokat, világossá vált, hogy a lélegeztető gépekre helyezett betegeknek számos alapbetegsége volt. Ezek között olyan anyagcserezavarok voltak, mint az elhízás és a cukorbetegség, amelyek száma az elmúlt években az Egyesült Államokban ugrásszerűen nőtt.

A napraforgók titkos mintázata az aszály ellen is véd

Régóta tudjuk, hogy a virágok UV fény alatt teljesen máshogy néznek ki, mint ahogy az emberi szem érzékeli őket. Sok virágon "célkereszt" van, mely segíti a beporzásukat. Azonban néhány tudós a napraforgókat vizsgálva azt vette észre, hogy virágonként eltér a mintázat.

Miért együnk hazai halat?

A halételek remek élettani hatásait számos tanulmány alátámasztja. A hazai halfogyasztás mégis inkább az ünnepek és nyaralás környékére korlátozódik. Miért érdemes egész évben a mindennapi receptjeink közé is felvenni a halat? Milyen minőségűek a hazai halak, és melyek a legkedveltebb fajok? Hogyan épül fel a hazai haltenyésztés?

A klímaváltozás gyorsítja az evolúciót: így alkalmazkodnak a tölgyek

Az emberi hatások miatt felgyorsult klímaváltozás egyik fő problémája, hogy a fák képesek-e elég gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Francia, svéd és kínai kutatók tanulmányozták a tölgyeket három különböző franciaországi erdőben három évszázadra visszamenőleg, a legutolsó kis jégkorszaktól egészen az ember okozta globális felmelegedésig.

Az a kérdés, lesz-e egyáltalán csirkehús

Amennyiben a kereskedelem megpróbálja átterhelni a kormányzati intézkedés negatív hatásait a komoly gondokkal küszködő baromfi termékpályára, annak súlyos, nehezen visszafordítható következményei lesznek. Az élelmiszerárstop hatásairól kérdeztük dr. Csorbai Attilát, a Baromfi Termék Tanács elnökét. Szerinte az kérdés, lesz-e egyáltalán elegendő baromfihús a hazai piacon.

Élelmiszerár-stop: védi a beszállítókat a szabályozás

Az élelmiszerár-rögzítés nem okoz hátrányt a hazai termelőknek, beszállítóknak, az alapvetően a kiskereskedelmet érinti, és csak a profitjuk kis százalékát – hangsúlyozza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A mostani döntés a külföldi hasonló intézkedésekhez képest jobban védi a beszállítókat, és nem várható áruhiány, ahogy az import áruk mennyiségének növekedése sem.

Az Auchan idén 3,2 milliárd forintot fordít béremelésre

Megállapodott az idei béremelésről az Auchan Retail Magyarország és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), az áruházlánc idén 3,2 milliárd forintot fordít béremelésre - közölte az Auchan kedden az MTI-vel.

Elhatárolódtak a minisztertől

Nem nyerte el honfitársai tetszését a spanyol fogyasztásügyi miniszter, Alberto Garzón javaslata, amiben a növényi alapú étrendet próbálta népszerűsíteni. Nemrég egy interjúban arra biztatta honfitársait, gondolják át, mennyi húst esznek, és hogy ez milyen hatást gyakorol a környezetre, különösen ami az ipari méretű marhahústermelést illeti.

Nem a reggeli a nap legfontosabb étkezése

A gabonapelyheket gyártó cégek sokáig elhitették az emberekkel, hogy a reggeli a nap legfontosabb étkezése. Azonban a tények azt mutatják, hogy amíg az ember edzés után a megfelelő ételeket fogyasztja, a teste megkapja a szükséges tápanyagokat.