„A halgazdálkodás – bár kis ágazatról van szó – komoly erőforrást jelent a hazai mezőgazdaságnak, és elismerten a magyar mezőgazdaság meghatározó része, mivel hozzájárul a vidéki munkahelyteremtéshez, és a fenntartható fejlődéshez”- hangsúlyozta tájékoztatójában Németh István, a MA-HAL elnöke.
A hazai tógazdaságok aktív szerepet töltenek be a természetes vizeink halutánpótlásában. A kihelyezett halakat a haltermelők szaporítják és nevelik a megfelelő méret eléréséig.
A tógazdasági haltermelés szempontjából nehéz idei évet tudhat magának az ágazat. Az enyhe telet követő hideg, csapadékszegény tavasz, majd elhúzódó nyári aszály miatt egyre nehezebb termelni a halat tógazdasági körülmények között. A csapadékszegény időjárás és a működési költségek gyors ütemű növekedése az intenzív haltermelő üzemeket és a halfeldolgozókat is megviseli, amit a fogyasztói árban egyre nehezebb érvényesíteni.
Az ágazat már a karácsonyi szezonra készül, idén is arra lehet számítani, hogy kiváló minőségben, nagy választékban lehet majd friss halhoz jutni az üzletekben és a piacokon az ünnepi időszakban is.
Rendkívül megerősödött a hazai horgászpiac az elmúlt években, Magyarországon 166 446 hektár horgászati célú kezelésben lévő vízterület van, amelyből a MOHOSZ szervezeti rendszerébe tartozik 134 500 hektár. Ma már több mint 770.000 regisztrált horgász van, ami dinamikusan növekszik. Tavaly a horgászati célú haltelepítés mintegy 5200 tonna volt.
A MA-HAL és a MOHOSZ stratégiai együttműködést kötött 2017. március 20-án, amelyet az I. Halak Napja rendezvényén írtak alá. „Az együttműködésünk ez év őszétől vált szorossá azzal, hogy 2017 óta a két szervezet közösen tárgyalja meg a haltelepítés irányárait”- hívta fel a figyelmet Szűcs Lajos. A MOHOSZ elnöke elmondta, a horgászati célú háromnyaras ponty ára leszállítva a horgászszervezetek részére kilónként 850 Ft+ÁFA.
– hallhattuk Győrffy Balázst. A NAK elnöke a halastavak ökoszisztéma szolgáltatására, s a közösségi saját zsebből finanszírozni nem lehet korlátlanul – utalt a kormoránok, vidrák okozta gazdasági károkra. A halárak fokozatos növekedése mögött a termelési önköltségek drasztikus emelkedése áll. Az elmúlt évhez képest, a takarmányárak növekedése az egekbe szökött. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az üzemanyagárak növekedését sem, hiszen a halak etetése, őrzése és szállítása jelentős üzemanyag felhasználással jár.