Back to top

Tarjánban fákat ültettek a Településfásítási Program keretében

A magyar vidék, a magyar emberek többsége bízik a jövőben, ezt üzeni a Településfásítási Program sikere és egyben a mai faültetés is- emelte ki az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára Tarjánban, a Településfásítási Program őszi ültetésének újabb állomásán.

Zambó Péter arról beszélt, hogy az Agrárminisztérium által meghirdetett településfásítási Program keretében 2020 és 2022 között két ütemben összesen 36 ezer sorfa elültetésére kerül sor 1362 darab, tízezer fő alatti településen. Kiemelte, a tárca program keretében összesen másfél milliárd forinttal járul hozzá a vidéki települések zöldítéséhez és a környezeti állapot javításához.

Fotó: Fekete István
Az államtitkár emlékeztetett, az Agrárminisztérium 2019-ben indította el az Országfásítási Programot, amelynek keretében alig két év alatt 372 ezer hektár új erdő és faültetvény telepítésére nyújtottak be igényt a gazdák a Vidékfejlesztési Program támogatásaira, és több ezer hektár új erdőt hoztak létre az állami erdőgazdaságok is.

Hozzátette, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben rögzítették, hogy 2030-ig minden évben a születendő gyermekek után fejenként legalább 10-10 facsemetét ültetnek el, létrehozva ezzel az országban az „Újszülöttek erdejének” hálózatát.

Zambó Péter kitért arra, hogy a településfásítás célja mindemellett a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítési támogatásainak népszerűsítése is, amelynek pályázati lehetőségeit meghosszabbították, így 2022. december 31-ig lehet még jelentkezni.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a támogatás nemcsak a magán gazdálkodók, hanem az önkormányzatok számára is elérhetők, ezért érdemes pályázni.

Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa azt mondta, hogy „az erdő összeköti a nemzedékeket”, ez a mostani faültetés pedig a jövőről való gondoskodás egyik jeles példája.

Dr. Völner Pál Fideszes országgyűlési képviselő a klímavédelem fontosságára hívta fel a figyelmet, illetve arról beszélt, hogy érdemes hosszú távra tervezni, mert a magyar vidéknek, a vidéki településeknek van jövője.

Steindl Balázs, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat alelnöke kitér arra, hogy a megyében számos intézmény energiakorszerűsítése valósult meg, amelynek célja az volt, hogy hozzájáruljanak a szén-dioxid kibocsájtás csökkentéséhez. Példaként említette a Tarjáni Német Nemzetiségi Általános Iskolát, ahol 2018-ban energiakorszerűsítésre került sor.

Kilinger Tamás polgármester arról beszélt, hogy a település tavasszal indult az Országfásítási Program keretében meghirdetett pályázaton, amelynek keretében 30 darab fát nyertek el. Ebből most hármat a település parkjában ültettek el, a többi telepítésére a következő időszakban kerül sor.

Az esemény végén a fákat Szabó Zoltán atya és Pap László lelkész áldotta meg.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Borsod-Abaúj-Zemplén megye élen jár a faültetésben

Az őszi ültetési időszakban összesen 45 településen, közel 1200 fát ültettek el Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A jövő tavaszi ültetéskor még 40 település zöldül tovább- mondta az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára pénteken, Szerencsen.

Min változtat a Talajvédelmi Cselekvési Terv?

Magyarország természeti erőforrásainak közel a harmadát, a nemzeti vagyon közel negyedét a termőföld képezi. Vagyis hazánk legértékesebb természeti erőforrása a termőtalaj. Világ­viszonylatban is kiemelkedően jó talajadottságokkal rendelkezünk. Talajkészleteink észszerű hasznosítása, védelme és javítása mezőgazdaságunk és környezetvédelmünk közös feladata.

A kecskeméti szőlőbűvész - Mathiász János

A szőlőnemesítő és borász Mathiász János grandiózus hagyatékáról évszázaddal halála után ideje a jelentőségének megfelelő helyet adni a nemzeti emlékezetben. A tudósra is emlékezünk, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar és a világ szőlészetének megmentőjeként – mondta a Mathiász János halálának századik évfordulójára szervezett ünnepi konferencián az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

A faültetés élhetőbb jövőnk záloga

Az Országfásítás részeként az Agrárminisztérium 2020-ban Településfásítási Programot indított el a 10 ezer fő alatti települések számára, amelynek célja a településeket egészségesebbé, élhetőbbé tenni - emelte ki az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Úriban, a Településfásítási Program keretében tartott faültetésen.

A versenyképességet ösztönzi a Vidékfejlesztési Program

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar további fejlődését tekintve a családi gazdaságok támogatása a legfőbb feladatunk - közölte Nagy István agrárminiszter az András napi bormester találkozón, pénteken, Somlójenőn.

Egyiptom hazánk egyre fontosabb agrárpartnere

Közös egyiptomi-magyar mezőgazdasági szakbizottság felállításáról állapodott meg Nagy István agrárminiszter és Esszajid Elkoszajar, az Egyiptomi Arab Köztársaság mezőgazdasági és talajjavítási minisztere a két tárcavezető csütörtöki budapesti találkozóján.

A csallóközi nemesítés száz éve

Jövőre, 2022-ben ünnepli fennállása hetvenedik évfordulóját a sósszigeti nemesítés. A Csallóköz szívében működő nemesítőház tevékenységének bemutatását azonban mégsem 1952-ben, a ma is működő vállalat jogelődjének a megalapításával kell kezdenünk, sokkal korábbra, egészen az első világháború pokláig kell visszatekinteni.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

A duális képzés nehézségei

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara díszkertész alosztálya legutóbb az új szakképzési rendszer kapcsán ülésezett. A véleményalkotó eszmecserén az új szakképzési rendszer megálmodói, az annak keretében oktató intézmények vezetői, valamint az új képzésből kikerülő szakemberekre számító vállalatok képviselői egyaránt jelen voltak.

Tizenhároméves csúcson a búza ára

A termelők örülnek neki, hogy rekordot dönt a búza ára – de mi lesz a fogyasztókkal? A szerb kormány a maga módján próbálja kezelni a helyzetet. Idén a legjobban termő és a legjobb minőséget adó haszonnövények egyike volt a búza Szerbiában, a többi kalászos gabonafélével és az olajrepcével együtt. A tavaszi vetésű haszonnövények kivétel nélkül kevesebbet termettek a vártnál.