Back to top

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

Szép Ábrahám
Szép Ábrahám
Fotó: hba
A Kuvasz-Őr Alapítvány tevékenységének köszönhetően számos gazdálkodónál kuvaszok is védik a juhokat – mondta el a program vezetője, Szép Ábrahám. Ez egyrészt jó a gazdálkodónak még akkor is, ha egy ilyen kutya fenntartása annyiba kerül, mint egy hízót meghizlalni, és jó a kutyafajtának, hisz a munka jót tesz az állatoknak, nőhet a tenyészértékékük.

A villanypásztor plusz őrző kutya rendszerrel lehet talán az egyik leghatékonyabban védekezni a farkasok ellen

– mondták el a konferencia résztvevői. Azonban nem mindegy, milyen az a villanypásztorrendszer – ez derült ki Gajdán Zoltán jó és rossz gyakorlatokat bemutató előadásából.

A két előadást követően öt juh, illetve szarvasmarhatartó mondta el a farkasokkal kapcsolatos tapasztalatait, illetve azt, hogyan tudják megakadályozni, hogy állataik a farkasok prédájává váljanak.

A résztvevő gazdák közül többen találkoztak már akár szemtől szemben is farkassal. Az élményeiket pedig szinte kivétel nélkül a farkassal kapcsolatos mondásokkal ecsetelték: farkasordító hideg, mínusz 12 fok volt, amikor hallottam éjjel ordítani; kiszállt a kocsiból a tetemnél, de a farkas nem ment el, farkasszemet néztek egymással, s mintha azt mondta volna, ő itt a valaki.

Fotó: hba

A farkastámadást nagyon gyorsnak írták le, hogy a ragadozó a legelő nyáj legvégéről választott egy juhot, azt megfogta és már vitte is, eltűnt a gazban, a cserjésben.

De azt is tapasztalták, hogy sokszor a kóbor kutyák legalább annyi kárt okoznak, mint a farkasok, de a villanypásztor különösen vadhálóval kombinálva tényleg segít a gondokon annak ellenére, hogy az egyik gazda elmondta, látta, hogy az 160 centi magas villanypásztorral kombinált kerítést a farkas helyből átugrotta.

A kuvaszok segítségéről az egyik, a Kuvasz-Őr programban résztvevő gazdálkodó elmondta, hogy egy téli, havas napon a kutyái a reggeli rutinjuktól eltérően viselkedtek, nem vártak a simogatásra vagy jutalomfalatra, hanem elfutottak. Miután másnap is ezt csinálták, elment megnézni, mit akarnak mutatni, mert rájött, ezért futnak el. S valóban,

a kerítésen kívül látta a terepet felderítő farkas nyomát, belül pedig a kutyákét, akik már szinte vályút tapostak ki a kerítés belső oldalán, ahogy védték a területet.

Farkas lábnyoma
Farkas lábnyoma
Fotó: pixabay.com

Ezek a gazdák azt mondják, a farkas okos, precíz, takarékos, pontosan célba ér és azt csinál, amit akar. Ott támad, ahol tud, ehhez felderít és beárazza a területet. Ha megéri, akkor támad. Ennek ellenére ez a gazdálkodó a „mi farkasunknak” nevezi az állatot, aki megmutatta a hibáikat.

A jó és rossz élmények megosztása mellett a gazdálkodók a predáció okozta költségeik, illetve káruk kezeléséére két dolgot tartanának megfelelőnek. Egy olyan támogatási formát javasolnak, amely kifejezetten a nagyragadozók elleni védekezést, a karámok, villanypásztorok, vadriasztók stb. építését, telepítését segítené, emellett elengedhetetlennek tartják a megtámadott állataik értékének a kifizetését. A támadások ugyanis olyan mértékű károkat is okozhatnak, amelybe belerokkanhat egy gazdaság.

Fotó: pixabay.com

A beszámolók szerint volt, hogy 14 nap alatt 14 juhot vitt el a farkas, vagy egyetlen támadás során 5-6 juhot is megölt.

Egy aggtelek környéki gazdálkodónál a legelőn a farkas a szarvasmarhát a tőgyén úgy megmarta, hogy le kellett vágni, mert utódnevelésre alkalmatlanná vált a tehén, de áldozatul esett itt több borjú és fiatal tenyészbika-jelölt is (a kártérítésért pedig a gazdálkodónak pereskednie kell).

A tanácskozáson résztvevő kutatók és természetvédők azt mondták, a jelenlegi kultúrtájat a természet és az ember hozta létre, így mindkettőre szükség van a fenntartásához. Különösen igaz ez a természetvédelem számára rendkívül fontos gyepes élőhelyekre, amelyek fenntartása legeltetett állattartás nélkül nem is lehetséges.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Stefi vonulása Bátáról Kongóba

Viszonylagos gyakorisága ellenére, sokan soha nem látnak darázsölyvet. Ennek egyik oka, hogy könnyen összetéveszthető más fajokkal, elsősorban az egerészölyvvel. A másik ok pedig, hogy hozzánk április közepén, május elején, a fehér gólyák után több héttel érkezik meg. Fészkét tehát a már kizöldült erdőben építi, és nagyon korán, augusztus második felében megkezdi az őszi vonulást.

Elkezdődött a Velencei-tó levegőztetése

Oxigénnel dúsítja a vízügyi igazgatóság a Velencei-tavat, bár a vízminőség jó, az alacsony vízállás és a hőhullám miatt szükség van a beavatkozásra a halpusztulás megelőzése érdekében.

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Egy helyen a vadászatot érintő legaktuálisabb témák

Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) hatvani székházában tartottak tanácskozást június 21-én a Vadászkamara Területi Szervezeteinek titkárai. Az egyeztetés során a legaktuálisabb témákat vették górcső alá, ezek közül is kiemelt napirendi pont a Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Program volt.

Ki legyen 2023-ban az év madara?

Sok éve választunk év élőlényét több kategóriában. Az állatok közül általában az egyes rendszertani osztályok három fajára voksolhatunk. A versenyt meghirdető egyesületek és társaságok célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a fajokat, képet kapjanak élőhelyükről, táplálkozásukról, ökológiában betöltött szerepükről, megtudják, hogy mit tehetnek a védelmükben.

Megfékezték a lángok továbbterjedését a Bükkben

Megakadályozták a lángok továbbterjedését Miskolc külterületén, Jávorkút közelében, ahol mintegy száz hektárnyi területen gyulladt ki a fenyőerdő - tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI-t.

Elkezdődött a parlagfű virágzása!

A parlagfű fejlődése még az elmúlt hetek szélsőségesen meleg és száraz időjárásának az ellenére is folytatódott A Tiszántúlon az elmúlt hónapokban az évtized aszálya alakult ki, a természetes lágyszárú vegetáció kiszáradt, a szántóföldi növények szenvednek, alig fejlődnek, de a parlagfű a kiváló szárazságtűrő képességének köszönhetően jól bírja.

Egy fesztivál is lehet zöld

A környezettudatosság napjaink egyik kiemelt közéleti témája – kifejezetten az EFOTT célközönségét jelentő fiatalok életében –, így a fesztivál szervezői arra vállalkoztak, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) segítségével egy igazán zöld rendezvényt hoznak létre.

Felbecsülhetetlen a vizes élőhelyek természetvédelmi jelentősége

A 2014 óta tartó projektmegvalósítási időszakban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztés megvalósítását kezdte el mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, melyek eredményeként összesen több mint 5500 hektárnyi védett természeti terület értékmegőrzési feltételi javulnak - mondta az Agrárminisztérium természetügyért felelős államtitkára Tiszakürtön.