Back to top

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

Szép Ábrahám
Szép Ábrahám
Fotó: hba
A Kuvasz-Őr Alapítvány tevékenységének köszönhetően számos gazdálkodónál kuvaszok is védik a juhokat – mondta el a program vezetője, Szép Ábrahám. Ez egyrészt jó a gazdálkodónak még akkor is, ha egy ilyen kutya fenntartása annyiba kerül, mint egy hízót meghizlalni, és jó a kutyafajtának, hisz a munka jót tesz az állatoknak, nőhet a tenyészértékékük.

A villanypásztor plusz őrző kutya rendszerrel lehet talán az egyik leghatékonyabban védekezni a farkasok ellen

– mondták el a konferencia résztvevői. Azonban nem mindegy, milyen az a villanypásztorrendszer – ez derült ki Gajdán Zoltán jó és rossz gyakorlatokat bemutató előadásából.

A két előadást követően öt juh, illetve szarvasmarhatartó mondta el a farkasokkal kapcsolatos tapasztalatait, illetve azt, hogyan tudják megakadályozni, hogy állataik a farkasok prédájává váljanak.

A résztvevő gazdák közül többen találkoztak már akár szemtől szemben is farkassal. Az élményeiket pedig szinte kivétel nélkül a farkassal kapcsolatos mondásokkal ecsetelték: farkasordító hideg, mínusz 12 fok volt, amikor hallottam éjjel ordítani; kiszállt a kocsiból a tetemnél, de a farkas nem ment el, farkasszemet néztek egymással, s mintha azt mondta volna, ő itt a valaki.

Fotó: hba

A farkastámadást nagyon gyorsnak írták le, hogy a ragadozó a legelő nyáj legvégéről választott egy juhot, azt megfogta és már vitte is, eltűnt a gazban, a cserjésben.

De azt is tapasztalták, hogy sokszor a kóbor kutyák legalább annyi kárt okoznak, mint a farkasok, de a villanypásztor különösen vadhálóval kombinálva tényleg segít a gondokon annak ellenére, hogy az egyik gazda elmondta, látta, hogy az 160 centi magas villanypásztorral kombinált kerítést a farkas helyből átugrotta.

A kuvaszok segítségéről az egyik, a Kuvasz-Őr programban résztvevő gazdálkodó elmondta, hogy egy téli, havas napon a kutyái a reggeli rutinjuktól eltérően viselkedtek, nem vártak a simogatásra vagy jutalomfalatra, hanem elfutottak. Miután másnap is ezt csinálták, elment megnézni, mit akarnak mutatni, mert rájött, ezért futnak el. S valóban,

a kerítésen kívül látta a terepet felderítő farkas nyomát, belül pedig a kutyákét, akik már szinte vályút tapostak ki a kerítés belső oldalán, ahogy védték a területet.

Farkas lábnyoma
Farkas lábnyoma
Fotó: pixabay.com

Ezek a gazdák azt mondják, a farkas okos, precíz, takarékos, pontosan célba ér és azt csinál, amit akar. Ott támad, ahol tud, ehhez felderít és beárazza a területet. Ha megéri, akkor támad. Ennek ellenére ez a gazdálkodó a „mi farkasunknak” nevezi az állatot, aki megmutatta a hibáikat.

A jó és rossz élmények megosztása mellett a gazdálkodók a predáció okozta költségeik, illetve káruk kezeléséére két dolgot tartanának megfelelőnek. Egy olyan támogatási formát javasolnak, amely kifejezetten a nagyragadozók elleni védekezést, a karámok, villanypásztorok, vadriasztók stb. építését, telepítését segítené, emellett elengedhetetlennek tartják a megtámadott állataik értékének a kifizetését. A támadások ugyanis olyan mértékű károkat is okozhatnak, amelybe belerokkanhat egy gazdaság.

Fotó: pixabay.com

A beszámolók szerint volt, hogy 14 nap alatt 14 juhot vitt el a farkas, vagy egyetlen támadás során 5-6 juhot is megölt.

Egy aggtelek környéki gazdálkodónál a legelőn a farkas a szarvasmarhát a tőgyén úgy megmarta, hogy le kellett vágni, mert utódnevelésre alkalmatlanná vált a tehén, de áldozatul esett itt több borjú és fiatal tenyészbika-jelölt is (a kártérítésért pedig a gazdálkodónak pereskednie kell).

A tanácskozáson résztvevő kutatók és természetvédők azt mondták, a jelenlegi kultúrtájat a természet és az ember hozta létre, így mindkettőre szükség van a fenntartásához. Különösen igaz ez a természetvédelem számára rendkívül fontos gyepes élőhelyekre, amelyek fenntartása legeltetett állattartás nélkül nem is lehetséges.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Két hektár méhlegelő az ipartelepen

Méhlegelő várja a győri VGP Parkban a környék beporzóit, de hamarosan madáretetőket is telepít a logisztikai és könnyűipari ingatlanok európai szolgáltatója a 2 hektáros területre. A cégcsoport európai és hazai szinten elkötelezett a fenntarthatóság és a környezetvédelem mellett nem csak épületeinek tervezésénél, de a még nem beépített területek hasznosításánál is.

Az új trükk egyelőre túl magas a disznóknak

Ausztráliában időről időre nagy kárt okoznak a szabadon élő, visszavadult házisertések. Több éves szárazság után az elmúlt egy évben végre csapadékosabb volt az időjárás, aminek köszönhetően több kultúrában is rekordtermésre számítanak a gazdálkodók, csakhogy az esőnek köszönhetően több táplálékhoz jutottak a vadon élő sertések is, amitől robbanásszerűen megugrott a populáció.

Génmegőrzés hazánkban

A génbank növények, állatok és mikroorganizmusok olyan faj- és fajtagyűjteménye, amely a különböző vad és nemesített fajok és fajták genetikai információkészletét hivatott megőrizni. Ma már világszerte a botanikus kerteken, az állatkerteken, a növénynemesítési fajtagyűjteményeken kívül olyan új tárolási technikákat is kialakítottak, amely szervek, szövetek, ivarsejtek hosszan tartó konzerválására szolgál.

Ritka beporzó a Bükkben

A vadkamerák mindenre „beindulnak”, legyen az mozgó fűszál, ugráló széncinege vagy egy lassú csiga.

Száz éves a magyar természetőrzés

Július 31 a természetvédelmi őrök világnapja. Magyarországon a Természetvédelmi Őrszolgálat a nemzeti park igazgatóságok szervezetében működik, tevékenységük pedig kiterjed hazánk egész területére. A munkatársak kiemelt feladata a védett természeti területek és természeti értékek őrzése, megóvása, károsításának megelőzése, valamint 2005 óta a régészeti lelőhelyek és leletek védelme.

450 tonnával kevesebb műanyag a SPAR üzleteiben

Augusztustól országszerte már csak biológiailag lebomló zacskókat kínálnak a SPAR és INTERSPAR zöldség- és gyümölcsosztályain, az egyszer használatos hagyományos műanyag tasakok így végleg kikerülnek az üzletekből.

Legyen feltétel a járványvédelem!

A disznóólat a sertésteleptől egyebek mellett a járványvédelem különbözteti meg. Egy több száz vagy több ezer sertést tartó hely is lehet „disznóól”, és 2-3 sertést is lehet megfelelő járványvédelmi státuszú telepen tartani. Ha nem tud bejutni a telepre a fertőző ágens, akkor nincs megbetegedés – leegyszerűsítve ezt jelenti a járványvédelem. Még külterjes sertéstartásban is kialakítható erre alkalmas állattartási technológia, csak akarni kell.

Rendkívüli segítséget kapnak a gazdák

Az agrárium gyors megsegítésére öt pontból álló intézkedési tervre tett javaslatot az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Magyarországot történelmi aszálykár sújtja. A kormány és az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a termelőket ebben a rendkívüli helyzetben.

Nem utópia az élhető város

Több mint három hónapja tart a Floriade Expo 2022 kertészeti világkiállítás. A hollandiai Almere-ben mintegy hatvan hektáron a teljes kertészeti ágazatot átölelve bemutatják azokat a kreatív ötleteket, innovatív megoldásokat, korszerű technológiákat, amelyekkel szebbé, élhetőbbé tehetjük környezetünket

Naplementés esti túrák is várnak a Kiskunsági Nemzeti Parkban

Hazánk középső részén két nagy folyó, a Duna és a Tisza ölelésében különleges, síkvidéki táj terül el, amely látszólagos egyhangúsága ellenére sokféle, változatos élőhelyet foglal magában. Egyszerre őrzi a természet állandó változásának nyomait és az itt élő emberek egymás örökébe lépő nemzedékeinek kézjegyét.