Back to top

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

Szép Ábrahám
Szép Ábrahám
Fotó: hba
A Kuvasz-Őr Alapítvány tevékenységének köszönhetően számos gazdálkodónál kuvaszok is védik a juhokat – mondta el a program vezetője, Szép Ábrahám. Ez egyrészt jó a gazdálkodónak még akkor is, ha egy ilyen kutya fenntartása annyiba kerül, mint egy hízót meghizlalni, és jó a kutyafajtának, hisz a munka jót tesz az állatoknak, nőhet a tenyészértékékük.

A villanypásztor plusz őrző kutya rendszerrel lehet talán az egyik leghatékonyabban védekezni a farkasok ellen

– mondták el a konferencia résztvevői. Azonban nem mindegy, milyen az a villanypásztorrendszer – ez derült ki Gajdán Zoltán jó és rossz gyakorlatokat bemutató előadásából.

A két előadást követően öt juh, illetve szarvasmarhatartó mondta el a farkasokkal kapcsolatos tapasztalatait, illetve azt, hogyan tudják megakadályozni, hogy állataik a farkasok prédájává váljanak.

A résztvevő gazdák közül többen találkoztak már akár szemtől szemben is farkassal. Az élményeiket pedig szinte kivétel nélkül a farkassal kapcsolatos mondásokkal ecsetelték: farkasordító hideg, mínusz 12 fok volt, amikor hallottam éjjel ordítani; kiszállt a kocsiból a tetemnél, de a farkas nem ment el, farkasszemet néztek egymással, s mintha azt mondta volna, ő itt a valaki.

Fotó: hba

A farkastámadást nagyon gyorsnak írták le, hogy a ragadozó a legelő nyáj legvégéről választott egy juhot, azt megfogta és már vitte is, eltűnt a gazban, a cserjésben.

De azt is tapasztalták, hogy sokszor a kóbor kutyák legalább annyi kárt okoznak, mint a farkasok, de a villanypásztor különösen vadhálóval kombinálva tényleg segít a gondokon annak ellenére, hogy az egyik gazda elmondta, látta, hogy az 160 centi magas villanypásztorral kombinált kerítést a farkas helyből átugrotta.

A kuvaszok segítségéről az egyik, a Kuvasz-Őr programban résztvevő gazdálkodó elmondta, hogy egy téli, havas napon a kutyái a reggeli rutinjuktól eltérően viselkedtek, nem vártak a simogatásra vagy jutalomfalatra, hanem elfutottak. Miután másnap is ezt csinálták, elment megnézni, mit akarnak mutatni, mert rájött, ezért futnak el. S valóban,

a kerítésen kívül látta a terepet felderítő farkas nyomát, belül pedig a kutyákét, akik már szinte vályút tapostak ki a kerítés belső oldalán, ahogy védték a területet.

Farkas lábnyoma
Farkas lábnyoma
Fotó: pixabay.com

Ezek a gazdák azt mondják, a farkas okos, precíz, takarékos, pontosan célba ér és azt csinál, amit akar. Ott támad, ahol tud, ehhez felderít és beárazza a területet. Ha megéri, akkor támad. Ennek ellenére ez a gazdálkodó a „mi farkasunknak” nevezi az állatot, aki megmutatta a hibáikat.

A jó és rossz élmények megosztása mellett a gazdálkodók a predáció okozta költségeik, illetve káruk kezeléséére két dolgot tartanának megfelelőnek. Egy olyan támogatási formát javasolnak, amely kifejezetten a nagyragadozók elleni védekezést, a karámok, villanypásztorok, vadriasztók stb. építését, telepítését segítené, emellett elengedhetetlennek tartják a megtámadott állataik értékének a kifizetését. A támadások ugyanis olyan mértékű károkat is okozhatnak, amelybe belerokkanhat egy gazdaság.

Fotó: pixabay.com

A beszámolók szerint volt, hogy 14 nap alatt 14 juhot vitt el a farkas, vagy egyetlen támadás során 5-6 juhot is megölt.

Egy aggtelek környéki gazdálkodónál a legelőn a farkas a szarvasmarhát a tőgyén úgy megmarta, hogy le kellett vágni, mert utódnevelésre alkalmatlanná vált a tehén, de áldozatul esett itt több borjú és fiatal tenyészbika-jelölt is (a kártérítésért pedig a gazdálkodónak pereskednie kell).

A tanácskozáson résztvevő kutatók és természetvédők azt mondták, a jelenlegi kultúrtájat a természet és az ember hozta létre, így mindkettőre szükség van a fenntartásához. Különösen igaz ez a természetvédelem számára rendkívül fontos gyepes élőhelyekre, amelyek fenntartása legeltetett állattartás nélkül nem is lehetséges.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A mamutcsontok okozhatják az elefántok vesztét

A növekvő mamutagyar kereskedelem tartja fent az elefántagyar iránti igényeket - tárta november elején a Gerinces Őslénytani Társaság (Society of Vertebrate Paleontology, SVP) elé Andy Huynh, aki az ázsiai illegális vadkereskedelmi hálózatok felgöngyölítésén dolgozik az ENSZ-el és az Interpollal.

A növényvédőszerek miatt veszítheti el hatékonyságát az antibiotikum-terápia egyik utolsó védvonala?

Az antibiotikum-rezisztencia globális terjedésének köszönhetően az elmúlt években számos humán- és állatgyógyászati készítmény veszített hatékonyságából, így a fertőző betegségek leküzdése mind nagyobb kihívás elé állítja az orvostudományt. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói az egyik legjelentősebb opportunista kórokozó baktériumfaj, a Pseudomonas aeruginosa esetében fedeztek fel kulcsfontosságú összefüggést a növényvédőszer-használat és az antibiotikum-rezisztencia kialakulása között.

Ismét vörösnyakú ludak érkeztek hazánkba

Három vörösnyakú ludat figyeltek meg novemberben Hatvan térségében, amelyek az északról érkező, körülbelül 150 példány nagy lilikkel kerültek hazánkban. Ennek a rendkívül attraktív vadlúdfajnak a feltűnése a Zagyva-völgy felső szakaszán igazi különlegesség, ebben az esetben szántóföldi táplálkozásuk közben sikerült megfigyelni őket.

Generációváltó juhászat Ilinyben - Keresztapám tűzben-vasban edzett

A Nógrád megyei Ilinyben élő Chikán Tamás közvetlenül a mezőgazdasági technikum után vette át nagybátyja juhászatát a hozzá tartozó szántókkal és legelőkkel. Chikán Alajos, az édesapja bátyja nem bánt vele kesztyűs kézzel, de azokra a rég nem látott nehézségekre is felkészítette, amelyekkel jelenleg kell szembenézniük a gazdálkodóknak.

Tojásárstop – a termelő véleménye

2022. november 10-én életbe lépett a tojás- és az étkezésiburgonya-árstop. Az árstop a tojásnál 25 százalékkal csökkenti az árat, és a kormányzat várakozása szerint 0,1-0,2 százalékkal csökkenti az inflációt. Erre reagálva a Tojásszövetség bejelentette, hogy bár a termelők mindent megtesznek, hogy legyen elég tojás karácsonyra, de az árstop miatt hosszabb távon nem lehet kizárni az ellátási hiányt.

Vadcsapda-megfigyelőrendszert fejleszt egy magyar startup cég

Vadcsapda-megfigyelőrendszert fejleszt egy magyar startup cég, amely a világ bármely pontján képes monitorozni a kihelyezett csapdákat, a rendszer kis átalakítással használható például méhkaptárok megfigyelésére, illetve határátkelőknél, parkolóházakban és magánbirtokokon is.

Terra-Akva Börze a Groupama Arénában

A Terra-Akva több mint 1700 négyzetméteren mutatja be a különleges állatfajtákat, terráriumi és akváriumi állatokat: pókokat, kígyókat, békákat, hüllőket és kétéltűeket - olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

A lenmag és a zsírsavösszetétel

Egy kísérletet állítottunk be 2019-ben akkori konzulensemmel, Dr. Benk Ákossal a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának Tanüzemében, a magyar kendermagos tyúkkal és annak népszerűsítésével kapcsolatosan.

Ezért csípnek egyes embereket jobban a szúnyogok

A bőr speciális illata tesz egyes embereket "szúnyogmágnessé", és ez a tulajdonság évek alatt sem változik - állapította meg egy új amerikai kutatás.

Az állatok is álmodnak – Íme minden, amit eddig tudunk róluk

A patkányok labirintusokban való futást gyakorolnak, a macskák fejben képzelik el a jövőbeli vadászatokat - a tudósok minden eddiginél többet tudnak meg az állati álmodásról.