Back to top

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

Szép Ábrahám
Szép Ábrahám
Fotó: hba
A Kuvasz-Őr Alapítvány tevékenységének köszönhetően számos gazdálkodónál kuvaszok is védik a juhokat – mondta el a program vezetője, Szép Ábrahám. Ez egyrészt jó a gazdálkodónak még akkor is, ha egy ilyen kutya fenntartása annyiba kerül, mint egy hízót meghizlalni, és jó a kutyafajtának, hisz a munka jót tesz az állatoknak, nőhet a tenyészértékékük.

A villanypásztor plusz őrző kutya rendszerrel lehet talán az egyik leghatékonyabban védekezni a farkasok ellen

– mondták el a konferencia résztvevői. Azonban nem mindegy, milyen az a villanypásztorrendszer – ez derült ki Gajdán Zoltán jó és rossz gyakorlatokat bemutató előadásából.

A két előadást követően öt juh, illetve szarvasmarhatartó mondta el a farkasokkal kapcsolatos tapasztalatait, illetve azt, hogyan tudják megakadályozni, hogy állataik a farkasok prédájává váljanak.

A résztvevő gazdák közül többen találkoztak már akár szemtől szemben is farkassal. Az élményeiket pedig szinte kivétel nélkül a farkassal kapcsolatos mondásokkal ecsetelték: farkasordító hideg, mínusz 12 fok volt, amikor hallottam éjjel ordítani; kiszállt a kocsiból a tetemnél, de a farkas nem ment el, farkasszemet néztek egymással, s mintha azt mondta volna, ő itt a valaki.

Fotó: hba

A farkastámadást nagyon gyorsnak írták le, hogy a ragadozó a legelő nyáj legvégéről választott egy juhot, azt megfogta és már vitte is, eltűnt a gazban, a cserjésben.

De azt is tapasztalták, hogy sokszor a kóbor kutyák legalább annyi kárt okoznak, mint a farkasok, de a villanypásztor különösen vadhálóval kombinálva tényleg segít a gondokon annak ellenére, hogy az egyik gazda elmondta, látta, hogy az 160 centi magas villanypásztorral kombinált kerítést a farkas helyből átugrotta.

A kuvaszok segítségéről az egyik, a Kuvasz-Őr programban résztvevő gazdálkodó elmondta, hogy egy téli, havas napon a kutyái a reggeli rutinjuktól eltérően viselkedtek, nem vártak a simogatásra vagy jutalomfalatra, hanem elfutottak. Miután másnap is ezt csinálták, elment megnézni, mit akarnak mutatni, mert rájött, ezért futnak el. S valóban,

a kerítésen kívül látta a terepet felderítő farkas nyomát, belül pedig a kutyákét, akik már szinte vályút tapostak ki a kerítés belső oldalán, ahogy védték a területet.

Farkas lábnyoma
Farkas lábnyoma
Fotó: pixabay.com

Ezek a gazdák azt mondják, a farkas okos, precíz, takarékos, pontosan célba ér és azt csinál, amit akar. Ott támad, ahol tud, ehhez felderít és beárazza a területet. Ha megéri, akkor támad. Ennek ellenére ez a gazdálkodó a „mi farkasunknak” nevezi az állatot, aki megmutatta a hibáikat.

A jó és rossz élmények megosztása mellett a gazdálkodók a predáció okozta költségeik, illetve káruk kezeléséére két dolgot tartanának megfelelőnek. Egy olyan támogatási formát javasolnak, amely kifejezetten a nagyragadozók elleni védekezést, a karámok, villanypásztorok, vadriasztók stb. építését, telepítését segítené, emellett elengedhetetlennek tartják a megtámadott állataik értékének a kifizetését. A támadások ugyanis olyan mértékű károkat is okozhatnak, amelybe belerokkanhat egy gazdaság.

Fotó: pixabay.com

A beszámolók szerint volt, hogy 14 nap alatt 14 juhot vitt el a farkas, vagy egyetlen támadás során 5-6 juhot is megölt.

Egy aggtelek környéki gazdálkodónál a legelőn a farkas a szarvasmarhát a tőgyén úgy megmarta, hogy le kellett vágni, mert utódnevelésre alkalmatlanná vált a tehén, de áldozatul esett itt több borjú és fiatal tenyészbika-jelölt is (a kártérítésért pedig a gazdálkodónak pereskednie kell).

A tanácskozáson résztvevő kutatók és természetvédők azt mondták, a jelenlegi kultúrtájat a természet és az ember hozta létre, így mindkettőre szükség van a fenntartásához. Különösen igaz ez a természetvédelem számára rendkívül fontos gyepes élőhelyekre, amelyek fenntartása legeltetett állattartás nélkül nem is lehetséges.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megdőlt a januári melegrekord Romániában

Megdőlt a januári melegrekord szerdán Romániában, ahol az ország déli részén, a fővárostól 130 kilométernyire található, Duna-parti Turnu Magurele városban 22,4 Celsius-fokot mértek - közölte csütörtökön a román közszolgálati rádió az országos meteorológiai és vízügyi szolgálat ügyeletesét idézve.

Védett ragadozó madarakat mészároltak le "vadászok" -2,5 millió forintos büntetés és felfüggesztett börtön

Egy fokozottan védett barátkeselyű, valamint négy másik ragadozó madár elejtése miatt emelt vádat több vadász ellen a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Főügyészség - közölte a főügyészség sajtószóvivője csütörtökön az MTI-vel.

Sertéstartói várakozások 2023-ra

Az elmúlt két év rendkívül megterhelő volt a sertéságazat számára. Szakemberek szerint ennek a háborús infláció mellett a takarmányárak és az energiaköltségek drasztikus emelkedése volt az oka. Ráadásul a termelési költségek növekedése nem tudott beépülni a felvásárlási árakba. Többen már tavaly csökkentették az állományt vagy felhagytak a termeléssel, mások idén terveznek hasonló lépéseket.

A kis, elszigetelt élőhelyfoltokban is nyüzsög az élet

Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.

Pénteken kezdődik a bagoly-számlálás

Pénteken kezdődik és január 23-ig tart az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérése, amelyhez a lakosság segítségét kéri a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Újabb ASP elleni oltás a láthatáron

A Connecticuti Egyetem (UConn) és az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) tudósai egy „ígéretes” afrikai sertéspestis (ASP) elleni vakcinajelöltet fejlesztettek ki, amelyet a kereskedelmi fejlesztésre átadtak a Zoetisnek.

Áldott állatok

Január 17-e a keresztények számára Remete Szent Antal napja. Ő az állatok egyik legfőbb védelmezője. Hazánkban főleg a háziasszonyok imádkoztak hozzá, kérték aprójószágaik védelmét. Ma is élő hagyomány, hogy ilyenkor megáldják a jószágot és a kis kedvenceket is. Hazánkban is több templomban tartanak „állatos” misét.

Jogszabályi álláspontok kutya lelövésekor

A vadászterületen történő kutyaelejtés egy rendszeresen visszatérő konfliktus alapja. A probléma sok esetben peres üggyé fajul, noha a kutyatartók és a vadászok a rájuk vonatkozó szabályok betartásával megelőzhetnék az ilyen incidenseket. De hol is van a jogszerűség határa egy ilyen esetben? Ki a vétkes? És miképpen lehet elejét venni az ilyen helyzeteknek?

Antibiotikumoktól a rágcsálóirtásig – termékek és szolgáltatások az AlpaVetnél

Nincsen ma Magyarországon még egy olyan disztribúcióval foglalkozó cég, amelynek olyan széles termék- és szolgáltatás portfóliója van, mint az AlphaVet Kft.-nek. Mindenféle területen állnak az állattenyésztők rendelkezésére, legyen szó gyógyszerről, takarmánykiegészítőkről, diagnosztikai, állategészségügyi, állattenyésztési eszközökről, és szolgáltatásokról.

50 éve alapították hazánk első nemzeti parkját

1973-ban alakult meg hazánk első nemzeti parkja, a terület egyedülálló természeti, illetve néprajzi értékeinek megőrzése és védelme céljából. A Hortobágyi Nemzeti Park létrehozását segítette a kormányzathoz benyújtott "Pro Natura" memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós aláírásával hitelesített.