Back to top

Bortermő vidék lesz a Kis-Küküllő mente

Románia jelenlegi területén és azon belül Erdélyben is több évezredes történelme van a szőlőtermesztésnek. Hérodotosz ógörög történész említi, hogy már a római hódítás előtt is foglalkoztak vele, bár azt még nem sikerült kideríteni, hogy milyen fajtát, vagy hogy bor is készült-e belőle. Minden valószínűséggel igen.

Az első írásos emlékek a középkorból maradtak fenn, amikor Erdély lankásabb domboldalai közé a 12. században betelepített szászok elkezdték meghonosítani a hazájukból magukkal hozott fajtákat, a rizlinget, a fűszeres traminit és társaikat. Egy 1140-ben keletkezett velencei feljegyzés szerint a dózse udvarában felszolgált kiváló borok egy része a Magyar Királyságból, azon belül is Erdélyből származott.

A szőlőtermesztésre igen alkalmas Kis-Küküllő mentén a kollektivizálásig termesztették a szászok e sajátos szőlőfajtákat. Elsősorban a szász erdőtemplomok, a későbbiekben pedig a környéken birtokokkal rendelkező magyar nemesi családok a kastélyaik körül is termesztettek szőlőt – igaz, csak saját használatra –, és jelentős mennyiségű bort termeltek. A 19. század végére sikerült a helyi sajátosságokhoz igen alkalmazkodó fajtákat is kinemesíteni keresztezéssel. Kevésbé ismert közülük a dánosi Erdélyi sárga szőlő, a Királyleányka viszont elhíresült.

A viharos 19. században, a II. világháború után és a kommunizmusban teljesen elvándoroltak a szászok a Kis-Küküllő mentéről.

A földterületeket államosították és létrehozták a nagyüzemi borgazdaságokat, amelyek többé-kevésbé folytatták a hagyományt. Dicsőszentmártonban és Marosvásárhelyen (Vinalcool) gyárakban dolgozták fel a szőlőt, utóbbiban pezsgőt is előállítottak.

A szocialista tervgazdaságban azonban a mennyiség volt a fontosabb követelmény, ami a minőség romlását eredményezte. Nemcsak a Kis-Küküllő mentén, hanem Románia-szerte csökkent még az elhíresült szőlészetek borainak a minősége is, és az 1980-as évek vége felé, kevés kivételtől eltekintve, gyakorlatilag eladhatatlan „üzleti borok” kerültek ki ezekből a pincészetekből.

A szőlőtőkék is elöregedtek. Az 1989-es változások után a tulajdon-visszaszolgáltatás elhúzódása miatt parlagon maradtak a területek. Bár a szászok családi dokumentumai megmaradtak tulajdonuk bizonyítására, mégsem igényelték vissza ingatlanjaikat, így az egykori szőlészetek tönkrementek.

Több évtized kellett elteljen ahhoz, hogy a Kis-Küküllő mentén magukra találjanak az először csak saját használatra termelő borgazdaságok.

Ma több száz borosgazda van a vidéken, de kevés az olyan, aki címkével ellátva, a jogszabályoknak és az élelmiszer-biztonsági követelményeknek teljes egészében megfelelve állít elő és forgalmaz bort.

A 2000-es évek elején Mikefalva közelében a semmiből nőtt ki egy kisebb, az uniós feltételeknek is eleget tevő borgazdaság. Tulajdonosa a Dél-Tirolban lakó Heiner Oberrauch, aki 2001-ben fedezte fel az Erdély közepében levő gyönyörű, borairól egykor híres, nagy hagyományokkal rendelkező, de parlagon hagyott vidéket. A Villa Vinèa pincészetet 2004-ben hozta létre. A pincészet története igazolja, hogy kellő odafigyeléssel és szaktudással, némi befektetéssel újra vissza lehet adni régi fényüket a Kis-Küküllő menti boroknak.

A sajtónak azt nyilatkozta, amikor először faggatták róla, hogy miért választotta ezt a helyet:

„Pillanatok alatt beleszerettem ebbe a vidékbe. A mai napig is tisztán emlékszem az első pillanatra, amikor megláttam az elbűvölő tájat.

A toszkán táj szelídítetlen változatának tűnt nekem, és elhatároztam, hogy otthonommá teszem: borpincét építek, és e föld adta nektárból egyedi karakterű borokat készítek, hogy kóstolói felejthetetlen élményben részesüljenek.”

A történet pikantériája, hogy a bolzanói vállalkozó nem szőlőtermesztőként érkezett Erdélybe. A hegymászó-felszerelést és -ruházatot gyártó Salewa tulajdonosaként olcsó munkaerőt keresett. Marosvásárhelyen vásárolt egy egykori kisipari szövetkezeti épületet, ahol készruhagyártással foglalkoztak, és elkezdték gyártani a márka ruházati cikkeit. A helyzet azonban úgy hozta, hogy amikor ezt a vállalkozást megkezdte, az Olaszországból érkező repülőgép Temesváron tudott landolni, ezért gépkocsival járt Közép-Erdélybe. Ekkor autózott keresztül a Kis-Küküllő mentén, és meglátta, hogy az egykori bortermő vidék milyen parlagon maradt.

Nem véletlen, hogy látott némi fantáziát és befektetési lehetőséget a szőlőtermesztésben és a bortermelésben, hiszen dél-tiroli családja nemzedékek óta foglalkozik vele.

Két hektár szőlősük van, ami saját kastélyukat és több vendéglőt is ellát minőségi boraikkal.

Nagypapája „tanácsára” határozta el, hogy telephelyet létesít Erdélyben, és hogy folytatja a szászok által évszázadok alatt „bejáratott” foglalkozást. Az is meggyőző volt, hogy a Kis-Küküllő mentéről Olaszországba vitt talajminta laboratóriumi vizsgálatából kiderült, hogy a föld igen gazdag ásványi anyagokban, vagyis nem véletlen, hogy ezen a tájon sikerült évszázadokon át jó borokat előállítani.

Két év alatt tudta megvásárolni a 40 hek­táros szőlőshöz szükséges parcellákat, mert az esetek többségében még a tulajdonviszonyokat is tisztázni kellett. Ezt követően 1,5 évig tartott, amíg a domboldalt alkalmassá tették a szőlőtőkék telepítésére. Ehhez olaszországi szakértőket hoztak. Az új tőkék telepítéséhez közel 3 millió eurós EU-támogatást nyert el, amihez több mint 3,5 millió saját tőkét tett hozzá. Öt év kellett, mire beindulhatott az üzemi termelés.

A Kis-Küküllő menti szőlő, illetve az ebből készült a Vila Vinea névjeggyel forgalomba kerülő borok titkáról Mircea Matei ügyvezető igazgató beszélt.

Elmondta, az itt termelt szőlő lassan érik, ugyanis a nyári (érési) időszakban nagy a nappal és az éjszaka közötti hőmérsékletingadozás, elérheti a 10–12 Celsius fokot is, ezért a szem megőrzi savasságát és aromáit.

Ennek köszönhetően savasabb, élénkebb borfajtákat lehet előállítani. Egy másik előny, hogy a völgy alakzatának köszönhetően szellősebb a vidék, így a szél eltávolítja a tőkékről a beteg leveleket, megtisztítja a betegségektől a növényt. A nedves, agyagos talaj azonban a kártevőknek kedvez, de ez megelőzhető. Mivel leginkább a zamatos, telt borok előállítása a cél, kézzel gyérítik a leveleket és így is szüretelnek, ami minőségi szelekciót is eredményez. Továbbá hatcsomós Guyot-metszést alkalmaznak, így több fény jut a gerezdekre és ezért édesebb lesz a szőlőszem is.

Jelenleg 12 szőlőfajtát termesztenek 70 hektáron. Közülük három a hagyományos Királyleányka (fehér és fekete), a régióban a szászok által termesztett Riesling és a Gewürztraminer, aztán Muskotályt, Sauvignon blanc-t és Chardonnay-t, valamint a Pinot noir-t és Merlot-t termelnek. Az évek során sikerült meghonosítani a Dél-Tirolban hagyományos Kerner és Zweigelt típusú szőlőfajtákat is.

A könnyű, kedves, lendületes, gyümölcsös Királyleányka borokat részesítik előnyben, amelyek szőlővirágos-muskotályos zamata virágok, a bodza, citrusok, a zöldalma vagy éppen a sárgadinnye illatával egészülhet ki.

Édes jellegű, parfümös jegyek is gyakran jelentkeznek benne, mint amilyen a jázmin, az akác, a viola, vagy akár mézes aromák is felbukkanhatnak boraiban.

Lágy, simulékony textúrájú, mégis len­dületes savtartalmú, élénk, elegáns, és igencsak szerethető borokat lehet készíteni belőle, ha megfelelően bánnak vele, és ha elégedett a termesztési körülményekkel.

Ezért kétfajta termesztéstechnológiával dolgoznak. A terület egy részén tömegfogyasztásra alkalmasabb szőlőfajtákat és technológiát alkalmaznak. Ott hektáronként átlagosan 6 tonna szőlő terem. A minőségi boroknak szánt parcellákon ennek a felét, mindössze 3 tonnát szüretelnek hektáronként. A feldolgozás korszerű érlelőtartályokban történik. A termelés minőségére Celestino Lucin olasz borszakértő vigyáz, aki ilyenkor ősszel, szüretkor éjt nappallá téve dolgozik a pincészetben. Bár a pincészetet fejlesztenék – a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségnél legutóbb két pályázaton is nyertek, amivel újabb 1,8 millió eurós beruházást hajtanak végre:

új tartályokat vásárolnak, illetve a termesztéshez és feldolgozáshoz szükséges gépeket és felszereléseket –, nem szeretnének még nagyobb felületen szőlőt termeszteni.

Az új egységben elsősorban a Cuvee Celest, a Rubint, valamint a kevésbé erős, de hasonló technológiájú Contessa pezsgőket állítják elő, amelyeket 5 évig érlelnek.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/42 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megjelent a zöld civil szervezeteket támogató Zöld Forrás pályázat

Az Agrárminisztérium idén is meghirdeti környezet- és természetvédelmi feladataihoz illeszkedő, a civil feladatvállalást segítő, 70 millió forint keretösszegű Zöld Forrás pályázatát.

Prioritás a hazai élelmiszeripari ágazat fejlesztése

Az agrártárca továbbra is prioritásként kezeli a hazai élelmiszeripari ágazat fejlesztését - mondta az agrárminiszter csütörtökön a debreceni városházán, ahol támogatási okiratot adott át három helyi élelmiszeripari vállalkozás vezetőjének.

Állattartóknak nyílik újra pályázati lehetőség

A Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett, Állattartó telepek fejlesztésének támogatása című pályázati felívás a tervek szerint februárban újranyílik, így lehetőség lesz arra, hogy az állattartók nagyobb léptékű beruházásaikat megvalósítsák – közölte Nagy István agrárminiszter.

Folynak a metszések a szőlőkben

A szőlő metszésének időpontjával kapcsolatban megoszlanak a vélemények, ma már nem csak az időjárás, hanem az elvégzendő munka nagysága határozza meg. Sokan azt mondják, hogy az őszi lombhullástól tavaszig végezzük el, a legjobb, ha december előtt nem kezdünk neki. Ha fagytól veszélyeztetett fajtáról van szó, akkor fagymentes, kora tavaszi, de még rügyfakadást megelőző időpontot válasszunk. 

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Már a háztartások felében van kutya

2021 nyarára minden második magyar háztartás kutyatartó lett, jócskán meghaladhatja a kutyák száma a 3 milliót Magyarországon – áll abban a friss tudományos publikációban, amely egy kutyatartást vizsgáló 2021-es országos reprezentatív felmérés eredményeit ismerteti az Állatorvostudományi Egyetem kutatóinak tollából.

Elérhetők a friss a szőlőiskolai szaporítások adatbázisok

A beérkezett szőlőiskolai szaporítási és leltárjelentések alapján frissítette a „Szőlőiskolai szaporítások” című áttekintő táblázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az adatbázis 84 termelő vállalkozás adatait foglalja össze ABC rendben, számba véve az általuk termesztett fajtákat és klónokat.

Szombaton ismét Forraltbor- és kocsonyapiknik lesz Vácrátóton

Ismét kocsonyakülönlegességekkel és többféle ízesítésű forralt borral, valamint füstölthús-szobrászattal várják az érdeklődőket szombat délután a Pest megyei Vácrátóton.

Európában az ASP továbbra is terjed házisertések és vaddisznók között is

Az ünnepek óta Moldovában, Romániában és Oroszországban új afrikai sertéspestises eseteket jelentettek házi sertéseknél. Moldova egyik területére több mint két év után először tért vissza az afrikai sertéspestis, míg Romániában több esetet is regisztráltak, köztük egy nagy árutermelő gazdaságban is. Vaddisznókban pedig már Olaszország szárazföldi részén is kimutatták a vírust.

Kezdés rozékkal Spanyolországban

A Concours Mondial de Bruxelles az a nemzetközi verseny, ahol több mint 10 000 bort neveznek a termelők, tapasztalt borkóstolók, köztük sok újságíró és kereskedő bírálják el a versengő borokat. A verseny több mint 25 éves tapasztalatával a világ egyik vezető rendezvénye.