0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Minikivi-ültetvény akár száz évre

Van Dabason egy rendhagyó ültetvény, amelyet hazánkban különlegességnek számító gyümölcsből, minikiviből hoztak létre öt évvel ezelőtt. E növény annak ellenére nem terjedt el a Kárpát-medencében, hogy megfelelő hozzá az éghajlat. Dabason is sok kísérletezés kellett a megvalósításig, mert a minikivi termesztésének szinte nincs szakirodalma.

A termések piaci bevezetése sem volt egyszerű, hiszen nem ismerték. Szerencsére azonban az emberek kíváncsiak és nyitottak az újdonságokra, és aki egyszer megkóstolja, meg is kedveli ezt a gyümölcsöt. Körülbelül tíz éve kezdett el érdeklődni a hazánkban különlegesnek számító gyümölcstermő növények iránt Lakos Zoltán, akinek eredeti szakmája építészmérnök. Fügéből hatvanféle változatot próbált ki, majd a minikivi mellett tette le a voksát, és 2016-ban öthektáros ültetvényt létesített, ami idén héthektárosra bővült.

Az ültetvény Dabas-Gyónon, a tatárszent­györgyi úton található.

A területen több fajta színes minikivi nő, mint a Bingo (lengyel nemesítésű, piros), a Ken’s Red (új-zélandi, lila, éretten lehulló), a Rogow (lengyel, zöld, jó fagytűrő), valamint a magszegény Vitikiwi (az egyik legújabb fajta, öntermékeny). A telepítést megelőző kiskerti kísérletekben a tesztelt fajták közül ezek szerepeltek a legjobban, mind termesztéstechnológia, mind íz szempontjából. A betakarítás kezdetén idén is tartottak nyílt napot az ültetvényben, hogy e különleges gyümölcs kedvelői jobban megismerkedhessenek a termelővel és a területtel a szakvezetéssel egybekötött kóstolás keretében.

A hazánkban jól ismert kivit sokan amiatt nem veszik, mert szőrös héját le kell hámozni. A másik gond a hagyományos kivivel, hogy mivel telített a piac, a világ távoli országaiból (Új-Zélandról, Peruból) hozzánk szállított terméseket még zölden leszedik, tehát kényszerérett állapotban jutnak a fogyasztókhoz. Aki kóstolt már éretten szedett kivit, tudja, mi a különbség, hangsúlyozta Lakos Zoltán.

A hazai minikivi előnye, hogy a rövidebb szállítás miatt ki lehet várni a félérettséget a szedéssel, és az ízanyagai sokkal jobban kialakulnak.

A magyar ízléshez is jobban illik a színes minikivi, az emberek egy része ugyanis a zöldhöz az éretlen benyomást társítja.

A gyógyító gyümölcs

Az 1950-es években új-zélandiak kezdték nemesíteni a kivit, mind a szőrös, mind a mini változatot. A minikivi a mogyorónál nagyobb, a kivinél sokkal kisebb, de ahhoz hasonló ízű, fürtökben csüngő gyümölcs. Külső, nagyon vékony héja sárgászöld, nem molyhos, ezért hámozatlanul könnyedén fogyasztható. Augusztus végétől, szeptember elejétől érik. Több mint húsz nélkülözhetetlen tápanyagot és számos vitamint tartalmaz, antioxidánsai az immunrendszer támogatása révén segítik az emberi szervezetet a betegségek elleni küzdelemben. Ez az egyik leggazdagabb C-vitamin-forrás a gyümölcsök között, a narancsnál ötször többet tartalmaz. E-vitamin-tartalma kétszer annyi, mint egy avokádóé, ezért fogyasztása segít csökkenteni a magas koleszterinszintet és az artériák szűkületét. A-vitaminja nélkülözhetetlen a látás, a normális csont- és fogfejlődés érdekében. Emellett jelentős a B6-vitamin- és karotinoidtartalma, ami a rák, a szívbetegségek és például a szürkehályog kockázatát csökkenti. A benne található aktinidin egy fehérjebontó enzim, amely a táplálékkal bevitt fehérjék emésztési idejét rövidíti le a bélcsatornában.

Hazánkban az Issai a legelterjedtebb minikivi-fajta a kiskertekben, ez éretten is zöld, és maximum két napig tartható el. Az ültetvényben található fajták gyümölcse négyszer akkora, valamint merőben más ízű. Az Issai azért terjedhetett el jobban, mert öntermékeny, egy tő is elég belőle a kertben, ezzel szemben az itteni ültetvény fajtái kétlakiak. A szeptember végi bemutatón láthatták az érdeklődők, hogy a minikivit hajtással együtt szedik le (tehát zöldmetszésnek is tekinthető), majd leválasztják és kis műanyag dobozba csomagolják a fürtöket. Így nem törik a gyümölcs, és minden fürtön van legalább egy érett szem, ami a zárt dobozban etilén termelésével 4-5 nap alatt beérleli a többit, tehát az 5-6 napos pulton tarthatóság után teljesen érett kivi kerül a vevőkhöz. E fajták viaszos héjúak, ez is segíti a hosszabb eltarthatóságot.

A friss gyümölcs értékesítése mellett lekvárt is készítenek a dabasi minikiviből, és szaporítóanyag-eladással is foglalkoznak.

Erőteljesen és gyorsan fejlődik

A kivit sokan déligyümölcsnek vagy mediterrán gyümölcsnek tartják, pedig nem az. Észak-Kína és Dél-Szibéria területéről származik, azaz a mi klímánkon nem a téli hideg veszélyezteti, hanem az, ha nem kap elegendő, legalább 500 órányi fagyhatást a tél folyamán. Hazájában nedves helyen él, és fenyőfajokra kapaszkodik fel. Nagyon gyorsan, erőteljesen növekszik, a tápanyagot intenzíven veszi fel a talajból, hiszen eredeti termőhelyén három hónapig tart a nyár, tehát ez idő alatt kell, hogy kihajtson, növekedjen, virágozzon és termést érleljen.

A magyarországi nyár túl hosszú és túl meleg számára, a magas UV-sugárzás néhol meglátszik a leveleken, ezt árnyékolással lehetne megelőzni. Nálunk azért nem terjedt el üzemi méretekben a kivi, mert szinte mindenki szőlőszerűen metszette, ami nem helyes, hiszen így alig terem, említette Lakos Zoltán. Ők a szőlőt és a minikivit is kordon mellett nevelik és tőkét alakítanak ki, de a metszésük nagyon eltérő.

Szakirodalom híján leginkább a termelőknek kell kikísérletezniük, hogy az adott termőterületen hogyan metsszék az állományt.

Dabason tavasszal, nyáron és télen is metszik a növényeket, valamint a betakarítás is felér egy metszéssel. A jól metszett és beállt ültetvény tövenként 10 kilogrammot is terem, de az idén körülbelül feleannyi termést várnak a késő tavaszi fagyok miatt.

Mindenhol elterjedt

A világ szinte minden országában található legalább egy minikivi-ültetvény. Európában csak Szlovéniában és Szlovákiában nincs, de hamarosan utóbbiban is létesítenek. Ausztriában, Németországban, Lengyelországban, Hollandiában, Portugáliában is van ültetvény, ami jól mutatja, hogy éghajlati szempontból mennyire tág tűrésű e növény. Utóbbi három ország termelői a németországi Aldi beszállítói. Egy oroszországi körülbelül százéves ültetvény a rendszeres metszésnek és ifjításnak köszönhetően még most is jó állapotban van. Lakos Zoltán Kínában 600 éves kivivel is találkozott.

A most divatos nemesített gyümölcsfák bár nagy hozamúak, de rövid életűek, a kivi velük ellentétben nagyon hosszú ideig termesztésben tartható.

A dabasi ültetvényben a térállás 4 × 4 méter, de léteznek intenzív kiviültetvé­nyek 2 × 2,2 × 1 méteres térállásban is. Ha jók a körülmények, akkor három év után termőre fordul az állomány, ehhez precíz metszési programra van szükség. Dabason az öt évvel ezelőtt ültetett növények alatt szinte hektáronként más típusú a talaj. Ez a Duna árterületében lévő Homokhátság dimbes-dombos, egy részén agyagos, másikon homoktalajjal, a legkedvezőbb helyen középkötött a talaj. A kivi az utóbbit kedveli legjobban, a 40 centiméteres termőrétegű fekete talaj ideális számára, de hatalmas vitalitása miatt mindenhol megél. Teljesen télálló, ám ha virágzásában kap késő tavaszi fagyot, az megtizedeli a gyümölcsöt – ebben a kajszira hasonlít leginkább, említette Lakos Zoltán. Jelenleg hazánkban vegyszermentesen nevelhető, kérdés, hogy meddig, hiszen a monokultúrát hosszú távon megtalálja valamilyen növényvédelmi probléma. A katicák jelenleg kordában tartják a levéltetveket, egyedül a cserebogár-kártétel látványos né­ha, de az ellen sem éri meg vegyszeresen védekezni, mert akkor a katicák és más ragadozó rovarok is áldozatul esnének.

Márciusban jelennek meg a hajtásokon a levelek, májusban virágzik a kivi, és nyáron a leginkább vízigényes, akkor naponta tövenként 15 litert juttatnak ki a csepegtető öntözőrendszeren.

Tavasszal az öntözéssel egy menetben tápanyagot is kap, ami a pH-beállításhoz is szükséges: a kivi a pH 6-os értéket szeretné, ezért kicsit savanyítják a talajt nitrogénnel és foszforsavval.

A szeptemberi betakarítási idényben rövid láncban, közvetlenül értékesítik
a gyümölcsöt piacokon és budapesti zöldséges üzletek részére, hetente kétszeri szállítással. Igyekeznek a vevőkört folyamatosan bővíteni.

Segíteni kell a szélnek

A legjobb ízű kivik kétlakiak, ezért az ültetvényt is ilyenekkel népesítették be. Egy porzóhoz nyolc termős egyedet számítottak, és vegyesen helyezték el az ültetvényben. Virága jelentéktelen, nektárt sem termel, ezért a méhek elkerülik, de a dongók, darazsak és legyek segítik a megporzást. A szél is támogatja a folyamatot, de ahhoz az kell, hogy a porzók a széljárásnak megfelelően legyenek elosztva az állományban. Biztonsági alapon a teljes területet körbeültették porzó egyedekkel.

A minikivi az Actinidia arguta fajhoz tartozik, míg a szőrös nagy kivik az Ac­tinidia chinensis faj taxonjai.

A minikivi összes fajtája ugyanazzal a porzóval porozható, ami körülbelül két hétig szórja a pollent. A termő virágok egy hétig tudják befogadni a virágport, és ez a két időszak minden fajtánál körülbelül egy időpontra esik. A magról kelt kivik jó pollenadók, illetve a termős egyedek is teremnek, de csak három-négy év múlva derül ki, melyik milyen ivarú. Épp ezért inkább a vegetatív szaporítás jellemző, különösen azért, mert a magvetésből fejlődő állomány 90%-a porzós növény lesz, mondta Lakos Zoltán.

Sokan keresik meg, ha elpusztul a kiskertben dédelgetett kivipár hím egyede, hogy pótolják azt, de tapasztalata szerint már olyan sok kivinövény van az országban, hogy akkor is lesz pár termés a tövön, ha nincs mellette a hímivarú párja.

Forrás: Kertészet és Szőlészet