Back to top

Lombhullás, téli pihenő: miért csinálják ezt a fák?

Hamarosan aludni térnek a fák, mérsékelt égövön az évelő növények jelentős része "téli álmot" alszik. Egyikük hagyma vagy gumó formában, másikuk a gyöktörzsbe visszahúzódva telel át. A cserjék és a fák viszont nem bújhatnak el a fagyok elől, nekik más taktikát kell választaniuk.

A körforgás méltóságteljes megnyilvánulása

Az ősz legjellegzetesebb jelensége a fák lombjának színeződése. Keserédes „csoda” ez, mert a szépsége mellett minden élőlény érzi már az újabb fokozottan stresszes időszak közeledtét. Látványnak csodálatos, a funkciója létfontosságú, és van még egy ok, ami miatt különös jelentőségű.

Nekünk, embereknek a természet ezen folyamatai látványos módon segítenek megérteni a körforgás szerepét mégpedig, hogy ez nem egyszerű elmúlás, hanem csak egy kis pihenés, regenerálódás, átszerveződés, hogy tavaszra ismét kirobbanó formába kerüljenek.

Látványosan kezdődik a téli pihenésük...
Látványosan kezdődik a téli pihenésük...
Fotó: wikipedia
A fáknak is jár egy kis pihenés

A legtöbb fás növény a telet mélynyugalmi állapotban tölti, ami lényegében hasonlatos ahhoz, amit a téli álmot alvó állatok tesznek, vagyis a minimumra csökkentik az életjelenségeiket. Eltávolítják azokat a szerveiket, amik veszélyt jelenthetnének, és hosszadalmas munkálatokkal felkészítik a felszíni részeiket arra, hogy biztonságban legyenek a zord körülmények között.

Létfontosságú a földfelszíni részekből eltávolítani a víz túlnyomó részét, mert a fagy hatására a törzs szétrepedne. Ezért a legtöbb fa már júliustól fokozatosan csökkenti a vízmennyiségét és a tevékenységeit.

A csupaszodás jelentősége

A levelek hatalmas felületet képeznek, amelyek csak növelnék a sérülések veszélyét a szélviharok idején illetve hóval megrakódva megterhelnék az ágakat, amelyek a súly alatt könnyen eltörhetnének. A levelek a hűvösebb és fényszegényebb hónapokban egyébként is sokkal kisebb kapacitással tudnának működni. Jelentős kockázattal – akár kiszáradással - járna viszont a megtartásuk, mivel párologtatási felületként is szolgálnak, viszont a lehűlt földből csak kevés víz mobilizálható. A levél idővel mindenképpen „elöregedne” és képtelen lenne hatékonyan elvégezni a feladatát. Az idény végére már eléggé megviseltek, megtépázottak, sőt a párologtatás miatt felhalmozódnak bennük az ásványi sók. Ezért aztán ésszerű lépés a fától visszaszívni belőlük a klorofilt illetve a még használható anyagokat (pl. keményítőt) és megválni az elhasználódott szerveiktől. Ez lényegében egyfajta méregtelenítési eljárás is, hiszen így a fa meg tud szabadulni a salakanyagoktól, és a számára szükségtelen vegyületektől.

Lebomlásuk után visszatérnek az élet körforgásába
Lebomlásuk után visszatérnek az élet körforgásába
Fotó: wikipedia
A fák „őszülése”

A levelekből először a klorofill szívódik vissza és bontódik alkotóelemeire, mert elraktározható, újrahasznosítható. Erre még szükség lesz, így könnyebben tud a fa tavasszal „új tüdőt növeszteni” magának. Ezután tűnnek elő a sárgás, vöröses és barnás színanyagok. A xantofill és az antocián mindig is bennük rejtőzködtek, de a klorofill miatt nem tudtak érvényesülni.

A sárga levelek viszont már képtelenek elnyelni a Napból érkező sugarakat, ezért fluoreszcencia fény formájában visszasugározzák a légkörbe. A bordó levelek pedig mindig is hátrányban vannak a fotoszintézis során.

Már csak arra várnak, hogy befejeződjön a leválasztás mechanizmusa, addig is felkészülnek arra, hogy visszatérjenek oda, ahonnan érkeztek.

Minél színesebb annál erősebb

A tudósok szerint az élénk színek védekezésül is szolgálnak, mivel a lakhatást kereső rovarok számára azt üzenik, hogy semmi jóra ne számítsanak, mert egy ereje teljében levő, védekezőanyagokkal gazdagon felszerelt példánnyal van dolguk. Sem nekik, sem a következő generációjuknak nem lenne jó, ha ilyen „mérges” fákon keresnének élelmet és lakhelyet.

Nem csoda, hogy sok művészt megihlet az ősz...
Nem csoda, hogy sok művészt megihlet az ősz...
Fotó: wikipedia
A levélhullás nagyon is tudatos tevékenység

A levelek lehullását egy nagyon érdekes folyamat előzi meg: miután csökken az auxin hormon termelődése, a levélnyél és a szár találkozása között új osztódó szövet jön létre. Egy leválasztó réteg épül ki, ami lezárja a levél alapját és az ág felőli véget is. Ezután már csak egy enyhe fagy, vagy egy kis lágy őszi szellő kell, hogy a levelek teljesen szabaddá válhassanak és repüljenek egyet a környéken. A lombullatás tehát egy aktív folyamat, ami előkészületeket igényel a fától, és időben el kell végezni, mert problémás lehet a késlekedés.

Aki túl sokáig vár, sokat kockáztat, mivel -5 °C alatt már nem lehet elkészíteni a leválasztó réteget, így kénytelen lesz az illető levélruhában telelni. Ezt a luxust legfeljebb a fiatal csemeték engedhetik meg maguknak, akik néhány extra hét lakmározáshoz jutnak így, és őket a sérülések veszélye sem fenyegeti annyira, mint a hatalmas, kifejlett példányokat.

Az ősz legfőbb jelentősége abban nyilvánul meg, hogy segítse az élőlények áthangolódását a nyáriból a téli üzemmódra. Mindannyiunknak fel kell készülnünk, és erre különféle módszereink vannak. A fák többsége ezt úgy végzi el, ami számunkra káprázatos és emlékeztetőül is szolgál.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

Minden városba esőkertet

A klímaváltozás hatása számos területen észlelhető hazánkban is, egyebek mellett a kiszámíthatatlan csapadékviszonyokban. A sokszor özönvízszerűen érkező eső vagy éppen a hosszú hetekig, hónapokig tartó szárazság a zöldfelület-kezelés szakembereinek is komoly fejtörést okoz. A gondok enyhítésének egyik lehetőségéről hallhattunk a Több Zöld Várost Európának konferenciasorozat szegedi és debreceni állomásain.

Érzékelő, gondolkodó, intelligens növények

A növények kommunikációját és intelligenciáját, évszázadok óta kutatják, ám a közvélekedésben a növényeket nem intelligens lényként tartjuk számon. Pedig sok mindent tudnak, amit mi nem, csak kicsit más módszerekkel dolgoznak…

Rózsák a közterületeken

Elsősorban növényvédelmi korlátok miatt szorultak ki a közterületekről a rózsák, megfelelő fajtaválasztással ugyanakkor újra díszei lehetnek a parkoknak, városi zöldfelületeknek. A Több Zöld Várost Európának konferenciasorozat szegedi állomásán egyebek mellett erről is szó esett.

Dísznövény - Mi lesz a kiút?

Az idei szaporítóanyag- és háttéripari kiállítás előadásai átfogó képet nyújtottak az egynyári és balkonnövényeket érintő világtrendekről, az európai piaci helyzet alakulásáról. A rendezvény látogatottságával a kiállítók és a szervezők egyaránt elégedettek voltak.

Keresik az új ötleteket

Több mint egy évtizedes múltra tekint vissza a Flora Hungaria nagybani virágpiac szaporítóanyag-kiállítása. A rendezvény kiváló alkalom a kertészek és kereskedők találkozására, és a szakemberek a legújabb fajtákról is képet kaphatnak, időben elkezdhetik a következő szezon tervezését.

Stratégiai együttműködést kötött a turisztikai ügynökség a kertörökség népszerűsítésére

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) stratégiai együttműködési megállapodást kötött, amely kiterjed a marketingkommunikáció kölcsönös támogatására, a hazai kertörökség minősítési rendszerének kidolgozására, valamint a turisztikai vonzerőt jelentő kertörökségi helyszínek belföldi és külföldi népszerűsítésére is.

Árnyékoljunk növényekkel, gyorsan, irányítottan

Egy fa árnyékában akár 7 fokkal is alacsonyabb a hőmérséklet, mint a napon, és egy füves terület is sokkal hűvösebb, mint az aszfalt… A klímaváltozással a növények adta árnyéknak egyre inkább felértékelődik majd a szerepe…

Cserepes növények átültetése: érdemes figyelni a gyökér-levél arányra

A cserepes növények ideálisak a lakásban, vagy a teraszon, hiszen elég mobilak ahhoz, hogy oda helyezzük őket ahol díszítenénk velük, és arrább tegyük onnan, ahol épp útban vannak. Ám a cserép, mint élettér általában nem a legideálisabb a növények számára, hiszen gyökereik növekedése így korlátok közé szorul.

Félmillió élővirág, ezerhatszáz felvonuló az idei debreceni virágkarneválon

Az idén ismét a hagyományos formájában rendezik meg a debreceni virágkarnevált augusztus 20-án: a karneváli menetben félmillió élővirággal feldíszített tizenkét virágkocsit, és ezerhatszáz felvonulót láthat majd a közönség - jelentették be a szervezők a rendezvény beharangozó sajtótájékoztatóján a Nagyerdőben.