Back to top

Lombhullás, téli pihenő: miért csinálják ezt a fák?

Hamarosan aludni térnek a fák, mérsékelt égövön az évelő növények jelentős része "téli álmot" alszik. Egyikük hagyma vagy gumó formában, másikuk a gyöktörzsbe visszahúzódva telel át. A cserjék és a fák viszont nem bújhatnak el a fagyok elől, nekik más taktikát kell választaniuk.

A körforgás méltóságteljes megnyilvánulása

Az ősz legjellegzetesebb jelensége a fák lombjának színeződése. Keserédes „csoda” ez, mert a szépsége mellett minden élőlény érzi már az újabb fokozottan stresszes időszak közeledtét. Látványnak csodálatos, a funkciója létfontosságú, és van még egy ok, ami miatt különös jelentőségű.

Nekünk, embereknek a természet ezen folyamatai látványos módon segítenek megérteni a körforgás szerepét mégpedig, hogy ez nem egyszerű elmúlás, hanem csak egy kis pihenés, regenerálódás, átszerveződés, hogy tavaszra ismét kirobbanó formába kerüljenek.

Látványosan kezdődik a téli pihenésük...
Látványosan kezdődik a téli pihenésük...
Fotó: wikipedia
A fáknak is jár egy kis pihenés

A legtöbb fás növény a telet mélynyugalmi állapotban tölti, ami lényegében hasonlatos ahhoz, amit a téli álmot alvó állatok tesznek, vagyis a minimumra csökkentik az életjelenségeiket. Eltávolítják azokat a szerveiket, amik veszélyt jelenthetnének, és hosszadalmas munkálatokkal felkészítik a felszíni részeiket arra, hogy biztonságban legyenek a zord körülmények között.

Létfontosságú a földfelszíni részekből eltávolítani a víz túlnyomó részét, mert a fagy hatására a törzs szétrepedne. Ezért a legtöbb fa már júliustól fokozatosan csökkenti a vízmennyiségét és a tevékenységeit.

A csupaszodás jelentősége

A levelek hatalmas felületet képeznek, amelyek csak növelnék a sérülések veszélyét a szélviharok idején illetve hóval megrakódva megterhelnék az ágakat, amelyek a súly alatt könnyen eltörhetnének. A levelek a hűvösebb és fényszegényebb hónapokban egyébként is sokkal kisebb kapacitással tudnának működni. Jelentős kockázattal – akár kiszáradással - járna viszont a megtartásuk, mivel párologtatási felületként is szolgálnak, viszont a lehűlt földből csak kevés víz mobilizálható. A levél idővel mindenképpen „elöregedne” és képtelen lenne hatékonyan elvégezni a feladatát. Az idény végére már eléggé megviseltek, megtépázottak, sőt a párologtatás miatt felhalmozódnak bennük az ásványi sók. Ezért aztán ésszerű lépés a fától visszaszívni belőlük a klorofilt illetve a még használható anyagokat (pl. keményítőt) és megválni az elhasználódott szerveiktől. Ez lényegében egyfajta méregtelenítési eljárás is, hiszen így a fa meg tud szabadulni a salakanyagoktól, és a számára szükségtelen vegyületektől.

Lebomlásuk után visszatérnek az élet körforgásába
Lebomlásuk után visszatérnek az élet körforgásába
Fotó: wikipedia
A fák „őszülése”

A levelekből először a klorofill szívódik vissza és bontódik alkotóelemeire, mert elraktározható, újrahasznosítható. Erre még szükség lesz, így könnyebben tud a fa tavasszal „új tüdőt növeszteni” magának. Ezután tűnnek elő a sárgás, vöröses és barnás színanyagok. A xantofill és az antocián mindig is bennük rejtőzködtek, de a klorofill miatt nem tudtak érvényesülni.

A sárga levelek viszont már képtelenek elnyelni a Napból érkező sugarakat, ezért fluoreszcencia fény formájában visszasugározzák a légkörbe. A bordó levelek pedig mindig is hátrányban vannak a fotoszintézis során.

Már csak arra várnak, hogy befejeződjön a leválasztás mechanizmusa, addig is felkészülnek arra, hogy visszatérjenek oda, ahonnan érkeztek.

Minél színesebb annál erősebb

A tudósok szerint az élénk színek védekezésül is szolgálnak, mivel a lakhatást kereső rovarok számára azt üzenik, hogy semmi jóra ne számítsanak, mert egy ereje teljében levő, védekezőanyagokkal gazdagon felszerelt példánnyal van dolguk. Sem nekik, sem a következő generációjuknak nem lenne jó, ha ilyen „mérges” fákon keresnének élelmet és lakhelyet.

Nem csoda, hogy sok művészt megihlet az ősz...
Nem csoda, hogy sok művészt megihlet az ősz...
Fotó: wikipedia
A levélhullás nagyon is tudatos tevékenység

A levelek lehullását egy nagyon érdekes folyamat előzi meg: miután csökken az auxin hormon termelődése, a levélnyél és a szár találkozása között új osztódó szövet jön létre. Egy leválasztó réteg épül ki, ami lezárja a levél alapját és az ág felőli véget is. Ezután már csak egy enyhe fagy, vagy egy kis lágy őszi szellő kell, hogy a levelek teljesen szabaddá válhassanak és repüljenek egyet a környéken. A lombullatás tehát egy aktív folyamat, ami előkészületeket igényel a fától, és időben el kell végezni, mert problémás lehet a késlekedés.

Aki túl sokáig vár, sokat kockáztat, mivel -5 °C alatt már nem lehet elkészíteni a leválasztó réteget, így kénytelen lesz az illető levélruhában telelni. Ezt a luxust legfeljebb a fiatal csemeték engedhetik meg maguknak, akik néhány extra hét lakmározáshoz jutnak így, és őket a sérülések veszélye sem fenyegeti annyira, mint a hatalmas, kifejlett példányokat.

Az ősz legfőbb jelentősége abban nyilvánul meg, hogy segítse az élőlények áthangolódását a nyáriból a téli üzemmódra. Mindannyiunknak fel kell készülnünk, és erre különféle módszereink vannak. A fák többsége ezt úgy végzi el, ami számunkra káprázatos és emlékeztetőül is szolgál.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ősláp és erdőrezervátum

Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje, Somogy zöld szíve 1993 óta áll a KASZÓ Zrt. gondozásában. Története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, már hercegi tulajdonban is színvonalas, fenntartható gazdálkodás zajlott a területen. Ezt az örökséget őrzi az erdőgazdaság, miközben óvja és népszerűsíti a természeti értékeket, köztük a Kaszó település határában lévő Baláta-tavat.

Szoros együttműködést követel a természetkárosító bűncselekmények elleni fellépés

A klímaválság mellett ökológiai válság tanúi is vagyunk, amely válaszlépésekre kell, hogy késztessen minket – jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a LIFE SWIPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) projekt záróeseményén, kedden.

Kertörökség és tájépítészet

Kertörökség és kommunikáció címmel hirdette meg ez évi konferenciáját a Magyar Kertörökség Alapítvány. A rangos külföldi és hazai szakemberek részvételével megtartott esemény helyszínéül a nemrég egybenyitott Petőfi Irodalmi Múzeumot és Károlyi-kertet választották a szervezők.

Átalakulóban a díszfaiskolai termesztés

Az idei Tavaszkert dísznövényvásár nyitónapján a MATE Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék munkatársai tematikus szakmai előadásokat is szerveztek. A tanácskozáson Rónai Gergely, a Magyar Díszfaiskolások Egyesületének elnöke a hazai díszfaiskolai ágazat helyzetét, jövőképét, illetve a faiskolák fajtakínálatát összegezte.

Tulipánmánia Vácrátóton

Miért ették meg a hollandok a vagyonokat érő tulipánhagymákat? Egyebek között ez is kiderül a május 6–7-i élménysétákon a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben. A virágzó tulipánok között ugyanis e csodás virág parádés, izgalmas kultúrtörténetéről mesél majd a botanikus kert főkertésze a Tulipánmánia címen meghirdetett élménysétán.

Orgonaillat lengi be a konyhát: finom és gyógyhatású

Az orgona gyönyörű, illatos és ott találjuk a biztonságosan fogyasztható virágok színes csapatában. Azonban az még kevésbé ismert, hogy gyógyhatásai is vannak.

Japán Nap a japánkertben

Japán Napot tartottak a hétvégén a budapesti Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum japánkertjében, amelynek célja a japán kultúra és a keleti hagyományok megismertetése és ápolása.

A klímaálló kávé-fajta

A világ kedvenc kávéfajtája, az arabica sajnos a klímaváltozás számos vesztesének egyike. Ez nem csak a kávéfogyasztóknak, de a termelőknek is rossz hír, hiszen a megélhetésük forog kockán.

Az elsők között szedhetők

Bár a teleink már nem a régiek, alig lehet havat látni, sok növény vegetációban telel át. Télen is láthatunk virágzó százszorszépet, gyermekláncfüvet, a tavaszt mégis mindenki várja. Egyes növények már igen korán megjelennek és gyűjthetők. A tavaszi gyomok közt is számos hasznos tulajdonságú növényt találunk.

Több ezer nárcisz virágzik a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben

Tavaly ősszel összesen húszezer nárciszhagymát ültettek el az ELKH Ökológiai Kutatóközponthoz (ÖK) tartozó vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert munkatársai a kert több pontján, így összesen közel félszáz fajta virágban gyönyörködhetnek a látogatók idén tavasszal.