Back to top

Lombhullás, téli pihenő: miért csinálják ezt a fák?

Hamarosan aludni térnek a fák, mérsékelt égövön az évelő növények jelentős része "téli álmot" alszik. Egyikük hagyma vagy gumó formában, másikuk a gyöktörzsbe visszahúzódva telel át. A cserjék és a fák viszont nem bújhatnak el a fagyok elől, nekik más taktikát kell választaniuk.

A körforgás méltóságteljes megnyilvánulása

Az ősz legjellegzetesebb jelensége a fák lombjának színeződése. Keserédes „csoda” ez, mert a szépsége mellett minden élőlény érzi már az újabb fokozottan stresszes időszak közeledtét. Látványnak csodálatos, a funkciója létfontosságú, és van még egy ok, ami miatt különös jelentőségű.

Nekünk, embereknek a természet ezen folyamatai látványos módon segítenek megérteni a körforgás szerepét mégpedig, hogy ez nem egyszerű elmúlás, hanem csak egy kis pihenés, regenerálódás, átszerveződés, hogy tavaszra ismét kirobbanó formába kerüljenek.

Látványosan kezdődik a téli pihenésük...
Látványosan kezdődik a téli pihenésük...
Fotó: wikipedia
A fáknak is jár egy kis pihenés

A legtöbb fás növény a telet mélynyugalmi állapotban tölti, ami lényegében hasonlatos ahhoz, amit a téli álmot alvó állatok tesznek, vagyis a minimumra csökkentik az életjelenségeiket. Eltávolítják azokat a szerveiket, amik veszélyt jelenthetnének, és hosszadalmas munkálatokkal felkészítik a felszíni részeiket arra, hogy biztonságban legyenek a zord körülmények között.

Létfontosságú a földfelszíni részekből eltávolítani a víz túlnyomó részét, mert a fagy hatására a törzs szétrepedne. Ezért a legtöbb fa már júliustól fokozatosan csökkenti a vízmennyiségét és a tevékenységeit.

A csupaszodás jelentősége

A levelek hatalmas felületet képeznek, amelyek csak növelnék a sérülések veszélyét a szélviharok idején illetve hóval megrakódva megterhelnék az ágakat, amelyek a súly alatt könnyen eltörhetnének. A levelek a hűvösebb és fényszegényebb hónapokban egyébként is sokkal kisebb kapacitással tudnának működni. Jelentős kockázattal – akár kiszáradással - járna viszont a megtartásuk, mivel párologtatási felületként is szolgálnak, viszont a lehűlt földből csak kevés víz mobilizálható. A levél idővel mindenképpen „elöregedne” és képtelen lenne hatékonyan elvégezni a feladatát. Az idény végére már eléggé megviseltek, megtépázottak, sőt a párologtatás miatt felhalmozódnak bennük az ásványi sók. Ezért aztán ésszerű lépés a fától visszaszívni belőlük a klorofilt illetve a még használható anyagokat (pl. keményítőt) és megválni az elhasználódott szerveiktől. Ez lényegében egyfajta méregtelenítési eljárás is, hiszen így a fa meg tud szabadulni a salakanyagoktól, és a számára szükségtelen vegyületektől.

Lebomlásuk után visszatérnek az élet körforgásába
Lebomlásuk után visszatérnek az élet körforgásába
Fotó: wikipedia
A fák „őszülése”

A levelekből először a klorofill szívódik vissza és bontódik alkotóelemeire, mert elraktározható, újrahasznosítható. Erre még szükség lesz, így könnyebben tud a fa tavasszal „új tüdőt növeszteni” magának. Ezután tűnnek elő a sárgás, vöröses és barnás színanyagok. A xantofill és az antocián mindig is bennük rejtőzködtek, de a klorofill miatt nem tudtak érvényesülni.

A sárga levelek viszont már képtelenek elnyelni a Napból érkező sugarakat, ezért fluoreszcencia fény formájában visszasugározzák a légkörbe. A bordó levelek pedig mindig is hátrányban vannak a fotoszintézis során.

Már csak arra várnak, hogy befejeződjön a leválasztás mechanizmusa, addig is felkészülnek arra, hogy visszatérjenek oda, ahonnan érkeztek.

Minél színesebb annál erősebb

A tudósok szerint az élénk színek védekezésül is szolgálnak, mivel a lakhatást kereső rovarok számára azt üzenik, hogy semmi jóra ne számítsanak, mert egy ereje teljében levő, védekezőanyagokkal gazdagon felszerelt példánnyal van dolguk. Sem nekik, sem a következő generációjuknak nem lenne jó, ha ilyen „mérges” fákon keresnének élelmet és lakhelyet.

Nem csoda, hogy sok művészt megihlet az ősz...
Nem csoda, hogy sok művészt megihlet az ősz...
Fotó: wikipedia
A levélhullás nagyon is tudatos tevékenység

A levelek lehullását egy nagyon érdekes folyamat előzi meg: miután csökken az auxin hormon termelődése, a levélnyél és a szár találkozása között új osztódó szövet jön létre. Egy leválasztó réteg épül ki, ami lezárja a levél alapját és az ág felőli véget is. Ezután már csak egy enyhe fagy, vagy egy kis lágy őszi szellő kell, hogy a levelek teljesen szabaddá válhassanak és repüljenek egyet a környéken. A lombullatás tehát egy aktív folyamat, ami előkészületeket igényel a fától, és időben el kell végezni, mert problémás lehet a késlekedés.

Aki túl sokáig vár, sokat kockáztat, mivel -5 °C alatt már nem lehet elkészíteni a leválasztó réteget, így kénytelen lesz az illető levélruhában telelni. Ezt a luxust legfeljebb a fiatal csemeték engedhetik meg maguknak, akik néhány extra hét lakmározáshoz jutnak így, és őket a sérülések veszélye sem fenyegeti annyira, mint a hatalmas, kifejlett példányokat.

Az ősz legfőbb jelentősége abban nyilvánul meg, hogy segítse az élőlények áthangolódását a nyáriból a téli üzemmódra. Mindannyiunknak fel kell készülnünk, és erre különféle módszereink vannak. A fák többsége ezt úgy végzi el, ami számunkra káprázatos és emlékeztetőül is szolgál.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Növények nyugiban: mitől függ a kihajtás ideje és a fagykár?

Míg a trópusokon folyamatosan váltják a lombjukat a fák, nálunk a lombhullatók télire beszüntetik életműködésüket és megszabadulnak leveleiktől azon egyszerű okból, mert a hideg hónapokban úgysem tudnának a fagyott talajból vizet felvenni. A fény is kevés lenne az asszimilációhoz, a fejlődéshez, és a leveleik amúgy sem fagyállóak. Ezért a számukra kedvezőtlen időszakra „szabadságot vesznek ki”…

Teremtett világunk megóvása közös felelősségünk

Az elmúlt évtizedben 82 új, országos jelentőségű, védett természeti terület létesült összesen 4 107 hektár kiterjedéssel – közölte Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán.

Klímaharcos celebről neveztek el egy új fafajt

A nagy-britanniai Kew Királyi Botanikus Kert tudósai egy idén felfedezett trópusi fát neveztek el Leonardo DiCaprióról. Mint mondták, ezzel szerették volna kifejezni tiszteletüket a színész iránt, aki segített elejét venni a területen tervezett erdőirtásnak.

Inváziós fajból zöld tüzelőanyag

Kenyában, egy nairobi székhelyű zöld energiaszolgáltató a Viktória-tóban növő invazív vízijáncitot alakítja át tisztább tüzelőanyaggá a főzéshez.

Mi a teendő lombhullás után?

A házikerti gyümölcsösökben, a fák nyugalmi állapotában végzett növényvédelmi munkákkal (fatisztogatás, lombfertőtlenítés) lehetőség nyílik a gyümölcsfákon vagy a közvetlen környezetükben meghúzódó kártevők és kórokozók telelő alakjainak gyérítésére. Ezzel csökkenteni tudjuk a következő évi kora tavaszi fertőzések mértékét is.

E-learning faápolási kézikönyv

A városi fák nem megfelelő gondozás esetén a városok legveszélyesebb élőlényei lehetnek, amelyek lehulló ágai vagy vihar esetén a kidőlő fa jelentős vagyoni károkat és személyi sérüléseket okozhatnak. A városok nem megfelelően gondozott fái állandó vagyoni és életveszélyt jelentenek. Mindez szükségessé tette a faápolás alapjait ismertető e-learning tananyag elkészítését.

A növényi élet és a fény

Környezetünk egyik legfontosabb alakító tényezője a növényzet. Helyi mikroklímát képes létrehozni, mérsékli a szélsőséges hőmérsékleti hatásokat, párologtatásával egyensúlyban tartja a levegő nedvességtartalmát. Fékezi a kedvezőtlen, túl erős légmozgásokat, és előmozdíthatja vagy akadályozhatja a légáramlásokat, módosíthatja irányukat.

Veszélyes szobanövények

A kertbe szánt növények vásárlásánál sokakat érdekel, hogy az adott növény veszélyes-e valamilyen szempontból gyerekre, háziállatra. A szobanövényekkel kapcsolatban ezek a kérdések ritkábban merülnek fel, pedig ezek között is vannak veszélyeket hordozók, és főleg így tél idején a szobanövények okozta mérgezésnek több az esélye, mint a kerti növények okozta problémáknak.

Rangos díjat kapott a kőfejtőből kialakított különleges park

Tizenhárom pályázó közül a Nantes-ban található Le Jardin Extraordinaire park nyerte a rangos, szakértő zsűri által odaítélt Európai Zöld Városok Díjat. A díj a "Zöld városok Európában" projekt kezdeményezése. Ez egy olyan platform, amely innovatív ötletekkel, tudományos kutatásokon alapuló információkkal és technikai szakértelemmel ösztönzi a közterületek zöldítését.

Mosónövények: nem csak a mosódió létezik…

A mosónövények közül sokaknak valószínűleg a mosódió jut elsőként az eszébe, pedig hazánkban is élnek olyan növények, melyek magas szaponin tartalmuk miatt kiválóan alkalmasak mosási célokra. Ilyen a szappanfű, a mécsvirág, vagy a vadgesztenye is…