Back to top

Lombhullás, téli pihenő: miért csinálják ezt a fák?

Hamarosan aludni térnek a fák, mérsékelt égövön az évelő növények jelentős része "téli álmot" alszik. Egyikük hagyma vagy gumó formában, másikuk a gyöktörzsbe visszahúzódva telel át. A cserjék és a fák viszont nem bújhatnak el a fagyok elől, nekik más taktikát kell választaniuk.

A körforgás méltóságteljes megnyilvánulása

Az ősz legjellegzetesebb jelensége a fák lombjának színeződése. Keserédes „csoda” ez, mert a szépsége mellett minden élőlény érzi már az újabb fokozottan stresszes időszak közeledtét. Látványnak csodálatos, a funkciója létfontosságú, és van még egy ok, ami miatt különös jelentőségű.

Nekünk, embereknek a természet ezen folyamatai látványos módon segítenek megérteni a körforgás szerepét mégpedig, hogy ez nem egyszerű elmúlás, hanem csak egy kis pihenés, regenerálódás, átszerveződés, hogy tavaszra ismét kirobbanó formába kerüljenek.

Látványosan kezdődik a téli pihenésük...
Látványosan kezdődik a téli pihenésük...
Fotó: wikipedia
A fáknak is jár egy kis pihenés

A legtöbb fás növény a telet mélynyugalmi állapotban tölti, ami lényegében hasonlatos ahhoz, amit a téli álmot alvó állatok tesznek, vagyis a minimumra csökkentik az életjelenségeiket. Eltávolítják azokat a szerveiket, amik veszélyt jelenthetnének, és hosszadalmas munkálatokkal felkészítik a felszíni részeiket arra, hogy biztonságban legyenek a zord körülmények között.

Létfontosságú a földfelszíni részekből eltávolítani a víz túlnyomó részét, mert a fagy hatására a törzs szétrepedne. Ezért a legtöbb fa már júliustól fokozatosan csökkenti a vízmennyiségét és a tevékenységeit.

A csupaszodás jelentősége

A levelek hatalmas felületet képeznek, amelyek csak növelnék a sérülések veszélyét a szélviharok idején illetve hóval megrakódva megterhelnék az ágakat, amelyek a súly alatt könnyen eltörhetnének. A levelek a hűvösebb és fényszegényebb hónapokban egyébként is sokkal kisebb kapacitással tudnának működni. Jelentős kockázattal – akár kiszáradással - járna viszont a megtartásuk, mivel párologtatási felületként is szolgálnak, viszont a lehűlt földből csak kevés víz mobilizálható. A levél idővel mindenképpen „elöregedne” és képtelen lenne hatékonyan elvégezni a feladatát. Az idény végére már eléggé megviseltek, megtépázottak, sőt a párologtatás miatt felhalmozódnak bennük az ásványi sók. Ezért aztán ésszerű lépés a fától visszaszívni belőlük a klorofilt illetve a még használható anyagokat (pl. keményítőt) és megválni az elhasználódott szerveiktől. Ez lényegében egyfajta méregtelenítési eljárás is, hiszen így a fa meg tud szabadulni a salakanyagoktól, és a számára szükségtelen vegyületektől.

Lebomlásuk után visszatérnek az élet körforgásába
Lebomlásuk után visszatérnek az élet körforgásába
Fotó: wikipedia
A fák „őszülése”

A levelekből először a klorofill szívódik vissza és bontódik alkotóelemeire, mert elraktározható, újrahasznosítható. Erre még szükség lesz, így könnyebben tud a fa tavasszal „új tüdőt növeszteni” magának. Ezután tűnnek elő a sárgás, vöröses és barnás színanyagok. A xantofill és az antocián mindig is bennük rejtőzködtek, de a klorofill miatt nem tudtak érvényesülni.

A sárga levelek viszont már képtelenek elnyelni a Napból érkező sugarakat, ezért fluoreszcencia fény formájában visszasugározzák a légkörbe. A bordó levelek pedig mindig is hátrányban vannak a fotoszintézis során.

Már csak arra várnak, hogy befejeződjön a leválasztás mechanizmusa, addig is felkészülnek arra, hogy visszatérjenek oda, ahonnan érkeztek.

Minél színesebb annál erősebb

A tudósok szerint az élénk színek védekezésül is szolgálnak, mivel a lakhatást kereső rovarok számára azt üzenik, hogy semmi jóra ne számítsanak, mert egy ereje teljében levő, védekezőanyagokkal gazdagon felszerelt példánnyal van dolguk. Sem nekik, sem a következő generációjuknak nem lenne jó, ha ilyen „mérges” fákon keresnének élelmet és lakhelyet.

Nem csoda, hogy sok művészt megihlet az ősz...
Nem csoda, hogy sok művészt megihlet az ősz...
Fotó: wikipedia
A levélhullás nagyon is tudatos tevékenység

A levelek lehullását egy nagyon érdekes folyamat előzi meg: miután csökken az auxin hormon termelődése, a levélnyél és a szár találkozása között új osztódó szövet jön létre. Egy leválasztó réteg épül ki, ami lezárja a levél alapját és az ág felőli véget is. Ezután már csak egy enyhe fagy, vagy egy kis lágy őszi szellő kell, hogy a levelek teljesen szabaddá válhassanak és repüljenek egyet a környéken. A lombullatás tehát egy aktív folyamat, ami előkészületeket igényel a fától, és időben el kell végezni, mert problémás lehet a késlekedés.

Aki túl sokáig vár, sokat kockáztat, mivel -5 °C alatt már nem lehet elkészíteni a leválasztó réteget, így kénytelen lesz az illető levélruhában telelni. Ezt a luxust legfeljebb a fiatal csemeték engedhetik meg maguknak, akik néhány extra hét lakmározáshoz jutnak így, és őket a sérülések veszélye sem fenyegeti annyira, mint a hatalmas, kifejlett példányokat.

Az ősz legfőbb jelentősége abban nyilvánul meg, hogy segítse az élőlények áthangolódását a nyáriból a téli üzemmódra. Mindannyiunknak fel kell készülnünk, és erre különféle módszereink vannak. A fák többsége ezt úgy végzi el, ami számunkra káprázatos és emlékeztetőül is szolgál.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Századik születésnapját ünnepli a szegedi füvészkert

Százéves a Szegedi Tudományegyetem füvészkertje, a centenáriumot egész napos rendezvénnyel, fotókiállítással, gyermekprogramokkal és a Kaláka együttes koncertjével köszöntik szombaton - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Rejtőzködő idegenhonos károsító a jukkatripsz

Hazai kertekben, parkokban, sőt még a nagyvárosi járdaszigeteken is gyakran láthatunk virágzásukkor nagyon látványos pálmaliliomokat. Ez az észak-amerikai szívós dísznövény sem mentes károsítóktól, a tőlevélrózsájában a levelek tövénél sokszor nagy tömegben van jelen az Észak-Amerikából behurcolt jukkatripsz.

Őszi Füvészkert-ajánló

Ezen a hétvégén sivatagi növényes tematikus szakvezetést tartanak a budapesti Füvészkertben, de már meghirdették a nagyon viccesnek ígérkező, október végi Halloween-programot is. Ezenkívül ősszel is várja a 3-10 éveseket a Szamóca Kiskertész Tanoda.

Mi van a lepényfa levelén?

A lepényfa Észak-Amerikából származik, krisztustövis néven is ismert (az alapfajon nagy tövisek vannak), jól alkalmazkodó, nagy tűrőképességű díszfa, amely ideális választás városi környezetbe, utcai ültetésre, de az újabb változatai nagyobb kertek látványos szoliternövényei is lehetnek. Az egyik ismert kártevője mostanában egyre nagyobb károkat okoz.

100 éves a Soproni Egyetem Botanikus kertje

A Soproni Egyetem Botanikus Kertje a város „zöld tüdeje” és egyben az oktatás-kutatás és a hallgatói élet központja is. Az idei centenáriumi rendezvénysorozat keretében konferenciát rendeztek a Soproni Egyetemen, amely a Botanikus kert 21. századi szerepét vizsgálta az oktatás, a kutatás, a természetvédelmi értékek és a városi rekreációs szolgáltatások oldaláról.

Miért ne ültessünk özönnövényeket?

A jellemzően más kontinensekről származó özönfajok sok galibát okoznak a természetvédelemben, ezért nem ajánlott őket a kertünkbe vagy a természetbe ültetni – sőt, egyes növényeknél ezt a törvény is tiltja. Szerencsére ezek a fajok kerti felhasználásra könnyen helyettesíthetők hazánkban őshonos vagy „ártalmatlan” idegenhonos dísznövényekkel.

Több, jobb, nemzetközibb

A Magyar Díszfaiskolások Egyesülete és a Díszkertészek Szakmaközi Szervezete harmadik alkalommal rendezte meg a Hungarogreen szakkiállítást és konferenciát a Flora Hungaria nagybani virágpiacon. A dísznövénytermesztő és -kereskedő, parképítő és parkfenntartó, tájépítész, valamint a háttéripart képviselő szakembereknek szóló faiskolai seregszemle idén is a szakmai összefogás jövőbe mutató példája volt.

Ősszel készül a levélkomposzt

A komposzt a legegyszerűbben, otthon is előállítható szerves tápanyag, aminek az alapanyagát a kertben és a háztartásban gyűjthetjük össze. Ősszel ennek egy sajátos változatát, a levélkomposztot kezdhetjük el készíteni. Két év alatt készül el és különösen alkalmas a kötött talaj szerkezetének javítására.