Back to top

Lombhullás, téli pihenő: miért csinálják ezt a fák?

Hamarosan aludni térnek a fák, mérsékelt égövön az évelő növények jelentős része "téli álmot" alszik. Egyikük hagyma vagy gumó formában, másikuk a gyöktörzsbe visszahúzódva telel át. A cserjék és a fák viszont nem bújhatnak el a fagyok elől, nekik más taktikát kell választaniuk.

A körforgás méltóságteljes megnyilvánulása

Az ősz legjellegzetesebb jelensége a fák lombjának színeződése. Keserédes „csoda” ez, mert a szépsége mellett minden élőlény érzi már az újabb fokozottan stresszes időszak közeledtét. Látványnak csodálatos, a funkciója létfontosságú, és van még egy ok, ami miatt különös jelentőségű.

Nekünk, embereknek a természet ezen folyamatai látványos módon segítenek megérteni a körforgás szerepét mégpedig, hogy ez nem egyszerű elmúlás, hanem csak egy kis pihenés, regenerálódás, átszerveződés, hogy tavaszra ismét kirobbanó formába kerüljenek.

Látványosan kezdődik a téli pihenésük...
Látványosan kezdődik a téli pihenésük...
Fotó: wikipedia
A fáknak is jár egy kis pihenés

A legtöbb fás növény a telet mélynyugalmi állapotban tölti, ami lényegében hasonlatos ahhoz, amit a téli álmot alvó állatok tesznek, vagyis a minimumra csökkentik az életjelenségeiket. Eltávolítják azokat a szerveiket, amik veszélyt jelenthetnének, és hosszadalmas munkálatokkal felkészítik a felszíni részeiket arra, hogy biztonságban legyenek a zord körülmények között.

Létfontosságú a földfelszíni részekből eltávolítani a víz túlnyomó részét, mert a fagy hatására a törzs szétrepedne. Ezért a legtöbb fa már júliustól fokozatosan csökkenti a vízmennyiségét és a tevékenységeit.

A csupaszodás jelentősége

A levelek hatalmas felületet képeznek, amelyek csak növelnék a sérülések veszélyét a szélviharok idején illetve hóval megrakódva megterhelnék az ágakat, amelyek a súly alatt könnyen eltörhetnének. A levelek a hűvösebb és fényszegényebb hónapokban egyébként is sokkal kisebb kapacitással tudnának működni. Jelentős kockázattal – akár kiszáradással - járna viszont a megtartásuk, mivel párologtatási felületként is szolgálnak, viszont a lehűlt földből csak kevés víz mobilizálható. A levél idővel mindenképpen „elöregedne” és képtelen lenne hatékonyan elvégezni a feladatát. Az idény végére már eléggé megviseltek, megtépázottak, sőt a párologtatás miatt felhalmozódnak bennük az ásványi sók. Ezért aztán ésszerű lépés a fától visszaszívni belőlük a klorofilt illetve a még használható anyagokat (pl. keményítőt) és megválni az elhasználódott szerveiktől. Ez lényegében egyfajta méregtelenítési eljárás is, hiszen így a fa meg tud szabadulni a salakanyagoktól, és a számára szükségtelen vegyületektől.

Lebomlásuk után visszatérnek az élet körforgásába
Lebomlásuk után visszatérnek az élet körforgásába
Fotó: wikipedia
A fák „őszülése”

A levelekből először a klorofill szívódik vissza és bontódik alkotóelemeire, mert elraktározható, újrahasznosítható. Erre még szükség lesz, így könnyebben tud a fa tavasszal „új tüdőt növeszteni” magának. Ezután tűnnek elő a sárgás, vöröses és barnás színanyagok. A xantofill és az antocián mindig is bennük rejtőzködtek, de a klorofill miatt nem tudtak érvényesülni.

A sárga levelek viszont már képtelenek elnyelni a Napból érkező sugarakat, ezért fluoreszcencia fény formájában visszasugározzák a légkörbe. A bordó levelek pedig mindig is hátrányban vannak a fotoszintézis során.

Már csak arra várnak, hogy befejeződjön a leválasztás mechanizmusa, addig is felkészülnek arra, hogy visszatérjenek oda, ahonnan érkeztek.

Minél színesebb annál erősebb

A tudósok szerint az élénk színek védekezésül is szolgálnak, mivel a lakhatást kereső rovarok számára azt üzenik, hogy semmi jóra ne számítsanak, mert egy ereje teljében levő, védekezőanyagokkal gazdagon felszerelt példánnyal van dolguk. Sem nekik, sem a következő generációjuknak nem lenne jó, ha ilyen „mérges” fákon keresnének élelmet és lakhelyet.

Nem csoda, hogy sok művészt megihlet az ősz...
Nem csoda, hogy sok művészt megihlet az ősz...
Fotó: wikipedia
A levélhullás nagyon is tudatos tevékenység

A levelek lehullását egy nagyon érdekes folyamat előzi meg: miután csökken az auxin hormon termelődése, a levélnyél és a szár találkozása között új osztódó szövet jön létre. Egy leválasztó réteg épül ki, ami lezárja a levél alapját és az ág felőli véget is. Ezután már csak egy enyhe fagy, vagy egy kis lágy őszi szellő kell, hogy a levelek teljesen szabaddá válhassanak és repüljenek egyet a környéken. A lombullatás tehát egy aktív folyamat, ami előkészületeket igényel a fától, és időben el kell végezni, mert problémás lehet a késlekedés.

Aki túl sokáig vár, sokat kockáztat, mivel -5 °C alatt már nem lehet elkészíteni a leválasztó réteget, így kénytelen lesz az illető levélruhában telelni. Ezt a luxust legfeljebb a fiatal csemeték engedhetik meg maguknak, akik néhány extra hét lakmározáshoz jutnak így, és őket a sérülések veszélye sem fenyegeti annyira, mint a hatalmas, kifejlett példányokat.

Az ősz legfőbb jelentősége abban nyilvánul meg, hogy segítse az élőlények áthangolódását a nyáriból a téli üzemmódra. Mindannyiunknak fel kell készülnünk, és erre különféle módszereink vannak. A fák többsége ezt úgy végzi el, ami számunkra káprázatos és emlékeztetőül is szolgál.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kobraliliomot is megcsodálhatnak a látogatók vasárnap a szegedi füvészkertben

Vasárnap rendezik a rovarfogó növények napját a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, az érdeklődőknek több ismert és néhány ritkább szárazföldi húsevő fajt és fajtát is bemutatnak - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

A lakosság nélkül nem megy

A Virágos Magyarország környezetszépítő verseny idén az önkormányzatokra fókuszált, nem hirdették meg a virágos balkonok, virágos előkertek versenyét a lakosság számára.

Kaktuszok– akár egy autó áráért

Most hétvégén tartják Budapesten a Füvészkertben az őszi kaktuszkiállítás, melynek szervezője a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete. A rendezvény fő témája az Astrophytum nemzetség, melyet a világon igen komoly gyűjtői érdeklődés övez és számos hibridet is kialakítottak e nemzetség megszállottjai. Ezek közül egy-egy ritka, jól sikerül egyed ára egy autó árával egyenértékű…

Sivatagból oázis

Dr. Goda Pál az Agrárközgazdasági Intézet igazgatójaként azért felel, hogy hiteles adatokra lehessen alapozni az agrárpiaci és szakpolitikai döntéseket. Komoly nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik a vidékfejlesztés területén is, magánemberként azonban lelkes hobbikertész, aki valóságos sivatagból teremtett oázist isaszegi otthonában.

Díszfák és a biológiai védekezés

Kertünkbe, utcánkba olyan fákat érdemes ültetni, amelyek otthon érzik magukat a helyszínen. Ehhez ismernünk kell a környezeti igényeiket, ellenálló képességüket, és érdemes számításba venni, hogy van-e valamilyen hátrányos vagy kimondottan hasznos tulajdonságuk.

Hagyomány és génmegőrzés

A csemői Marosi Faiskola évek óta ápolja a híres dísznövény-nemesítő, Kováts Zoltán szakmai örökségét. A hazai klímára nemesített, kiváló díszítőértékű fajták magtermesztésével, szelektálásával, egyöntetűvé tételével és népszerűsítésével arra törekednek, hogy azok mind több település virágágyi kiültetésében helyet kapjanak.

A romantikus bazsarózsák

A pünkösdi rózsa vagy bazsarózsa az egyik legismertebb évelő dísznövényünk, amit látványos virágzásának, finom illatának és nem utolsósorban könnyű nevelésének köszönhet. A nemzetségbe több mint harminc lágy szárú és cserjetermetű faj tartozik, a leggyakrabban azonban hárommal találkozhatunk közülük.

Mekkora gyereket bír el a tündérrózsa levele? A Füvészkertben kiderül

Nem mindennapi eseményt hirdetett az ELTE budapesti Füvészkertje: szeptember 2-án egy este erejéig ismét rá lehet ülni az óriás tündérrózsa levelére! Kaland- és növénykedvelő kisgyerekeknek elsőrangú program, csak ébren maradni az esti órákig. Jegyek az esemény sajátos jellegére tekintettel korlátozott számban kaphatók.

Növényorvos a közterületen: permetezés van injektálás?

Permetezzek vagy injektáljak? A kérdés éveken át megosztotta a növényvédősöket és a kertészeket is. Az érvelésekben sok igazság volt. A kollégák jogosan hivatkoztak például a fúrások nyomán baktériummal befertőződő kéregsebekre, illetve a permetezéseknél elkerülhetetlen környezetszennyezésre.

Nem utópia az élhető város

Több mint három hónapja tart a Floriade Expo 2022 kertészeti világkiállítás. A hollandiai Almere városában mintegy hatvan hektáron a teljes kertészeti ágazatot felölelve bemutatják azokat a kreatív ötleteket, innovatív megoldásokat, korszerű technológiákat, amelyekkel szebbé, élhetőbbé tehetjük környezetünket. A színvonalas, rengeteg információval szolgáló nagyszabású kiállításról a helyszínen járva készítettünk összefoglalót.