0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Új típusú oktatási szemlélet

A szakmák Európa-, illetve világbajnokságának nevezett EuroSkills és WorldSkills versenyek az elmúlt négy évben átírták a parképítő középiskolai képzést.

Gódorné Hazenauer Zita, KMASZC Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium kertépítés-szakértő felkészítőtanára és Stummer Gergő, a MATE tájépítész karos hallgatója, korábbi versenyző, jövőbeli szakértő azt mutatták be az OMÉK-on, hogyan épültek be a versenyfelkészülés alappillérei a magyar középiskolai parképítő-oktatásba.

Az oktatási reformmal egy időben kezdődött hazánkban a WorldSkills Hungary program, amelynek feladata a magyar részvétel megszervezése a szakmák kontinens- és világbajnokságán, a hazai válogatóversenyek lebonyolítása.

Az oktatási reform célként tűzte ki, hogy a korábbi szemléleten változtatva, a piaci szereplőkkel együtt kell megfogalmazni a szakoktatás kimeneteli követelményeit.

Ennek mentén megalakultak a piaci szereplők alkotta ágazati tanácsok, és az ő jóváhagyásukkal megíródott az új típusú szakképzési dokumentum annak érdekében, hogy a tanulmányaik során a diákok a gyakorlatban használható ismereteket szerezzenek. Mindez egyezett azzal, amin a WorldSkills Hungary program versenyszervező csapata is dolgozott. A Skills-filozófia hazai alappillérei a tehetségprogram, a gyakorlati munkafüzet, a középiskolai adaptáció és az egyetemi képzés programba integrálása.

Így kezdődött

Spanyolországban 1947-ben felismerték, hogy a második világháború utáni újraépítéshez jó szakembergárdára van szükség. Magyarország hasonló helyzetben van jelenleg, hallottuk, a GDP-növekedést és a gazdasági fejlődést megakaszthatja, ha nincs elegendő szakember a munkaerőpiacon.

El kellett kezdődnie egy változásnak, ami megszólítja a szülőket, a diákokat, ami megadja a szakképzés rangját, és anyagilag is szép életpályát kínál. 1947-ben indult tehát a Skills-mozgalom,

és hazánk azzal, hogy négy éve bekapcsolódott a versenysorozatba, ennek a hetven évnek a tapasztalatát kapta meg.

A hazai parképítőképzés a rendszerváltást követően kezdődött. Előtte az a hozzáállás volt jellemző, hogy mindenki értsen a saját kertjéhez. A képzéssel együtt a piaci szereplők kezdeményezésére szerveződtek a hazai kertépítőversenyek. Aztán kapcsolatba léptek a Nyugat-Európában már működő, sok-sok évtizedes hagyományt hordozó képzésekkel, és 2018-ban bekapcsolódott a kertépítő szakma a Skills-típusú versenyzésbe, részletezte Gódorné Hazenauer Zita. Akkor Budapest rendezte meg a szakmák Európa-bajnokságát (EuroSkills) azzal a céllal, hogy szakembereket toborozzanak, és növeljék a beiskolázást.

A világ vezető szakemberei és a szponzorok minden évben összeállítják az aktuális Skills-versenyt, amibe beemelik az innovációt, a mérési standardokat és a piaci elvárásokat.

Az oktatás pedig a fiatalokat adja mindehhez, akik igyekeznek helytállni. Oroszország 15-20 évvel ezelőtt felismerte, hogy nem kell létrehozni új típusú szakképzési rendszert, hanem ezt a hetven éve működő és évről évre a piaci viszonyokhoz igazított rendszert kell átvennie és erre kell alapozni. Elhatározták, hogy 2020-ra minden szakmában a Skills-standardokat átvéve működtetik a szakképzést. A cél teljesült. Már az egészen fiatal korosztályok is megjelentek a szakképzésben, a középiskolai oktatás kidolgozta a saját kimeneteli követelményeit ugyanúgy, ahogy mára ez megszületett Magyarországon is. Felmerül, hogy mi legyen azzal az oktatói gárdával, akiket teljesen más szemlélet mentén képeztek ki korábban. A jelenlegi rendszerbe őket is beemelték, újraoktatják. Meg kell ismernie minden oktatónak, hogy a mostani fiatalokat hogyan kell megszólítani, hogyan lehet velük hatékonyan előrelépni, hangsúlyozta a felkészítőtanár.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKI) végzi a hazai versenycsapat koordinációját és irányítását.

A döntésüknek köszönhetően kezdett versenyezni 2018-ban magyar kertépítő csapat. Gódorné Hazenauer Zita lett a szakértő tanár, majd válogatóversenyeken választottak ki két-két versenyzőt. Az EuroSkills verseny eseményeire 2018-ban Budapesten 150 ezer fiatalt sikerült mozgósítani. Úgy tűnik, hogy lassan beérik a sok munka gyümölcs, a parképítő-képzésben az elmúlt 25 évre visszatekintve idén volt először túljelentkezés. A fiatalok egy-két évig készülnek a versenyekre, a nyári és a téli szünetben is hajnaltól estig dolgoznak és tanulnak. Az elvárás nagy: gyors munkatempó és két milliméteren belüli pontosság. Minden korosztályú diákhoz igazítani tudják a programot. Az építőanyag-gyártó cégek nyitottak az együttműködésre az oktatásüggyel. A felkészítőtanár fontosnak tarja, hogy a piaci szereplők lássák anyagaik körforgását. Ezért minden héten fotóbeszámolót kapnak arról, hogy mi történt az anyagaikkal.

A Skills-versenyek hatása

Az első versenyév után alakították ki a parképítő központot a KMASZC Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikumban, majd országosan meghirdették, hogy ezzel a módszerrel lehet elkezdeni szakmát tanulni, új típusú oktatási szemléletet elsajátítani.

Létrejött a tudásbázis, megtalálták az eszközöket adó szponzorokat. Mindenki együttműködően állt a dologhoz, az oktatók is nyitottak voltak, emelte ki az előadó.

Az első meghirdetett évben 80 hallgató jelentkezett. A kertépítők és a tervezők között megindult a párbeszéd. Hét tájépítész hallgató jelent meg a képzésen önként, és Skills-módszerrel kezdtek építeni, tanulni. Elindult az országos tehetségprogram, melynek célja azonos a piaci elvárással.

A 2019-es világbajnokság után úgy látták a felkészítőtanárok, hogy szükség lenne egy feladatgyűjteményre, mely a versenyzőjelölteken kívül az egész magyar parképítő-oktatásnak segítséget nyújt az építésben és a kivitelezésben. Sőt, a művezetők és az oktatók számára is hasznos a kertépítészeti kivitelezés értékelésében. A Skills-módszerben nagyon hatásos, hogy a nap végén nem érdemjegyet, osztályzatot adnak a munkákra, hanem van egy értékelési módszer, amire egyre több szakember kíváncsi.

Gódorné Hazenauer Zita és Stummer Gergő állították össze a gyakorlati munkafüzetet, ami jelenleg egy 200 oldalas tervlap- és értékelőlap-gyűjtemény.

Eredmények, támogatók

2018-ban négy tanulót választottak ki az EuroSkills versenyre három középiskolából. A 2018–19-es tanévben már 45 tanuló vett részt a programban, a 2019–20-as tanévben még egy középiskola csatlakozott a rendszerhez, 61 tanulóval és 7 egyetemistával foglalkoztak az oktatók.

A 2018-as EuroSkills versenyben 11. helyezést ért el a magyar kertépítőcsapat. 2019-ben egy meghívásos pekingi versenyről kerttechnikai aranyéremmel, a 2019-es WorldSkills világbajnokságról pedig kiválósági éremmel jöttek haza. Az idei EuroSkills Európa-bajnokságon Európa-bajnok és a nemzet legjobbja lett a kéttagú magyar csapat.

A Skills-versenyek gazdája a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKI). Fő támogatói a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége (Makeosz), a Magyar Kertészeti Iskolák Szövetsége (Makeszisz), Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum (KMASZC), Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete, a KMASZC Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium, valamint legalább ötven támogató cég.

Műszaki rajzzal kezdődik minden oldala, alatta fénykép mutatja a terv megvalósult formáját, mellette pedig ott vannak az értékelési szempontok. A munkafüzet első fele modulokat tartalmaz, melyekből később összetettebb építések születnek. Teljes kertrészlet-terveket is bemutat a munkafüzet, melyekre akár 100-120 pont is kapható az értékeléskor.

A parképítői gyakorlat a tudásbázison

Reggel, a munka kezdetén átbeszélik a technológiákat, építés közben pedig az oktatók segítik a diákokat az eszköz- és anyaghasználatban, technológiai fogásokban. Amikor az építés elkészült, együtt, párbeszédben értékelik az elvégzett munkát. A fiatalok szeretik, hogy kapnak értékelést, és hogy az oktatókkal együtt mérik meg a hosszakat, a lejtő- és dőlésszögeket. Így pontosan megtudják, miben hibáztak. Pontszámokból jön létre az érdemjegy.

A piaci szereplők szerint érdemes a fiatalokat a munkafolyamatok szervezettségére is tanítani. A Skills-rendszerben pontosan le van írva, mitől hatékony egy munka, egy kivitelezés.

Ennek megfelelően értékelik a napközbeni munkafolyamatot, amibe beletartozik például a munkaterület tisztántartása is. A hatékonyság feltétele, hogy csak annak a munkafolyamatnak a szerszámai legyenek a munkavégző körül, amit éppen végez; a termelődő építési törmeléket vagy más típusú hulladékot ne a földre dobják, hanem célirányosan gyűjtsék; a felhasználás sorrendjében rakják le az anyagokat; addig ne kezdjenek bele egy új folyamatba, amíg le nem zárul egy előző. A diákok kettesével dolgoznak, így nem lehet kivonódni a munkából, csapatmunkában egymást figyelve, egymásnak segítve kell együttműködniük. Ma már az építési gyakorlatokon mindenkinél van kesztyű, munkásbakancs, a diákok pontosan tudják, hogy milyen kényelmes térdvédővel dolgozni. Anyag- és eszközhasználatot is néznek napközben, szervezettségre nevelik a diákokat, felhívják a figyelmet arra, hogy mindenki előre gondolja át az egyes munkalépéseket.

Az ország minden szakközépiskolájában elkezdték eszerint tartani a kerttechnikai gyakorlatokat.

A fókuszt nem arra helyezték, hogy a versenyeken induló két diákot kiképezzék, hanem az egész szakmát és szakképzést kezdték átitatni az elvekkel. Ez termelte ki az eredményeket. Hisznek abban, hogy nemzetközi szinten is érdemes együttműködni.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu