Back to top

Felismerni művében az alkotót

Igazán maradandót alkotni csak tehetséggel lehet. De hogyan lehet valami újat és egyedit belevinni egy olyan régi művészeti tevékenységbe, mint a festészet? A válasz az alkotó személyiségében és látásmódjában rejlik. Kísérletezni különféle technikákkal, megtalálni azt a módot, amitől az alkotás más lesz a többitől. Ezt érezhetjük, mikor tüzetesen mustráljuk Prihoda Judit festményeit.

Fotó: Csatlós Norbert
Bizonyára sokan ismerik korunk egyik elismert természetfestőjét. Rajzainak, festményeinek részletekig kidolgozott háttere, az állatok anatómiailag kiváló ábrázolása, a némiképp minimalista, mégis látványvilágban gazdag kompozíció megteremtése egyaránt fémjelzi alkotótevékenységét. Prihoda Judit állatok és a természet iránti szeretete kis- korából eredeztethető. Rendszeresen töltötte a vakációt Kisvárdán élő nagyszüleinél, akik különféle háziállatokat tartottak, és még nutriát is tenyésztettek. Hosszan figyelte őket, majd ösztönösen papírt, ceruzát ragadott, hogy megörökítse a látottakat.

Véletlenek márpedig léteznek

Tehetsége hamar feltűnt a szüleinek, ezért tizenkét évesen beíratták a Barcsay Gyermekképző Művészkör rajzóráira, ahol a kockológiától az emberábrázolásig, valamint a perspektívákról, árnyékolásról szerzett mélyebb ismereteket.

Később eljutottak egészen a portrékig, akkorra Judit már kifejezetten a természet és az állatok témájában alkotott.

Középiskolában minden tanárát lerajzolta az órákon, majd az érettségit követően a Képzőművészeti Egyetemre készült, bátorság és önbizalom híján azonban inkább elvégezte a Dekoratőr és Kirakatrendező Képző iskolát. Utána biológia–rajz tanári szakra jelentkezett, ám későbbi szerencséjére nem nyert felvételt.

„Az elutasítást akkor súlyos csalódásként éltem meg. De bízom a véletlenekben, és valóban sorfordító pillanat következett az életemben. Amikor elmentem egy műhelybe bekereteztetni a festményeimet, azokat látva a keretező mester felajánlotta, hogy felhívja Muray Róbertet, aki már akkor nagy név volt a vadász- és természetfestészetben.

Az elismert művész hajlandó volt fogadni, és miközben nézegette a képeimet, megkérdezte, szeretnék-e komolyabb szinten is alkotni ebben a témában.

Neki köszönhetően sokat tudtam fejlődni, és rengeteg vadászt is megismertem általa, aminek az lett az eredménye, hogy sorra érkeztek a megkeresések és megrendelések” – meséli Prihoda Judit.

Muray mellett Csergezán Pállal is összesodorta az élet. Érdekessége a dolognak, hogy Csergezán osztálytársa volt nagyapjának, és jó barátságban álltak egymással. Így hát lehetősége adódott kikérni a véleményét az alkotásairól. A neves festő finoman fogalmazva sem rejtette véka alá véleményét, de pont ez a kritikus szemlélet és őszinteség segítette leginkább Judit további fejlődését.

Ezen tapasztalatokkal és tudással felvértezve már volt annyi bátorsága, hogy beadja jelentkezését a Képzőművészeti Egyetemre. Tervezőgrafika szakra nyert felvételt maximális pontszámmal, majd jelentkezett a rajz és művészettörténet tanári szakra is. Így 2006-ban a tervezőgrafikai diplomája mellett tanári diplomát is szerzett.

„Az egyetemi években a szerzett elméleti tudást elmélyíthettem a gyakorlatban, jobban megértettem a művészettörténelem folyamatát, amiben a 21. századi alkotóknak is helye van, csak meg kell mutatni egyéniségünket az alkotásokban. Hiszek abban, hogy a mai napig lehet valami újat alkotni a festészet területén, az egyediséget személyiségünk, látásmódunk adja.”

Afrikai kiruccanások

Először 2000-ben egy fotós szafarin vett részt Dél-Afrikában.
Számos őshonos állatfajt megfigyelt, és elraktározta gondolataiban a táj részleteit is. A látottak olyan mély nyomot hagytak benne, hogy diplomamunkájának is ezt a témát választotta. Később pedig belevetette magát a munkába, és 72 illusztrációt tartalmazó könyvet adott ki Afrika meséi címen. Egy vadászat alkalmával 2007-ben Namíbiába látogatott. Az ott látott táj és állatvilág ugyancsak megihlette, és sajátos képi világgá értek benne, így születtek a „modern barlangrajzok”. A sajátos világot olajfestés-technikával tudta a leginkább kifejezni alkotásaiban. A vastagon, pasztózusan használt olajfesték a barlangok felületét szimbolizálja, amire száradás után ujjal festette a barlangrajzokéhoz hasonló állatalakokat. Így a múlt és a jelen egy képben alkotja az ábrázolt valóságot.

Az egyediség titka

Prihoda Judit alkotói irányzatában elsősorban az állatok helyes anatómiájának a leképzése, illetve a táj élethű lenyomata a legszembetűnőbb. A különféle technikákat harmonizálva pedig elérte, hogy festményei megtévesztésig hasonlítanak a természet egy-egy pillanatára. És ettől váltak igazán egyedivé.

Fotó: Csatlós Norbert

„Új festészeti technikákat, eszközöket nem igazán találtak fel, viszont az elmúlt évtizedekben megjelent egy ennél sokkal átfogóbb eszköz, a számítógép” – magyarázta Judit, hogy a grafikai programoknak köszönhetően már a számítógéppel is létrehozható egy festmény, ám az csak egy sokszorosítható fájl, és nem összehasonlítható a kézi festéssel.

„Mikor Eugène Delacroix idejében megjelent a fotózás, sok művész kétségbeesett, hogy a festményt kiszorítja az új találmány. Nem így történt, miként a számítógép megjelenését követően sem. Sőt, a kézzel készített, ember alkotta tárgyakra most sokkal nagyobb az igény, ami megnyugvással tölt el, ugyanis ha a munkám, az életem, vagyis a festészet végérvényesen perifériára szorulna, abba én érzelmileg belehalnék”

– vallja a művésznő.

Kaszó-korszak

Főként olajjal, akrillal, akvarellel és pasztellel dolgozik, de a koronavírus-járvány kitörése óta már nem Dunakeszin, hanem Kaszón ragad ecsetet. Hogy miért? Egyfelől szerettek volna férjével olyan helyre költözni, ahol kevés ember él, ezzel is leszűkítve a fertőzés kockázatát, másfelől pedig a Kaszó Zrt. vezérigazgatója, Galamb Gábor kifejezetten értékeli Prihoda Judit munkásságát. Így esett, hogy a kezdeti egy hónapos ottlétükből (amely során a kaszói tájról, természetről készültek különféle alkotások a vadászház addigi képei helyett) kettő lett, végül pedig mintegy másfél éve élnek Kaszón. El is nevezték ezt az időszakot Kaszó-korszaknak. Az időközben elkészült Kaszó-naptár egyebek mellett tartalmazza az erdőgazdaság területén, a szeptemberi bőgésben esett, terítéken megörökített gímbikák festményeit.

Fotó: Csatlós Norbert

A trófeamustra során pedig Judit megalkotta az elejtett vad „élő képmását”, amit a hozzá tartozó trófea mellé helyeztek el.

Emellett számos képet készített az erdőgazdaságnak, vegyük csak a kidőlt fa csendéletét, amely rajznak első vonalait a szemem előtt vetette papírra. Várhatóan további művészeti alkotások készülnek Kaszón, mint például a szeptemberben újrainduló Kaszó-naptár újabb kiadása.

FeHoVa-tól Salzburgig

A vadásztársadalom egyik legnevesebb hazai rendezvényén, a FeHoVa-n is rendszeres kiállító Prihoda Judit, és alkotói show-műsorokat is tart a színpadon a nagyközönségnek. Először 2003-ban Hollandiában vett részt nemzetközi kiállításon (Wild in de Natuur), ahol rengeteg kiváló művész állatábrázolásait lehet megtekinteni. Egészen 2015-ig kiállítója volt a rendezvénynek. Emellett megmutatta képeit a dortmundi, hannoveri és salzburgi vadászati kiállításokon is. Természetesen a szeptemberben megrendezendő vadászati világkiállításon is helyet kapnak alkotásai a rendezvény számos helyszínén.

Postabélyegek

Az egyetemen a tervezőgrafikus tanára bélyegtervezéssel is foglalkozott. Egy előadás után beajánlotta Juditot a Magyar Postához, ahol megbízták, hogy természethűen rajzolja meg a magyar kutyafajtákat. A rajzait ábrázoló bélyegek limitált példányszámban kerültek forgalomba 2004-ben.

MMG Direkt

Az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás a pandémia ellenére hatalmas sikerrel zárult. Mintegy 100 ország képviselte magát a rendezvényen. Tapasztalatokról, eredményekről és a szervezés kihívásairól kérdezte Gulyás Andreát a kiállítás kiemelt ügyekért felelős igazgatóját Sári Enikő a Magyar Mezőgazdaság Kiadó ügyvezető igazgatója.

„Egy a Természettel” - Gulyás Andreával a Világkiállításról | MMG - Direkt

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Javában zajlik az őszi faültetési program a településeken

Országban minden településnek lehetősége van saját erdő létrehozására is, a támogatások kihasználhatósága érdekében a pályázat beadási határideje kitolódott 2022. december 31-ig - hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára pénteken Dunabogdányban, a Településfásítási Program faültetésén.

Német védelem a fatolvajok ellen

A jeladókat és a telematikai eszközöket is bevetik a Németországban a fatolvajok ellen.

A Zagyvától Kékesig

Ha felelevenítjük egykori osztálykirándulásainkat, a legtöbbünknek a Kékestetőről is vannak emlékeink. Az ország legmagasabb pontjának felkeresése minden gyereknek hatalmas kaland, akik később családjukkal, majd unokáikkal visszatérve együtt idézik fel fiatalkori élményeiket.

Advent Gyöngye lett az Év Bejglije

Az ínyenc kategóriában számos különleges ízkombinációval neveztek a kreatív szakemberek. A nyertes bejgli töltelékébe mandulás franzsipán, Irsai pálinkába áztatott apróra vágott vörösáfonya, valamint pirított és őrölt fekete szezámmag került, egy csipetnyi fahéjjal megfűszerezve.

Fürjeket és szalonkát is próbáltak Olaszországba csempészni

Nemzetközi hatósági akció keretében több tucat vadmadár, köztük védett fajok csempészett tetemét foglalták le Szlovéniában - közölte szerdán a szlovén pénzügyőrség. A védett állatokat Horvátországból próbálták meg Olaszországba szállítani a tettesek.

Ennyivel drágulhat idén a karácsonyfa

Idén várhatóan 10-20 százalékkal emelkedik a karácsonyfa ára, elsősorban a szállítási- és a munkabérköltségek növekedése miatt - közölte a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete kedden az MTI-vel.

Erdősítéssel kompenzálják a fenntarthatósági expó karbonlábnyomát

A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó megfelel majd a Zöld rendezvény minősítési feltételrendszernek; az ötletgazdák, a KÖVET Egyesület és a Kék Bolygó Alapítvány a rendezvény karbon és ökológiai lábnyomát is kiszámolja, az ellentételezéshez szükséges erdősítési szükségletre pedig javaslatot tesz - közölte a két nonprofit szervezet az MTI-vel szerdán.

Nincs megoldás az aranysakál ellen

Az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó fajunk, mert már a jégkorszak előtti időszakból, a Villányi-hegységből származnak olyan leletek, melyek szerint élt Magyarországon egy állat, amit később sakálnak (Thus aureusnak) neveztek. A sakál a középkortól tagja a hazai faunának, mely kis számban, de állandóan jelen lehetett a Kárpát-medencében.

Növeljük a zöldfelületet

A globális fölmelegedés összetett folyamat, nem lehet leegyszerűsíteni, azonban ok-okozati összefüggések következtében képes módosítani a növényi életjelenségeket. A természeti törvények értelmében általános jellegű, de különbözőképpen hat a mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti növényekre, közvetlen a hatása az időjárásra, a növények stresszállapotára, valamint az emberek, állatok környezetére.

Erdőlátogatási korlátozás az EGERERDŐNÉL

Az Egri Erdészet területén érintett az Országos Kék Túraútvonal, illetve Szarvaskő és a Szén-hegy környéke.