Back to top

Felismerni művében az alkotót

Igazán maradandót alkotni csak tehetséggel lehet. De hogyan lehet valami újat és egyedit belevinni egy olyan régi művészeti tevékenységbe, mint a festészet? A válasz az alkotó személyiségében és látásmódjában rejlik. Kísérletezni különféle technikákkal, megtalálni azt a módot, amitől az alkotás más lesz a többitől. Ezt érezhetjük, mikor tüzetesen mustráljuk Prihoda Judit festményeit.

Fotó: Csatlós Norbert
Bizonyára sokan ismerik korunk egyik elismert természetfestőjét. Rajzainak, festményeinek részletekig kidolgozott háttere, az állatok anatómiailag kiváló ábrázolása, a némiképp minimalista, mégis látványvilágban gazdag kompozíció megteremtése egyaránt fémjelzi alkotótevékenységét. Prihoda Judit állatok és a természet iránti szeretete kis- korából eredeztethető. Rendszeresen töltötte a vakációt Kisvárdán élő nagyszüleinél, akik különféle háziállatokat tartottak, és még nutriát is tenyésztettek. Hosszan figyelte őket, majd ösztönösen papírt, ceruzát ragadott, hogy megörökítse a látottakat.

Véletlenek márpedig léteznek

Tehetsége hamar feltűnt a szüleinek, ezért tizenkét évesen beíratták a Barcsay Gyermekképző Művészkör rajzóráira, ahol a kockológiától az emberábrázolásig, valamint a perspektívákról, árnyékolásról szerzett mélyebb ismereteket.

Később eljutottak egészen a portrékig, akkorra Judit már kifejezetten a természet és az állatok témájában alkotott.

Középiskolában minden tanárát lerajzolta az órákon, majd az érettségit követően a Képzőművészeti Egyetemre készült, bátorság és önbizalom híján azonban inkább elvégezte a Dekoratőr és Kirakatrendező Képző iskolát. Utána biológia–rajz tanári szakra jelentkezett, ám későbbi szerencséjére nem nyert felvételt.

„Az elutasítást akkor súlyos csalódásként éltem meg. De bízom a véletlenekben, és valóban sorfordító pillanat következett az életemben. Amikor elmentem egy műhelybe bekereteztetni a festményeimet, azokat látva a keretező mester felajánlotta, hogy felhívja Muray Róbertet, aki már akkor nagy név volt a vadász- és természetfestészetben.

Az elismert művész hajlandó volt fogadni, és miközben nézegette a képeimet, megkérdezte, szeretnék-e komolyabb szinten is alkotni ebben a témában.

Neki köszönhetően sokat tudtam fejlődni, és rengeteg vadászt is megismertem általa, aminek az lett az eredménye, hogy sorra érkeztek a megkeresések és megrendelések” – meséli Prihoda Judit.

Muray mellett Csergezán Pállal is összesodorta az élet. Érdekessége a dolognak, hogy Csergezán osztálytársa volt nagyapjának, és jó barátságban álltak egymással. Így hát lehetősége adódott kikérni a véleményét az alkotásairól. A neves festő finoman fogalmazva sem rejtette véka alá véleményét, de pont ez a kritikus szemlélet és őszinteség segítette leginkább Judit további fejlődését.

Ezen tapasztalatokkal és tudással felvértezve már volt annyi bátorsága, hogy beadja jelentkezését a Képzőművészeti Egyetemre. Tervezőgrafika szakra nyert felvételt maximális pontszámmal, majd jelentkezett a rajz és művészettörténet tanári szakra is. Így 2006-ban a tervezőgrafikai diplomája mellett tanári diplomát is szerzett.

„Az egyetemi években a szerzett elméleti tudást elmélyíthettem a gyakorlatban, jobban megértettem a művészettörténelem folyamatát, amiben a 21. századi alkotóknak is helye van, csak meg kell mutatni egyéniségünket az alkotásokban. Hiszek abban, hogy a mai napig lehet valami újat alkotni a festészet területén, az egyediséget személyiségünk, látásmódunk adja.”

Afrikai kiruccanások

Először 2000-ben egy fotós szafarin vett részt Dél-Afrikában.
Számos őshonos állatfajt megfigyelt, és elraktározta gondolataiban a táj részleteit is. A látottak olyan mély nyomot hagytak benne, hogy diplomamunkájának is ezt a témát választotta. Később pedig belevetette magát a munkába, és 72 illusztrációt tartalmazó könyvet adott ki Afrika meséi címen. Egy vadászat alkalmával 2007-ben Namíbiába látogatott. Az ott látott táj és állatvilág ugyancsak megihlette, és sajátos képi világgá értek benne, így születtek a „modern barlangrajzok”. A sajátos világot olajfestés-technikával tudta a leginkább kifejezni alkotásaiban. A vastagon, pasztózusan használt olajfesték a barlangok felületét szimbolizálja, amire száradás után ujjal festette a barlangrajzokéhoz hasonló állatalakokat. Így a múlt és a jelen egy képben alkotja az ábrázolt valóságot.

Az egyediség titka

Prihoda Judit alkotói irányzatában elsősorban az állatok helyes anatómiájának a leképzése, illetve a táj élethű lenyomata a legszembetűnőbb. A különféle technikákat harmonizálva pedig elérte, hogy festményei megtévesztésig hasonlítanak a természet egy-egy pillanatára. És ettől váltak igazán egyedivé.

Fotó: Csatlós Norbert

„Új festészeti technikákat, eszközöket nem igazán találtak fel, viszont az elmúlt évtizedekben megjelent egy ennél sokkal átfogóbb eszköz, a számítógép” – magyarázta Judit, hogy a grafikai programoknak köszönhetően már a számítógéppel is létrehozható egy festmény, ám az csak egy sokszorosítható fájl, és nem összehasonlítható a kézi festéssel.

„Mikor Eugène Delacroix idejében megjelent a fotózás, sok művész kétségbeesett, hogy a festményt kiszorítja az új találmány. Nem így történt, miként a számítógép megjelenését követően sem. Sőt, a kézzel készített, ember alkotta tárgyakra most sokkal nagyobb az igény, ami megnyugvással tölt el, ugyanis ha a munkám, az életem, vagyis a festészet végérvényesen perifériára szorulna, abba én érzelmileg belehalnék”

– vallja a művésznő.

Kaszó-korszak

Főként olajjal, akrillal, akvarellel és pasztellel dolgozik, de a koronavírus-járvány kitörése óta már nem Dunakeszin, hanem Kaszón ragad ecsetet. Hogy miért? Egyfelől szerettek volna férjével olyan helyre költözni, ahol kevés ember él, ezzel is leszűkítve a fertőzés kockázatát, másfelől pedig a Kaszó Zrt. vezérigazgatója, Galamb Gábor kifejezetten értékeli Prihoda Judit munkásságát. Így esett, hogy a kezdeti egy hónapos ottlétükből (amely során a kaszói tájról, természetről készültek különféle alkotások a vadászház addigi képei helyett) kettő lett, végül pedig mintegy másfél éve élnek Kaszón. El is nevezték ezt az időszakot Kaszó-korszaknak. Az időközben elkészült Kaszó-naptár egyebek mellett tartalmazza az erdőgazdaság területén, a szeptemberi bőgésben esett, terítéken megörökített gímbikák festményeit.

Fotó: Csatlós Norbert

A trófeamustra során pedig Judit megalkotta az elejtett vad „élő képmását”, amit a hozzá tartozó trófea mellé helyeztek el.

Emellett számos képet készített az erdőgazdaságnak, vegyük csak a kidőlt fa csendéletét, amely rajznak első vonalait a szemem előtt vetette papírra. Várhatóan további művészeti alkotások készülnek Kaszón, mint például a szeptemberben újrainduló Kaszó-naptár újabb kiadása.

FeHoVa-tól Salzburgig

A vadásztársadalom egyik legnevesebb hazai rendezvényén, a FeHoVa-n is rendszeres kiállító Prihoda Judit, és alkotói show-műsorokat is tart a színpadon a nagyközönségnek. Először 2003-ban Hollandiában vett részt nemzetközi kiállításon (Wild in de Natuur), ahol rengeteg kiváló művész állatábrázolásait lehet megtekinteni. Egészen 2015-ig kiállítója volt a rendezvénynek. Emellett megmutatta képeit a dortmundi, hannoveri és salzburgi vadászati kiállításokon is. Természetesen a szeptemberben megrendezendő vadászati világkiállításon is helyet kapnak alkotásai a rendezvény számos helyszínén.

Postabélyegek

Az egyetemen a tervezőgrafikus tanára bélyegtervezéssel is foglalkozott. Egy előadás után beajánlotta Juditot a Magyar Postához, ahol megbízták, hogy természethűen rajzolja meg a magyar kutyafajtákat. A rajzait ábrázoló bélyegek limitált példányszámban kerültek forgalomba 2004-ben.

MMG Direkt

Az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás a pandémia ellenére hatalmas sikerrel zárult. Mintegy 100 ország képviselte magát a rendezvényen. Tapasztalatokról, eredményekről és a szervezés kihívásairól kérdezte Gulyás Andreát a kiállítás kiemelt ügyekért felelős igazgatóját Sári Enikő a Magyar Mezőgazdaság Kiadó ügyvezető igazgatója.

„Egy a Természettel” - Gulyás Andreával a Világkiállításról | MMG - Direkt

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

A klímaváltozás gyorsítja az evolúciót: így alkalmazkodnak a tölgyek

Az emberi hatások miatt felgyorsult klímaváltozás egyik fő problémája, hogy a fák képesek-e elég gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Francia, svéd és kínai kutatók tanulmányozták a tölgyeket három különböző franciaországi erdőben három évszázadra visszamenőleg, a legutolsó kis jégkorszaktól egészen az ember okozta globális felmelegedésig.

Mérföldkő a vadgazdálkodásban

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás részeként Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferenciát rendeztek. Az ötnapos szimpózium mintegy 50 szakmai előadása a világkiállítás évének vadászati és vadgazdálkodási gondjaira hívta fel a figyelmet. A megfogalmazott gondolatokból kiadvány született, melyet a későbbiekben leemelve a polcról, visszatekinthetünk a 2021-es év szakmai kihívásaira.

Számos ágazatban alkalmazhatók

A drónok nemcsak hasznosak, de egyre népszerűbbek is a precíziós gazdálkodásban. Jelentősen megkönnyítik a munkavégzést úgy, hogy közben számos adatot gyűjthetünk az adott növénykultúrákról. De nemcsak a mezőgazdaságban, a vadgazdálkodásban is remekül alkalmazhatók a kiegészítő eszközök segítségével. Túlzások nélkül kijelenthető, a jövő eszköze lehet a modern gazdálkodásban.

Erdőket zártak le a sertéspestis miatt

Olaszország észak-nyugati régióiban, Liguria és Piemont tartományban betiltották a vadászatot, az erdei kirándulást és a gombaszedést is az afrikai sertéspestisben elpusztult vaddisznók miatt - jelentette a Huffington Post hírportál olasz nyelvű oldala vasárnap.

Örömforrás a szarvasgomba

A fekete szarvasgombának sok rajongója van, kiderült, akik szeretik valószínűleg nem csak a különleges ízét kedvelik, hanem a benne található boldogsághormon is erősíti a kötődésüket.

Ősborókás a főváros közelében

Az utóbbi évszázadokban az urbanizáció hatása jelentősen rányomja bélyegét a természeti környezetre. Fokozottan érzékelhető ez a nagyvárosok, így Budapest közelében is. Ennek ellenére a Csévharaszt határában lévő ősborókás máig megőrizte természetszerű jellegét.

Él, mint a fogoly Derekegyházon

Hogy el ne tűnjön végleg hazánkból a fogoly, országos program jött létre, melyhez a Délalföldi Erdészeti Zrt. 2005 nyarán kapcsolódott. Olyan élőhelyet hoztak létre tudatos gazdálkodással, ahol más fajok is jól érzik magukat. A fővadász szerint a közel két évtizedes tevékenységben majdhogy nem huszadrangú szempont a vadászat.

Őserdő hetven év alatt

A Kárpátok őserdeire hasonlító, 23 hektáros erdőrészletet alakított ki Visegrád határában a Pilisi Parkerdő, közel hetven éves, tudatos és tervszerű erdőkezeléssel - közölte a társaság szóvivője csütörtökön az MTI-vel.

Négy évszakos fotópályázatot hirdet az Észak-Kiskunsági Erdészet

A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Észak-Kiskunsági Erdészete, mint a Kecskeméti Arborétum és a Vackor Vár Erdei Iskola fenntartója (továbbiakban Kiíró) fotópályázatot hirdet az arborétum létesítésének 35. és az erdei iskola megnyitásának 20. születésnapja alkalmából!