Back to top

Mely élelmiszerek kerülnek leggyakrabban a kukába?

Egy kutatás szerint a salátalevelek, a kenyér és a tej azok az élelmiszerek, melyek top 20-as kategóriában szerepelnek azon ételek között, amelyeket a leggyakrabban dobunk ki. Ezeken kívül a tojás, joghurt és számos gyümölcs- és zöldségfajta is gyakran a szemétben végzi.

A megkérdezettek becslése alapján a megvásárolt élelmiszerek egyötöde a kukában végzi, annak ellenére, hogy háromnegyedük megpróbálja minél jobban kihasználni a hűtőszekrényben és a szekrényben található termékeket.

A Waitrose szupermarket megbízásából (2000 felnőtt körében) végzett felmérés szerint minden hetedik felnőtt elfelejti ellenőrizni a termékek szavatossági idejét, míg közel minden tizedik több élelmiszert vásárol, mint amennyire szüksége van. Annak ellenére, hogy 67%-uk gondosan megtervezi az élelmiszervásárlást az előttük álló hétre, hogy elkerülje a pazarlást, több mint egyötödük egyszerűen megfeledkezik a megvásárolt termékekről.

A kutatás azt is megállapította, hogy a tojást, a joghurtot és a sajtot, valamint a gyümölcsöket és zöldségeket, például a paradicsomot, a gombát és a narancsot is gyakran kidobják.

A szemétbe kerülő élelmiszerek között szerepel még a banán, az uborka, az eper és a burgonya is.

A szupermarketben történő vásárlás meg nem tervezése, az adagok méretének túlbecslése és a receptekhez való vásárlás, (amelyet végül nem főznek meg) szintén az okok között szerepel, amiért a háztartásokban ilyen nagymértékű élelmiszerpazarlás történik.

Marija Rompani, a John Lewis Partnership (áruházakat, szupermarketeket, banki és pénzügyi szolgáltatások, valamint kiskereskedelemmel kapcsolatos tevékenységű vállalat) etikai és fenntarthatósági igazgatója elmondta: „amikor a globális felmelegedés kiváltó okaira gondolunk, az erőművekre, az autók kipufogógázaira vagy a repülőgépekből származó füstgázokra gondolunk. De valójában az élelmiszerhulladék hatszor több üvegházhatású gázt termel, mint a légi közlekedés. Emellett az élelmiszerrendszer a biológiai sokféleség csökkentésének egyik fő mozgatórugója.”

„Amikor kidobjuk az élelmiszert, elpazaroljuk az értékes erőforrásokat, amelyek a termesztéshez, csomagoláshoz és szállításhoz szükségesek, és ahogy a hulladéklerakóban rothad, metánt termel, amely a szén-dioxidnál is erősebb üvegházhatású gáz.

Tehát az ételek kukába dobásának egyszerű cselekedete nagyobb negatív hatással van bolygónkra, mint azt az emberek gyakran gondolnák” –tette hozzá.

A felmérésből az is kiderült, hogy több mint egyharmaduk nem gondolt arra, hogy az ételek kidobása milyen hatással van a környezetre. Eközben a felnőtt fogyasztók hetente három napra elegendő élelmiszert dobnak ki a kukába. Néhányan bevallották, hogy nem gondolják át kellően az ételek kidobását, másoknak pedig nincs olyan bűntudatuk a gyümölcsök és zöldségek kidobása miatt, mint például a húsok után. Valamint sokaknak eszébe sem jut kidobni a zöldség- és gyümölcshéjat, mert nem látnak rá más felhasználási lehetőséget. Ennek eredményeképpen 80%-uk dobja ki a gyümölcs- és zöldséghéjat, 16% pedig nem lát semmilyen táplálkozási hasznot az ilyen jellegű maradékokban.

A OnePoll (közvélemény kutatásra szakosodott vállalat) segítségével

megkérdezettek háromnegyede azt állította, hogy olyan családban nőtt fel, ahol a pazarlás nem volt nagy dolog.

Marija Rompani hozzátette: „senki sem azzal a szándékkal vásárol élelmiszert, hogy kidobja a szemétbe, de mivel az Egyesült Királyságban évente 4,5 millió tonna élelmiszert dobnak ki, egyértelműen több lépésre van szükség. Ezért a Partners Against Waste platformon keresztül vállaltuk, hogy 2030-ig a felére csökkentjük az élelmiszer-hulladékot az ellátási láncunkban.”

„Furcsa formájú zöldségeket is árulunk „A Little Less Than Perfect” termékcsaládban, valamint kevésbé népszerű húsdarabokat, és továbbra is szorosan együttműködünk FareShare-rel, hogy a felesleges, megmaradt élelmiszereket az Egyesült Királyságban élő rászoruló családoknak adományozzuk” – tette hozzá

Forrás: 
independent.co.uk

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gasztroturizmus: nyolc város különleges ételei

A gasztronómiai élmények miatt utazni egyre népszerűbb szegmense a turizmusnak. A pihenni vágyók gyakran nem a nevezetességek, hanem a finomságok keresik fel a világ nagyobb városait, hogy az azokra jellemző ételeket végig kóstolják. Fedezzünk fel nyolc várost, melyek híresek étel különlegességeikről, valamint lenyűgöző étkezési kultúrájukról.

Megállapodtak a miniszterek, cél a műanyagmentes zöldség-gyümölcs csomagolás

Németország tartományi agrárminiszterei egységes irányzatban állapodtak meg: a zöldség-gyümölcs kereskedelemben csökkenteni kell a csomagolási hulladékot, és amennyire csak technológiailag lehetséges, mellőzni kell a műanyagot.

A brazil erdők 60%-a eltűnhet 2030-ra

Ismét emelkedett Brazíliában az erdőirtás mértéke, egyes becslések szerint 2030-ra az ottani erdők 60 százaléka eltűnhet. Jair Bolsonaro, az ország elnöke a Glasgow-i klímakonferencián azt vállalta, hogy 2028-ra megszűnteti az illegális erdőpusztítást.

5,7 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom októberben

Októberben 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelemi forgalom volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt az egy évvel korábbihoz viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedés üteme alig különbözik a szeptemberi 5,8 százalékostól.

Egymillió fát ültetnek a városokban

A skóciai Glasgow-ban rendezték meg az ENSZ klímacsúcsot (COP26). A németországi faiskolai szövetség (BdB) az alkalom kapcsán országos vészhelyzeti programot írt ki, amelynek keretében egymillió városi fát ültetnek el országszerte.

Magyar gasztrocsatornák a Youtube-on – őket kövesse egy kis inspirációért

Nincs épp kéznél egy új szakácskönyv, meguntuk a gasztroblogokat és jobb lenne, ha valaki be is mutatná az adott receptet? Szemezgessünk a magyar Youtube-szcéna gasztrocsatornái közül!

Ahol a retek lett a fő kultúra

Rövid tenyészidejének köszönhetően a hónapos retket általában a fő kultúrák előtt vagy után vetik a kertészek. Kiss Péterék jászfényszarui kertészetében azonban fő növényként kezelik, a fűtetlen fóliákból és szabadföldről szinte egész évben ellátják vevőiket.

Nagy karácsonyi asztalfoglalás Norvégiában

Évi 13 éve él Norvégiában, a festői szépségű Lofoten-szigeteken, az Északi-sarkkörön túl. Megtanulta, hogyan lehet elviselni a fél évig tartó sötétséget, vagy akár a júliusi hóesést, és mivel remek szakácsnő, aki szeret mindent önállóan kipróbálni, a norvég konyhát is hamar felfedezte. Nagy karácsonyi asztalfoglalás sorozatomban nemzetközi ünnepi ízeket, illatokat, élményeket mutatok be.

Az Unióban 1,1%-kal nőtt a tejtermelés

Az Eurostat új adatai szerint az Európai Unió gazdaságaiban a tejtermelés tavaly 1,1%-kal, 160,1 millió tonna nyers tejre nőtt.

Lebomló biotépőzár

A ragadós galaj (Galium aparine) levelein található mikroszkopikus méretű horgok mintájára fejlesztett ki egy lágy, biológiailag lebontható, és vízben oldódó tépőzárat Olaszországban az Istituto Italiano di Tecnologia (IIT). A Barbara Mazzolai vezette kutatócsoport által létrehozott tépőzárat környezeti monitoringban és a precíziós gazdálkodásban tervezik hasznosítani ideiglenes ragasztóként.