Back to top

A számok magukért beszélnek

Október 14-én véget ért az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás. A 20 nap során számos látnivalóban és programban lehetett része a közönségnek. Csak a HUNGEXPO-ra több mint 600 ezren látogattak ki, összességében pedig másfél millió fölötti volt a világkiállításhoz kapcsolódó programsorozatok összlátogatottsága.

„Egy a Természettel” - Gulyás Andreával a Világkiállításról | MMG - Direkt

A szervezőknek azonban számos problémával kellett szembenézniük a világkiállítás szervezése előtt és alatt is, gondoljunk csak az erős, néhol politikai töltetű kritikákra, vagy éppen a pandémia okozta nehézségekre. Ezekről és a rendezvény sikeréről számolt be Gulyás Andrea, az „Egy a Természettel” szervezőiroda kiemelt projektekért felelős igazgatója, aki ezúttal Sári Enikővel, kiadónk ügyvezető igazgatójával beszélgetett a MMG Direkt legutóbbi adásában.

A világkiállítás szervezését az 50 éves évforduló különösen meghatározta.

Igaz, fél évszázad alatt jelentőset változott a világ, az ország politikai helyzete, ezért 2021-ben már egészen más üzenetet képviselt a rendezvény. A ’71-es vadászati világkiállításon Magyarország, mint vadászati nagyhatalom, meg akarta mutatni a világnak vadászati eredményeit, és a világ is kíváncsi volt hazánk vadgazdálkodására. Most egészen más üzenetet kellett megfogalmazni a szervezőknek, egy komplexebb szemléletű kiállítás megvalósítása volt a cél, ami láttatja a természetgazdálkodás, a természetvédelem, az erdő- és vadgazdálkodás és a vadászat szoros összefüggéseit, ezért is lett (ahogy a nevében is szerepel) a rendezvény a vadászati mellett természeti kiállítás is.

– A szervezés során megfogalmaztuk, mely célcsoportokat szeretnénk megszólítani a világkiállítással. Az egyik célcsoport, természetesen, a hivatásos és sportvadászok voltak, akiknek lehetőséget adtunk, hogy megmutathassák egyéni eredményeiket a kiállításon, ugyanakkor láthatták Magyarország és a világ vadgazdálkodását, erdő- és természetgazdálkodását is. A másik, nagyobbik célcsoport a nem vadászó közönség volt, akiknek szerettük volna megmutatni, hogy a vadászat nem az ördögtől való, hanem a tájgazdálkodás szerves része – mondja Gulyás Andrea.

A foglalkozás elérte célját, mondhatnánk, ugyanis a számok magukért beszélnek.

Ha azt nézzük, hogy megközelítőleg 65 ezer érvényes vadászjeggyel rendelkező állampolgár él hazánkban, a világkiállítás összlátogatottsága pedig másfél millió körül alakult, akkor az utóbbi célcsoportot is jócskán sikerült megszólítaniuk a szervezőknek. Mindezt úgy, hogy a pandémia miatt Damoklész kardja lebegett a szervezők felett.

– Igen nagy amplitúdóval zajlott a szervezés a külföldi kiállítók körül, napról napra változott a helyzet, végül a HUNGEXPO A pavilonjában 98 ország és számos nemzetközi szervezet képviseltette magát.

Fotó: Csatlós Norbert
A világkiállítás társrendezvényeként a FeHoVa+ is csatlakozott, csakúgy, mint az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK). A budapesti központi kiállítás mellet több kiemelt vidéki helyszíne is volt a volt a kiállításnak, így Keszthely, Hatvan, Vásárosnamény és a Somogy megyei konzorcium. Itt számos kiemelt programban lehetett részük a látogatóknak, amiket Gulyás Andrea irányításával rendeztek meg.

– Ide tartoztak a különféle művészeti programok, amelyeket a Müpa-ban, a Ludwig Múzeumban, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban, vagy a Mezőgazdasági Múzeumban is lehetett megtekinteni.

Ezek mellett a vadászkutyás rendezvények színvonalas lebonyolítása tartozott a feladataim közé, ugyanis nagyon fontosnak tartottam megmutatni, hogy a vadászkutyázás nem egy hobbi, hanem egy komoly hivatás. Ennek igen jelentős gazdasági haszna is van, hiszen amit a vadászkutyák dolgoznak egy vadászat során, attól válik sikeressé egy apróvad- és egy nagyvadvadászat. A húsz nap során összesen tíz vadászkutyás versenyt vagy vizsgát rendeztünk meg, de ezek mellett a kiemelt vidéki helyszíneken számos vadászkutya-bemutatót is tartottunk az érdeklődők számára – említette Gulyás Andrea, aki ezek mellett a Magyar Bocuse d'or Akadémiával is együtt dolgozott a vad- és halfogyasztás népszerűsítése céljából. Ennek jegyében számos kiadvány is megjelent, amelyek a vad- és halhús minél egyszerűbb kívánják elkészítésére kívánták felhívni figyelmet, továbbá a HUNGEXPO Gasztro passzázsán is különféle vad- és halételeket kóstolhattak meg a kilátogatók.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fertőznek, így mennek a vágóhídra a Yellowstone Park bölényei

900 bölény kilövésére és befogására adtak engedélyt a hatóságok, hogy a telente vándorló állatok ne tudják megfertőzni az útjukba eső haszonállatokat, elsősorban a szarvasmarhákat.

Nagy karácsonyi asztalfoglalás Norvégiában

Évi 13 éve él Norvégiában, a festői szépségű Lofoten-szigeteken, az Északi-sarkkörön túl. Megtanulta, hogyan lehet elviselni a fél évig tartó sötétséget, vagy akár a júliusi hóesést, és mivel remek szakácsnő, aki szeret mindent önállóan kipróbálni, a norvég konyhát is hamar felfedezte. Nagy karácsonyi asztalfoglalás sorozatomban nemzetközi ünnepi ízeket, illatokat, élményeket mutatok be.

Mi kerül a karácsonyi halászlébe? – Tápláló és egészséges a magyar hal

Lassan de biztosan nő a hazai halfogyasztás, ráadásul a hazánkban megtermelt édesvízi halak kiváló beltartalmi értékük révén az egészséges táplálkozás részei. A halhús nemcsak diétákba és kímélő étrendekbe illeszkedik, hanem halászlé formájában a karácsonyi asztal elengedhetetlen kelléke is.

10 éves csúcson az élelmiszerárak novemberben

Részben a kínálat szűkössége, valamint a szemestermények és a tejtermékek drágulása miatt novemberben már a negyedik egymást követő hónapban nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest.

Ki is húzza a Mikulás szánját?

"Két szarvas húzta, szán repítette" - szól az ismert gyerekdal. Na de milyen szarvas is? Manapság számtalan grafika, kerámia, plüss kapható Mikulás és Karácsony környékén, melyek különféleképpen ábrázolják a szánt húzó agancsos patásokat. Nem is csoda a változatosság, hiszen 55 szarvasféle él a világon!

Állatjóléti szempontok miatt lassan növő csirkékre váltanak Amerikában

Az amerikai baromfiipar felkészült rá, hogy növelje a lassan növő fajták termelését, miután egy nagy befolyással bíró állatjóléti csoport kijelentette, csak az ilyen fajták kaphatják meg a minősített tanúsítványukat.

Madárinfluenza miatt fel kellett számolni a keszthelyi Festetics-kastély madárállományát

Az elhullott madarakban kimutatott madárinfluenza miatt fel kellett számolni a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum madárparkjának teljes állományát - közölte az intézmény szerdán az MTI-vel.

Várat épít, gátat bont: mi az?

A hódokat közel két évtizede kezdték visszatelepíteni hazánk számos pontján. Az állatoknak nincs természetes ellensége, jól szaporodnak. Életmódjának megfelelően fákat dönt ki, járatokat ás. Előbbivel kevesebb az ember gondja - utóbbiból viszont akár baj is lehet.

Lebegő orchideakert - a természet és az új technológiák mesteri duettje

Egy rendkívüli, lebegő virágokból álló kertet hoztak létre Tokióban, amely egy modern technológián alapuló művészeti kísérlet és tisztelgés a természet előtt.

Egy csepp se menjen kárba

A szentesi Bakó család paprikatermesztéssel írta be a nevét a hazai kertészetbe. A gondolat, hogy a felhasznált termálvizet vétek további hasznosítás nélkül elengedni, főiskolás kora óta foglalkoztatta Bakó Dánielt. Haltelepet létesítettek, de itt sem álltak meg: a zagyot fűzfaültetvény hasznosítja. Az innovatív ötletekért díjat kapott az idei OMÉK-on.