Back to top

Szándékosan lett ennyi bölény a Kárpátokban

Tizenhat szakaszban telepítettek vissza 105 egyedet a Szárkő-hegységbe.

Sikeresnek bizonyul a bölény-visszatelepítési program a Kárpátokban, jelenleg már mintegy 105 egyed él szabadon a Szárkő-hegységben - írja az Infostart.

Több mint 200 évvel azután, hogy a térségben az utolsó egyedet látták, 2014-ben érkeztek meg az első európai bölények a Bánságban lévő Örményes térségébe. Ezek az állatok fogságban születtek Európa más részein, visszatelepítésüket 16 szakaszban valósították meg.

"Az elmúlt két évben egyetlen állat sem pusztult el" - mondta Marina Druga, a Természetvédelmi Világalap és az európai vadállat-visszatelepítést célul kitűző egyesület, a Rewilding Europe közös programjának vezetője. Druga szerint céljuk az, hogy a populáció elérje a 250 egyedet öt éven belül.

2014 óta 38 bölényborjú született a térségben. "Nélkülük a projektnek nem lenne jövője" - tette hozzá Matei Miculescu erdész.

A visszatelepített bölények először hetekig akklimatizálódnak egy bekerített területen, mielőtt szabadon engedik őket. Az 59 ezer hektárnyi természetvédelmi területen ma már mintegy nyolcezer hektáron barangolnak. A Dél-Kárpátok ideális feltételeket biztosítanak számukra: ez egy hatalmas, gyéren lakott térség, ahol nem folyik intenzív mezőgazdálkodás - mondta Wanda Olech-Piasecka, a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) illetékese.

A bölények szinte teljesen kipusztultak Európában a vadászat és élőhelyeik elpusztítása miatt.

Ma a kontinensen már mintegy hatezer európai bölény él, többségük a lengyel-fehérorosz határon, ahol már az 1950-es évek óta folynak az erőfeszítések a populáció feltámasztására. Visszatelepített állományok élnek Bulgáriában, Litvániában, Oroszországban, Ukrajnában, Romániában, Szlovákiában és Magyarországon is.

Forrás: 
Infostart/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése

A madárpusztulások egyik legfőbb oka a szabadvezetékek mentén történő áramütés vagy ütközés, éppen ezért kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése, amely számos hazai madárfaj természetvédelmi helyzetén javít – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 13. MAVIR Madárvédelmi Konferencián, Tatán.

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló kutatásban vesz részt az SZTE

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló nemzetközi kutatásban vesz részt egyetlen kelet-közép-európai intézményként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A megújuló energiaforrások csodaszer vagy zsákutca?

Mindkettő és egyik sem – hangzott a válasz a címben feltett kérdésre. Dr. Janáky Csaba vegyész szándéka nem a kérdés megkerülése volt, hanem az, hogy végletektől mentes, reális képet adjon arról, mik a lehetőségeink, ugyanakkor milyen akadályai vannak annak, hogy a klímavédelem érdekében egyre inkább megújuló energiaforrások használatával működtessük a gazdaságot.

Célkeresztben a vadászat – úri muri, vagy mérnöki munka?

Az Agrotime stábja őzsuta vadászatra kapott meghívást egy Nógrád megyei vadásztársaság területére. A meghívás elfogadásán nem gondolkodtak sokat Donátáék, de előtte be kellett szerezniük a vadászathoz illő és megfelelő ruházatot, amit az Inuit biztosított számukra.

Németország stratégiai tervét is elfogadták

A héten Németország KAP stratégiai tervét is elfogadta az Európai Bizottság, így már formálisan is megvan a 2023-tól kezdődő ötéves időszak agrárpolitikai prioritásainak gyakorlati keretrendszere. Nagyon nagy hangsúlyt kap náluk az ökológiai szemlélet, és általánosságban az a szemléletmód, hogy az agrárvállalkozók a közérdeket szolgáló intézkedéseikre kapnak közpénzt.

Javult az árvízi biztonság a Közép-Tiszán Kisköre és Szolnok között

Javult az árvízi biztonság a Közép-Tiszán Kisköre és Szolnok között a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP), az Európai Unió és a magyar állam 18,1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósuló beruházás révén, amelyből már csak kisebb utómunkálatok maradtak hátra - közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) az MTI-vel.

Budapesten tartják éves találkozójukat a hazai állatkerti szakemberek

Csütörtöktől a Fővárosi Állat- és Növénykert ad otthont a magyarországi állatkerti szakemberek hagyományos éves találkozójának, a Zoo Disputának.

A klímaváltozás miatt egyre korábban költenek a madarak

A klímaváltozás miatt évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban költenek a madarak - derül ki az Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös kutatásából, amelyben az ökológusok csaknem 700 madárfaj költési adatait elemezték.

Gál Sándor Praxismenedzsment díj 2022

Magyarország egyik meghatározó, piacvezető állatgyógyszer- és állateledel forgalmazó vállalata, a 100 százalékban magyar tulajdonú AlphaVet minden évben díjjal ismeri el az állatorvosi szakma legjobbjait. A Gál Sándor Praxismenedzsment díjat 2022-ben Dr. Mentes Árpád és a Soproni Állatorvosi Centrum kapta.

Tőzeg nélkül nincs jó minőségű termesztőközeg

A tőzeget korábban több európai ország fűtőüzemében alkalmazták a barna szénnel felérő fűtőértéke miatt. Az 1950-1960-as évektől vált a kertészeti ágazat fontos termékévé számos pozitív tulajdonsága miatt. Ezekről és további alkalmazhatóságáról Aradi Lászlóval, a Pindstrup kelet-európai képviselőjével beszélgetett Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője az MMG direkt legutóbbi adásában.