Back to top

Szándékosan lett ennyi bölény a Kárpátokban

Tizenhat szakaszban telepítettek vissza 105 egyedet a Szárkő-hegységbe.

Sikeresnek bizonyul a bölény-visszatelepítési program a Kárpátokban, jelenleg már mintegy 105 egyed él szabadon a Szárkő-hegységben - írja az Infostart.

Több mint 200 évvel azután, hogy a térségben az utolsó egyedet látták, 2014-ben érkeztek meg az első európai bölények a Bánságban lévő Örményes térségébe. Ezek az állatok fogságban születtek Európa más részein, visszatelepítésüket 16 szakaszban valósították meg.

"Az elmúlt két évben egyetlen állat sem pusztult el" - mondta Marina Druga, a Természetvédelmi Világalap és az európai vadállat-visszatelepítést célul kitűző egyesület, a Rewilding Europe közös programjának vezetője. Druga szerint céljuk az, hogy a populáció elérje a 250 egyedet öt éven belül.

2014 óta 38 bölényborjú született a térségben. "Nélkülük a projektnek nem lenne jövője" - tette hozzá Matei Miculescu erdész.

A visszatelepített bölények először hetekig akklimatizálódnak egy bekerített területen, mielőtt szabadon engedik őket. Az 59 ezer hektárnyi természetvédelmi területen ma már mintegy nyolcezer hektáron barangolnak. A Dél-Kárpátok ideális feltételeket biztosítanak számukra: ez egy hatalmas, gyéren lakott térség, ahol nem folyik intenzív mezőgazdálkodás - mondta Wanda Olech-Piasecka, a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) illetékese.

A bölények szinte teljesen kipusztultak Európában a vadászat és élőhelyeik elpusztítása miatt.

Ma a kontinensen már mintegy hatezer európai bölény él, többségük a lengyel-fehérorosz határon, ahol már az 1950-es évek óta folynak az erőfeszítések a populáció feltámasztására. Visszatelepített állományok élnek Bulgáriában, Litvániában, Oroszországban, Ukrajnában, Romániában, Szlovákiában és Magyarországon is.

Forrás: 
Infostart/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem kívánatos kölyökként jött világra, most új Guiness-rekordot állított fel

Egy 30 éves alentejo masztiff lett minden idők legöregebb kutyája - írta a BBC hírportálja pénteken.

Kiemelten fontos hazánk vizes élőhelyeinek védelme

A vizes élőhelyek védelmének érdekében 1971. február 2-án Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt, hazánk 1979-es csatlakozása óta már az ország 2,6 %-a, 29 vizes élőhely, több mint 240 ezer hektáron képezi részét - jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából, Dömsödön.

Előbújtak a medvék a Szegedi Vadasparkban

Előbújtak a medvék csütörtökön a Szegedi Vadasparkban, és bár szikrázó napsütés fogadta őket, nem mentek vissza a medveházba.

Javul a madárinfluenza-helyzet

Javult a járványügyi helyzet a madárinfluenzával érintett területeken, ezért február 1-jétől enyhítések léptek életbe Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés vármegye korlátozás alatt nem álló területein a vizes élőhelyek, állandó vizes terület közelében található állattartó telepekre vonatkozó betelepítési szabályokban - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön a honlapján.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

Önként vonult állatkertbe egy medve

Vélhetően túl korán ébredt fel a téli álomból, és élelemkeresés közben mászott át a Marosvásárhelyi Állatkert kerítésén.

Érdemes hétvégén jelmezben menni az állatkertbe

Farsangi programokkal, köztük táncházzal, jelmezes felvonulással, látványetetésekkel, állattréningekkel és kedvezményekkel várja a látogatókat a Fővárosi Állat- és Növénykert szombaton és vasárnap.

Hamarosan hóvirágünnep

Az Alcsúti Arborétumban minden évben ünnep a hóvirágnyílás. A pontos dátuma értelemszerűen nem rögzíthető előre, de az biztos, hogy most már a küszöbön áll. Érdemes figyelni a híreket!

Méhbarát téglát alkotott egy brit kutatócsoport

A beporzók fontosságát nem lehet elégszer hangsúlyozni: a mezőgazdaság és az ökoszisztéma számára is nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak. De hogy segíthet rajtuk egy tégla?!

Megzakkant rovarok, süket madarak: ezt teszi a fény és hangszennyezés

Az emberi tevékenység nagyon sok szempontból hatással van az állatvilágra. Az éjszakai közvilágítás, a rádiójel sugárzás mind befolyásolják - sok esetben nagyon kedvezőtlenül - az állatok életkörülményeit.