0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Rossz hír a Mikulásnak: rénszarvasra vadásznak a jegesmedvék

A norvégiai Svalbard félszigeten 2020 augusztusában különös eseménynek lehettek szemtanúi a Lengyel Sarkkutató Állomás tudósai. Rádión érkezett az üzenet, hogy jegesmedve bukkant fel a közelben. Az ott állomásozó Izabela Kulaszewicz egész nyáron látni szeretett volna egyet, így társaival megragadták a kínálkozó alkalmat.

Nagyjából 100 méterre volt tőlük az állat: egy megtermett nőstény medve, mely a levegőt szimatolva sétált a part felé. Hamarosan eltűnt szem elől, majd pár másodperc múlva a parton lévő rénszarvas csorda felé rohanva bukkant fel. Az egyik bikát szemelte ki, és a vízbe űzte. Nagyjából 25 méteren át üldözte a vízben úszva, amikor is utolérte, karmaival megragadta, és a nyakába harapva a víz alá nyomta. A szarvas 1 percen belül elpusztult. Az egész jelenetet a kutatóállomás szakácsa örökítette meg videón. A medve láthatóan nagyon éhes volt, és egy ültő helyében szinte az egész szarvast elfogyasztotta.

youtube://v/ApG4ojj5Xi8

A kutatók egy ideje gyanítják, hogy a jegesmedvék képesek rénszarvasra vadászni, de eddig senki nem látta, így nem volt bizonyított.

Eredeti táplálékuk a fóka, melyre a befagyott tengeren vadásznak, a lékeken keresztül. Egy felnőtt gyűrűsfóka zsírja 10 napra elegendő táplálék egy jegesmedve számára. Ha pedig elegendő zsírt fogyaszt el, akár hónapokig is túlélhet ennivaló nélkül.

A klímaváltozás miatt azonban minden évben egyre hamarabb olvad el a tengeren a jég, így a medvék a nyarakat kénytelenek a parton tölteni és ott élelmet keresni. Eddigi megfigyelések szerint elfogyasztják a madártojásokat, rágcsálókat, de a hulladéklerakók környékén is feltalálják magukat.

Kulaszewicz és kollégái nemrég publikálták ezt a különös vadászatot a Polar Biology című tudományos lapban. Tanulmányukban 12 másik beszámoló is szerepel, amikor is jegesmedvéket láttak rénszarvast enni. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy egyre gyakoribbá válik ez a jelenség.

A korábbi beszámolókból azonban nem derül ki egyértelműen, hogy elhullott állatokat fogyasztottak-e a medvék, vagy maguk vadászták le.

A tanulmány vezető szerzője, a Gdański Egyetem ökológusa, Lech Stempniewicz szerint rendkívüli, hogy a vadászat a tengeren zajlott. A rénszarvasok nagyon jó úszók és futók hosszú távon, azonban „egy olyan triatlonban, ahol sprintelni kell, majd sekély vízben úszni, egyenetlen, köves aljzaton, sziklák és jégtáblák között, majd még birkózni is, a medve felülmúlhatatlan” – írta egy e-mailben Stempniewicz, aki több, mint 50 éve dolgozik a Sarkkörön.

Az egyes medvék sajátos viselkedési formákat tanulhatnak, mondta Andrew Derocher, az edmontoni Alberta Egyetem jegesmedve kutatója, aki nem vett részt a tanulmányban. „Fogadni mernék, hogy az a medve minden évben visszatér a Hornsundban lévő lengyel kutatóállomáshoz és folyamatosan ugyanazt próbálja megcsinálni.” mondja Derocher. Nem meglepő tehát, hogy a kutatók a különös vadászat után egy nappal újra látták ugyanazt a medvét a parton, egy másik elejtett rénszarvassal. Az állat láthatóan nem volt túl éhes, a tetem nagyrészét otthagyta a rókáknak és a sirályoknak.

A Svalbardban élő nagyjából 20 ezer rénszarvas evolúciója során nem voltak jelen ragadozók, így eszményi prédaállatok. A jegesmedvék számára mindenképp, akiknek új táplálékforrást jelentenek a nyár folyamán

– mondja Stempniewicz.

„Úgy tekinthetünk erre, mint egy kis reménysugárra, legalábbis a helyi jegesmedvék számára” – mondja Steven Amstrup, a Nemzetközi Jegesmedve-védelmi szervezet elnöke. Azonban hangsúlyozza, hogy az új szárazföldi vadászati módszerek nem ellensúlyozzák a visszahúzódóban lévő tengeri jeget, az élőhelyet, amihez ezek a medvék elsődlegesen alkalmazkodtak. Nagyon érdekes megfigyelés, és rövid távon néhány medve számára ez az új élelemforrás lehet a túlélés záloga, mondta el Amstrup, azonban rámutat: „hosszú távon nem tudom elképzelni, hogy ez lenne a jegesmedvék számára a megváltás.”

Forrás: www.science.org