0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Vége az agrárium békeéveinek

A Takarékbank Agrár Üzletágának negyedéves elemzői háttérbeszélgetésén kiderült, jelentős eltérések mutatkoznak a különböző agrárágazatok jövőbeni kilátásaiban. Ezt jól mutatta az is, hogy megtört a Takarék AgrárTrend Index több mint egy éve növekvő trendje 2021 harmadik negyedévében. A kérdés továbbra is adott, hogyan lehetséges a drasztikus alapanyagárak érvényesítése az értékesítési árakban.

Az Index értéke 2021 harmadik negyedévében 31,4 pontra csökkent a 48 pontos skálán, ami 0,7 ponttal alacsonyabb az előző negyedévinél.

A júliustól szeptemberig vizsgált időszakban az agrárgazdaság szereplőinek kilátásait alapvetően befolyásolta, hogy a nyári aszályos időszakok miatt a kukorica terméseredményeiben a piac visszaesést vár, ezért az előzetes értékelésnek megfelelően csökkent a kukorica-termékpálya alindexe. A visszaesést tompítja a megfelelő értékesítési ár, ami a nemzetközi piacok hozamvárakozásának köszönhető. Bizonytalansági tényezőként jelent meg a dráguló energia, valamint a koronavírus esetleges újabb hullámai.

Energia, műtrágya, árazási politika

Az index kimutatása szerint szélesedik az agrárolló: a növénytermesztők optimisták a magas értékesítési árak miatt, addig az állattenyésztés egyes ágazatai borúlátóbbak a plafonon lévő takarmányárak miatt – mondta a tájékoztatón Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója.

Az index összeállításakor a hitelintézet ügyfeleivel folytatott beszélgetések kulcsszavai az égbeszökő árak révén az energia, és a hasonló árfekvésű, lassan nehezen elérhető műtrágya voltak, valamint a szakember ide sorolta az árazási politikát is, ugyanis – különösen a kertészeti és állattenyésztői ágazatban – az látszik, hogy a termelőknél nem emelkednek az árak, míg a boltokban igen.

Elbukott sertéságazat

A termékpályák részletes elemzéséből kiderült, a szántóföldi növénytermesztésre alapuló gabona- és olajos magvak termékpályákon átlag feletti az alindex értéke.

Búza esetében az aratás jól sikerült, jó minőségben, a világpiacon bármekkora mennyiségben eladható magas áron, így ha az előző évi jövedelmezőség nem is, de az inputárak növekedése ellenére a sokéves átlag jövedelemszint elérhetőnek tűnik.

A kukorica hozama némileg gyengébb a tavalyinál, de az árak továbbra is magasan stagnálnak.

Az állattenyésztők között a baromihús-termékpálya helyzetértékelése a legjobb. Mivel ott a legmagasabb az integráltság foka, az értékesítési árak már majdnem teljesen lekövették az inputok drágulását. A takarmányárak – a pulyka kivételével – érvényesíthetők a termelői árakban, lassan a feldolgozói átadási árakban is. A feldolgozói oldalon viszont az energiaárak emelkedése kihívás elé állítja a piac szereplőit, hiszen a költségek egyik meghatározó részét az energia adja. A hazai húsmarha-tenyésztés főként élőállat exportra alapozott, a beszámolók szerint ezek piaca stabil.

Az állati termékpályák közül a legrosszabb helyzetben a sertéságazat van. Kínában az afrikaisertéspestis-járvány után az állomány folyamatosan növekszik, így nem szorulnak már olyan mértékű behozatalra, mint a megelőző években. Továbbá a német kivitel a németországi sertéspestis-fertőzések miatt korlátozott a harmadik országok irányába. Ezért Európában túlkínálat van, ami jelentősen lenyomja az árakat.

A sertéstartók vagy nem tudják eladni állataikat, vagy 340-350 forintos kilónkénti áron adhatnak túl azokon, miközben az önköltségük 400 forint körül mozog, ugyanakkor az alapanyag és az energia drágul.

Ezért az ágazat alindexe három hónap alatt 1,2 pontot esett, ami a legnagyobb csökkenést jelenti a különböző ágazatok közül.

„A sertéságazat elbukott. Az elmúlt harminc évben nem sikerült visszaállítani a növekedés pályára, sőt folyamatos leépülésben van” – jelentette ki Hollósi Dávid.

Mivel a tejpiacon főként vegyes gazdaságokban zajlik a termelés, vagyis a helyben megtermelt takarmányt kapják az állatok, így az inputköltségek növekedése ellenére is stabilnak mondható az ágazat.

Átlag alatti kilátásokat mutat a tojás termékpálya. Idén a hazai kereslet csökkent, miközben a már említett takarmányár-emelkedés a tojás termelői árában még nem jelent meg, várhatóan majd csak az utolsó negyedévben.

A szőlő-bor termékpályán az index kiemelkedő javulást mutat. Az idei szüret országos átlagban jól sikerült, az értékesítési csatornák pedig nagyrészt helyreálltak, hiszen a korlátozások nagy részét, amely főként a vendéglátóhelyeket érintette, feloldották a nyári szezonra.

A gyümölcságazat lehet a leginkább pesszimista, köszönhetően a tavaszi fagyoknak.

Minden a kukoricaáron múlik

A Takarékbank előrejelzése szerint a magyar agrár-élelmiszeripar 2021-es évének vízválasztója az lesz, hogy világszerte hogyan alakul a kukorica árszintje az októberi-novemberi aratás után – hangsúlyozta Héjja Csaba, a Takarékbank agrárelemzője. Ez alapjaiban befolyásolja az állattenyésztők és az ipar helyzetét.

A Takarékbank harmadik negyedévi megkérdezése alapján a termelők az ideihez hasonló árakra számítanak, többen számoltak be arról, hogy az idei termés jó részét betárolják, várva a mostaninál még kedvezőbb értékesítési lehetőségekre. Ez viszont az állattenyésztési pályákon jelenthet további alapanyag-drágulást.

Az agrárium az energiaárak alakulását is élénk figyelemmel követi, hiszen a drágulás mind a termelésben, mind a feldolgozásban komoly kihívás elé állítja a szereplőket. Az élelmiszer-termelés költségszerkezetére emellett jelentős hatással lesz a minimálbér emelése is, így az élelmiszer-kereskedők oldaláról a beszerzési árakban ezeknek érvényesülnie kell ahhoz, hogy fenntartható maradjon az élelmiszer-gazdaság.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu