Back to top

Wolfgang Kessler kutatási díjban részesült Dr. Drobnyák Árpád

Keresztezéssel kialakított, alternatív tartásra alkalmas fajtajelöltek termelési és szaporodási paramétereit vizsgálta házityúkban Dr. Drobnyák Árpád, aminek eredményeiért Wolfgang Kessler kutatási díjban részesült. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ kutatója a Magyar Tudományos Akadémián vette át a díjat.

A Német–Magyar Társaság és az MTA Agrártudományok Osztálya által idén 16. alkalommal odaítélt elismeréshez kétezer euró pénzjutalom társult.

A baromfi termékek iránt megnövekedett igényt a zárt termelési rendszerek tudják kielégíteni, azonban a bizonyítottan bio, illetve az állat- és környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő tartástechnológiákból származó termékek kereslete is rohamosan emelkedik. A hatékonyabb termelés érdekében elvégzett szelekció és nemesítés során a baromfifajok genetikai alapjai beszűkültek, az őshonos fajták kiszorultak a köztenyésztésből.

A megjelenő új igényekre és az őshonos genotípusok eltűnésének problémájára egyszerre adhatnak választ a keresztezéssel létrehozott genotípusok.

Fotó: MATE
Drobnyák Árpád legfontosabb célkitűzése olyan genotípusok kialakítása volt keresztezési módszerekkel, amelyek segítségével az őshonos magyar tyúkfajták hasznosíthatóvá válhatnak a köztenyésztésben. Előzetes teljesítményvizsgálatok alapján választotta ki a sárga magyar és kendermagos magyar fajtákat a keresztezések alapjául, amelyekhez Magyarországon nemesített intenzív genotípusokat, a TETRA H, TETRA HARCO és a TETRA HB COLORvonalait párosította.

(Az első nemzedékben olyan kétvonalas keresztezések kialakítását tűzte ki célul, amelyek közül meghatározhatók a hús- és tojástermelésre alkalmasak. A második nemzedékben olyan háromvonalas genotípusok előállítására törekedett, amelyek jól hasznosíthatók hústermelésre alternatív tartástechnológiában. Mivel a hústermelési és szaporodásbiológiai tulajdonságok negatív korrelációban állnak egymással, további célja volt annak vizsgálata, hogy az első nemzedék keresztezett genotípusai között van-e eltérés szaporodásbiológiai szempontból.)

Eredményei képet adnak a sárga magyar és kendermagos tyúk világviszonylatban elfoglalt helyéről és összehasonlíthatók e fajták korábbi hazai irodalmi adataival.

A külföldi tapasztalatokhoz hasonlóan a keresztezések jobb teljesítménnyel rendelkeztek, mind a hús- mind a tojástermelés során.

Habár húsminőségi vizsgálatok során voltak szignifikáns különbségek a vizsgált genotípusok között, a keresztezett genotípusok közül egy sem emelkedett ki minden szempontot figyelembe véve, így megállapítható, hogy az őshonos fajták és a keresztezett genotípusok nem különböztek egymástól.

Fotó: MATE

Az elvégzett párosítások, keresztezések sémája alkalmas volt arra, hogy Drobnyák Árpád olyan genotípusokat állítson elő, amelyek termelésben felülmúlják az őshonos fajtákat, minőségben pedig nem rosszabbak azoknál. Mivel a keresztezésekkel lehetőség nyílik a gazdaságos árutermelésre, a kialakításukhoz pedig feltétlen szükséges az őshonos fajták tisztavérben történő fenntartása, ez a keresztezési eljárás támogatja e fajták génmegőrzését.

Forrás: 
MATE

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Állatvédelem és a gyermekek

A gyermekvédelmi szakellátásban élő gyermekek állatvédelmi szemléletformálása, valamint felelős állattartással kapcsolatos ismereteinek szélesítése a célja annak az együttműködési megállapodásnak, amelyet az Állatorvostudományi Egyetem rektora, az AM Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója írt alá.

Madárinfluenza: óvatos könnyítések két megyében

A madárinfluenza járványhelyzet kedvező alakulásának eredményeként „óvatos könnyítéseket” engedélyezett az országos főállatorvos Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megye korlátozás alatt nem álló területein. Az engedmény a víziszárnyasok technológiai mozgatását teszi lehetővé.

Magán tejfeldolgozás és saját értékesítés

Nagy Péter édesanyja ragaszkodott a márkanévhez. A valaha tejtermeléssel is foglalkozó cég ma már csak tejet dolgoz fel, hogy a termékeket maga forgalmazza. A hosszúpályi székhelyű Hajdúsági-Tej Kft. Nagyné és Fiai Tej-Tejtermékek márkanév alatt gyárt és forgalmaz tejtermékeket.

Telivér-utánpótlás Dióspusztáról

A versenyistállókba szeptembertől folyamatosan érkeznek a másfél éves telivérek, akik a következő generációt képviselik jövőre a lóversenypályákon. A német, angol, francia és ír importok mellett meghatározó szerepet játszanak a magyar tenyésztésű lovak.

A tönk szélén a sertéstartók

Úgy tűnik, a sertéstartóknál – és más állattartóknál is – betelik a pohár. Sokan válaszút előtt állnak, folytassák-e, vagy inkább hagyjanak fel az állattartással? Többek közt ez derült ki a MOSZ sertéstenyésztő tagozatának legutóbbi ülésén, amiről már tudósítottunk.

Határidő változás a termeléshez kötött anyatehén tartás támogatásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettségnél

A Nébih felhívja azon állattartók figyelmét, akik igénybe kívánják venni a 2021-es támogatási évre az anyatehéntartás támogatást, a szaporítási eseményeket legkésőbb 2021.december 31-ig be kell jelenteniük a Termékenyítési Rendszerbe (TER). Ehhez gyors és biztos megoldást jelent a Nébih által üzemeltetett webENAR felület használata.

Drágul a hús

A hús iránti erős fogyasztói kereslet és a csomagolóüzemekben tapasztalható munkaerőhiány volt az oka az idén tartósan magas húsáraknak - közölte az Amerikai Agrárminisztérium (USDA) kedden az élelmiszer-inflációról szóló havi jelentésében.

Jól vették az akadályokat a pulykahús-termelők

A pulykahús-termelőket nemcsak a koronavírus-járvány miatt lecsökkent vendéglátóipari és szállodai fogyasztás, hanem az újra megjelent madárinfluenza is jelentős kihívás elé állította az idei évben. Ennek ellenére a termelés tudta tartani a lépést – az egy főre eső pulykahús-fogyasztásban Európa élvonalába tartozó – hazai fogyasztással.

A legjobb magyar borászok 2021-ben: az ötösfogat

Szerencsésen megtartotta a Magyar Bor Akadémia, a „Borest a Bor Akadémián” ünnepi estjét. A Pesti Vigadóban tartott eseményen mutatkozhattak be nagyközönség előtt. Emellett egy helyen kóstolhatták nemcsak a határon túli magyar borászok, XV. Csávossy György Kárpát-medencei Borversenyen díjat nyert tételeit, hanem az Év Bortermelője 2021 díj jelöltjeinek legszebb borait is.

Egy hosszú folyamat eredménye

A Bold Agro Mezőgazdasági Kft. Magyarország egyik leghatékonyabb sertéstenyésztő, valamint növény- és gyümölcstermesztő agrárvállalkozása, mely immár 30 éve elkötelezett a hatékony és felelős mezőgazdasági termelés mellett. Mivel a vállalkozás több ágazatban is érdekelt, ezért nem könnyű a generációváltás, de a Szabó család megfelelő megoldást talált minderre.