Back to top

A földrengésektől jobban nőnek a fák?

A földrengések képesek épületeket ledönteni, azonban úgy tűnik, az erdő növekedését is segítik - még hacsak rövid ideig is. Egy véletlen szülte új kutatás szerint az erős rezgések miatt több víz kerül a fák gyökerei körüli talajba, amely serkenti a növekedésüket. Ennek pedig a nyoma van az évgyűrűkben is.

"Ezzel új lehetőség nyílik a régebben történt földrengések időpontjának pontosabb meghatározására" - mondja Irina Panyushkina, az Arizona Egyetem évgyűrű szakértője, aki nem vett részt a tanulmányban.

Christian Mohr a Potsdam Egyetem hidrobiológusának eredetileg nem az évgyűrűk és a földrengések közti kapcsolat kutatása volt a célja. Azonban 2010-ben épp Chilében volt, amikor a 8,8 erősségű földrengés volt Maule városában. A katasztrófa következtében Chile parti részén szökőár is pusztított, több százan haltak meg, és több mint 2 millió embert érintett valamilyen módon a tragédia.

Mohr eredetileg a folyóvölgyek üledékszállítását tanulmányozta. Miután kollégáival visszatértek a völgyekbe a földrengés után, feltűnt nekik, hogy a folyók sodrása gyorsabb lett. Mohr sejtése szerint a földrengés "felrázta" a talajt, aminek ettől jobb lett a vízáteresztő képessége.

A talajvíz így könnyebben utat talált a hegyoldalakból a völgyekbe. Természetesnek tűnt, hogy a földrengés ezáltal a völgy fáit segíti ily módon, a hegyoldalon növők kárára.

Monterey-fenyők eredeti élőhelyükön, a kaliforniai Carmelben
Monterey-fenyők eredeti élőhelyükön, a kaliforniai Carmelben
Fotó: RyanGWU82/Wikimedia Commons
Ennek bizonyítására Mohr és kollégái apró fúrók segítségével két tucatnyi mintát vettek hat Monterey-fenyő törzséből a völgyek és domboldalak mentén. A vizsgált példányok a chilei partvonal mentén két különböző ültetvényben nőttek. A kifúrt minták egy ceruzánál vékonyabbak, azonban kétszer olyan hosszúak voltak. A németországi laboratóriumba visszatérve mindegyik mintát mikroszkóppal vizsgálták meg. Arra voltak kíváncsiak, hogyan változott az évgyűrűk között lévő sejtek mérete és alakja, amikor több víz állt a fa rendelkezésére.

Ezen kívül mérték a nehéz és könnyű szénizotópok arányát is ezekben a sejtekben. A fák több 12-es és kevesebb 13-as szénizotópot vesznek fel fotoszintézis során, így ennek az aránynak a változása egy fotoszintetikus növekedési ugrást jelezhet.

Ahogy várták, a völgy mélyén növő fák egy rövid, de észrevehető növekedési ugrást mutattak, mely a Maule földrengés után pár héttől néhány hónapig tartott.

Ennek erőssége a nagyobb zivatarok által okozott növekedési ugráshoz volt hasonló. És ahogy megjósolták, a gerincek közelében a fák jóval lassabban növekedtek a földrengés után, írták a tudósok a Journal of Geophysical Research Biogeosciences című tudományos lapban.

Panyushkina szerint ezzel az eljárással földrengéseket és más olyan eseményeket lehetne behatárolni, melyek rövid távú növekedési változást okoznak, és csak az évgyűrűk szélességét vizsgálva nem tűnnének ki. Mivel az évgyűrűk utalnak az éves átlagos növekedésre, így a tanulmányokban a földrengések, vulkánkitörések és szökőárok idejének meghatározásánál legjobb esetben is csak a legközelebbi évhez tudják kötni ezek időpontját. Azonban sejtszintű mérésekkel és szénizotóp adatokkal ötvözve, Mohr és kollégái hónapra pontosan be tudták lőni a Maule földrengés idejét ahhoz képest, amikor ténylegesen történt.

A szárazabb klímájú vidékeken a többletvíz azonnal növekedési ugrást eredményez a fáknál
A szárazabb klímájú vidékeken a többletvíz azonnal növekedési ugrást eredményez a fáknál

Logikus lépésként meg kell ismételni a vizsgálatot új helyszíneken, hogy kiderüljön, más fafajokkal és klímaövekben is működik-e ez az eljárás

- mondja Andres Iroumé, a valdiviai Universidad Austral de Chile hidrobiológusa és erdésze, aki nem vett részt a mostani tanulmányban. Chilében az erdőgazdálkodók gyakran ültetik a gyors növekedésű Monterey-fenyőt száraz talajokba, ami visszaveti a fák növekedését. Mohr szerint az új módszer legjobban száraz régiókban működik, ahol az extra víz azonnal növekedési ugrást eredményez. Tervei szerint a következő tanulmányhoz a kaliforniai Napa-völgy fáiból vesz majd mintákat.

Panyushkina azt is kiemelte, hogy ezzel a módszerrel a tudósoknak lehetőségük lesz a múltba is betekinteni. Arra számít, hogy ezzel egy nap a kutatók majd olyan rövid ideig tartó zavarokat is képesek lesznek azonosítani, mint a földrengések, melyek több ezer éve történtek. "Geológiai, hidrobiológiai és persze tudományos szempontból is nagyon fontos lenne, hogy pontosabb képet tudjunk alkotni az ősi földrengésekről és más eseményekről, melyek befolyással bírtak a talajvízre" - mondja. Ehhez pedig most megteremtették az eszközt a tudósok.

Forrás: 
www.science.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Laboratóriumi szalonna vöröshús-allergiára?

Gyógyhatású szalonna? Nem feltétlenül disznóság. Ugyanaz a laboratórium, ahol genetikailag módosított sertést állítottak elő emberi transzplantációra szánt szervekhez, váratlanul előlépett sertéstermék-szállítóvá olyanok számára, akik egy különleges, kullancs okozta vöröshús-allergiától szenvednek. Máris sok betegen tesztelték a laboratóriumban előállított exkluzív szalonnát.

A chilei fütyülőréce

A közepes testalkatú chilei fütyülőréce (Mareca sibilatrix, korábban Anas sibilatrix) Dél-Amerika déli részén elterjed faj, elsősorban Chiléből származik, de Argentína, Paraguay, Uruguay, Chile, a Falkland-szigetek, Déli-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek területén is él. Őshazájában intenzíven vadászott faj, állományai azonban stabilak, így nem tartozik a veszélyeztetett madarak közé.

Akácvirágzás csapadékhiánnyal

A hónapok óta tartó csapadékhiány tovább fokozódott az ország jelentős részén, egyre nő a aszályos területek kiterjedése. A helyzet javulására majd jövő keddtől van esély, amikor számottevő csapadék érkezhet, de ez egyelőre még meglehetősen bizonytalan. Az akác virágzik, de a száraz talaj, a várható nyárias meleg és többször szeles idő nem ideális a nektárképződésre, a virágzásra és a hordásra.

A húsevők is ár-érzékenyek: így lehet népszerűbb a vega burger

Több húsevő választana vegetáriánus burgert, ha az olcsóbb lenne, mint a hagyományos húsos változat. De ehhez nagy árkülönbségre van szükség - ha az ár 30 százalékkal csökkenne, a húsimádók harmada már a vegetáriánus burgerre tér át. Ezt mutatják a Göteborgi Egyetem közgazdasági tanulmányának eredményei, amely a hús zöld alternatívákkal való helyettesítésének mozgatórugóit és akadályait vizsgálja.

Hat különleges élelmiszer, mely népszerűbbé válhat a bolygó felmelegedésével

Akárhogy is nézzük, az éghajlatváltozás befolyásolja azt, hogy mit eszünk a jövőben. Ma világszerte mindössze 13 növény adja az emberek energia bevitelének 80 százalékát, és kalóriáink mintegy felét búzából, kukoricából és rizsből nyerjük.

Nagy István: „Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni”

Nagy István a jelenlegi kormányalakítás után is az agráriumért felel, ezért a Fenntartható Fejlődés Bizottsága és a Mezőgazdasági Bizottsága előtt is referálnia kellett. Kinevezése előtti mindkét meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium tevékenységét a jövőbe mutató megoldások fogják meghatározni.

Elővigyázatosan a borsodi erdőkben!

A kullancsok jelenléte a felkészületlen túrázót akár el is tántoríthatja a szabadtéri programoktól. Ennek azonban nem kell így lennie, felkészüléssel és tájékozottsággal nem kell tartani a vérszívóktól.

Virágba borult akácerdők a Nyírségben

Ha esetleg valaki nem tudta volna eddig, hogy miért hívják „fehér akácnak” a Nyírségben leggyakoribb fafajunkat, most az erdőt járva megtapasztalhatja. Több ezer hektár akácos borult pompázatos fehér virágba térségünkben (is). Akár a Sóstói-erdőben sétálva, akár a Nagykálló Harangod környéki erdőtömböt autóval átszelve találkozhatunk ezzel az igazán gyönyörű képpel, mely az elmúlt évszázadok alatt teljesen hozzánőtt az Alföld vidékéhez.

Miről beszélgetnek egymással a gombák?

A Nyugat-Angliai Egyetem kutatói egy kísérlet során kimutatták, hogy a gombák elektromos impulzusok segítségével képesek kommunikálni egymással.

Nagygépek a földeken - nem csak hasznot hoznak

Az egyre nagyobb méretű traktorok, kombájnok és egyéb mezőgazdasági gépeknek a súlya is tekintélyes. A leghatalmasabbak magasabbak, mint egy afrikai elefánt, és egy terménnyel teli kombájn akár 36 tonnát is nyomhat - ami egy kisebb elefántcsorda súlyának felel meg.