Back to top

A földrengésektől jobban nőnek a fák?

A földrengések képesek épületeket ledönteni, azonban úgy tűnik, az erdő növekedését is segítik - még hacsak rövid ideig is. Egy véletlen szülte új kutatás szerint az erős rezgések miatt több víz kerül a fák gyökerei körüli talajba, amely serkenti a növekedésüket. Ennek pedig a nyoma van az évgyűrűkben is.

"Ezzel új lehetőség nyílik a régebben történt földrengések időpontjának pontosabb meghatározására" - mondja Irina Panyushkina, az Arizona Egyetem évgyűrű szakértője, aki nem vett részt a tanulmányban.

Christian Mohr a Potsdam Egyetem hidrobiológusának eredetileg nem az évgyűrűk és a földrengések közti kapcsolat kutatása volt a célja. Azonban 2010-ben épp Chilében volt, amikor a 8,8 erősségű földrengés volt Maule városában. A katasztrófa következtében Chile parti részén szökőár is pusztított, több százan haltak meg, és több mint 2 millió embert érintett valamilyen módon a tragédia.

Mohr eredetileg a folyóvölgyek üledékszállítását tanulmányozta. Miután kollégáival visszatértek a völgyekbe a földrengés után, feltűnt nekik, hogy a folyók sodrása gyorsabb lett. Mohr sejtése szerint a földrengés "felrázta" a talajt, aminek ettől jobb lett a vízáteresztő képessége.

A talajvíz így könnyebben utat talált a hegyoldalakból a völgyekbe. Természetesnek tűnt, hogy a földrengés ezáltal a völgy fáit segíti ily módon, a hegyoldalon növők kárára.

Monterey-fenyők eredeti élőhelyükön, a kaliforniai Carmelben
Monterey-fenyők eredeti élőhelyükön, a kaliforniai Carmelben
Fotó: RyanGWU82/Wikimedia Commons
Ennek bizonyítására Mohr és kollégái apró fúrók segítségével két tucatnyi mintát vettek hat Monterey-fenyő törzséből a völgyek és domboldalak mentén. A vizsgált példányok a chilei partvonal mentén két különböző ültetvényben nőttek. A kifúrt minták egy ceruzánál vékonyabbak, azonban kétszer olyan hosszúak voltak. A németországi laboratóriumba visszatérve mindegyik mintát mikroszkóppal vizsgálták meg. Arra voltak kíváncsiak, hogyan változott az évgyűrűk között lévő sejtek mérete és alakja, amikor több víz állt a fa rendelkezésére.

Ezen kívül mérték a nehéz és könnyű szénizotópok arányát is ezekben a sejtekben. A fák több 12-es és kevesebb 13-as szénizotópot vesznek fel fotoszintézis során, így ennek az aránynak a változása egy fotoszintetikus növekedési ugrást jelezhet.

Ahogy várták, a völgy mélyén növő fák egy rövid, de észrevehető növekedési ugrást mutattak, mely a Maule földrengés után pár héttől néhány hónapig tartott.

Ennek erőssége a nagyobb zivatarok által okozott növekedési ugráshoz volt hasonló. És ahogy megjósolták, a gerincek közelében a fák jóval lassabban növekedtek a földrengés után, írták a tudósok a Journal of Geophysical Research Biogeosciences című tudományos lapban.

Panyushkina szerint ezzel az eljárással földrengéseket és más olyan eseményeket lehetne behatárolni, melyek rövid távú növekedési változást okoznak, és csak az évgyűrűk szélességét vizsgálva nem tűnnének ki. Mivel az évgyűrűk utalnak az éves átlagos növekedésre, így a tanulmányokban a földrengések, vulkánkitörések és szökőárok idejének meghatározásánál legjobb esetben is csak a legközelebbi évhez tudják kötni ezek időpontját. Azonban sejtszintű mérésekkel és szénizotóp adatokkal ötvözve, Mohr és kollégái hónapra pontosan be tudták lőni a Maule földrengés idejét ahhoz képest, amikor ténylegesen történt.

A szárazabb klímájú vidékeken a többletvíz azonnal növekedési ugrást eredményez a fáknál
A szárazabb klímájú vidékeken a többletvíz azonnal növekedési ugrást eredményez a fáknál

Logikus lépésként meg kell ismételni a vizsgálatot új helyszíneken, hogy kiderüljön, más fafajokkal és klímaövekben is működik-e ez az eljárás

- mondja Andres Iroumé, a valdiviai Universidad Austral de Chile hidrobiológusa és erdésze, aki nem vett részt a mostani tanulmányban. Chilében az erdőgazdálkodók gyakran ültetik a gyors növekedésű Monterey-fenyőt száraz talajokba, ami visszaveti a fák növekedését. Mohr szerint az új módszer legjobban száraz régiókban működik, ahol az extra víz azonnal növekedési ugrást eredményez. Tervei szerint a következő tanulmányhoz a kaliforniai Napa-völgy fáiból vesz majd mintákat.

Panyushkina azt is kiemelte, hogy ezzel a módszerrel a tudósoknak lehetőségük lesz a múltba is betekinteni. Arra számít, hogy ezzel egy nap a kutatók majd olyan rövid ideig tartó zavarokat is képesek lesznek azonosítani, mint a földrengések, melyek több ezer éve történtek. "Geológiai, hidrobiológiai és persze tudományos szempontból is nagyon fontos lenne, hogy pontosabb képet tudjunk alkotni az ősi földrengésekről és más eseményekről, melyek befolyással bírtak a talajvízre" - mondja. Ehhez pedig most megteremtették az eszközt a tudósok.

Forrás: 
www.science.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Piráját találtak a Sebes-Körösben

Elpusztult vöröshasú piráját (Pygocentrus nattereri) találtak Nagyváradon a Sebes-Körösben - közölte a múlt hét végén az Ebihoreanul.ro bihari hírportál.

Folyamatos a tűzifa szállítás a Szociális Tüzelőanyag Program keretében

Az energiaválság miatt idén még nagyobb a jelentősége a szociális tűzifaprogramnak, amely az 5.000 fő alatti településeken élő rászoruló családok részére nyújt segítséget. A program keretében 2374 településen mintegy 180-190 ezer rászoruló család kap a téli tüzelőjéhez segítséget. Ehhez a kormány 5 milliárd forint támogatást biztosít.

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Lábunk alatt a kincs

A talaj létfontosságú a világ táplálásában – mondta Csü Tong-jü, a FAO főigazgatója a Talajok a Táplálkozásért Világszimpózium megnyitóján. – A talaj egészsége jelentősen hozzájárul az éhezés megszüntetéséhez és a bolygó egészségének helyreállításához – feltéve, hogy kezeljük a talajt fenyegető globális veszélyeket, beleértve a tápanyaghiányát is.

Talajorvos­lás a nedvességmegőrzés jegyében

A Kukoricakör szakmai napot szervezett a vízmegőrzésről és a vízmegtartó gazdálkodásról. Zsembeli József, a MATE Karcagi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, intézetigazgató előadásában hangsúlyozta, hogy a hatékony gazdálkodáshoz elengedhetetlen a talaj kémiai, fizikai és biológiai állapotának az ismerete.

Dr. Birkás Márta a talajokról

A Talaj Világnapja apropóján Dr. Birkás Márta professzort arról kérdeztük, hogy mit jelent számára a talaj. Mi a tapasztalata az idei kihívások tükrében, változott-e és ha igen, akkor milyen formában a gazdálkodók hozzáállása a talajokhoz? Valamint, hogy a földműveléshez használt gépek az új kihívásoknak megfelelőek-e, vagy szükség lesz további innovációra a gyártók részéről ezen a területen?

A "pszichobiotikus" élelmiszerek fogyasztása csökkentheti a stresszt és javíthatja az alvást

Vannak olyan ételek, amelyek negatívan befolyásolhatják az alvást, más ételeket pedig stresszhelyzetben érdemes kerülni. Ezzel szemben egy új tanulmány szerint a "pszichobiotikus étrend" fogyasztása nemcsak a stresszt csökkentheti, hanem segíthet abban is, hogy jobban aludjunk.

A precíziós gazdálkodás egyik alapja a talajinformáció

Dr. Dobos Endre, egyetemi tanár, a Magyar Talajtani Társaság elnöke szerint, a precíziós gazdálkodás egy csodálatos dolog. Fontos lehet megvizsgálni kicsit, hogy tudományos oldalról és különösen a talajos oldalról hogyan is néz ki ez az új gazdálkodási forma.

Kovamoszatoktól tanulnak a napelem gyártók

A kovamoszat üvegszerű héja segít a fény energiává alakításában gyenge megvilágítású körülmények között, írja a sciencedaily.com. A módszert jól felhasználhatják a napelem gyártók is, bár valószínűleg hazánkat ez a fejlesztés kevéssé érinti, jelenleg…

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.