Back to top

A földrengésektől jobban nőnek a fák?

A földrengések képesek épületeket ledönteni, azonban úgy tűnik, az erdő növekedését is segítik - még hacsak rövid ideig is. Egy véletlen szülte új kutatás szerint az erős rezgések miatt több víz kerül a fák gyökerei körüli talajba, amely serkenti a növekedésüket. Ennek pedig a nyoma van az évgyűrűkben is.

"Ezzel új lehetőség nyílik a régebben történt földrengések időpontjának pontosabb meghatározására" - mondja Irina Panyushkina, az Arizona Egyetem évgyűrű szakértője, aki nem vett részt a tanulmányban.

Christian Mohr a Potsdam Egyetem hidrobiológusának eredetileg nem az évgyűrűk és a földrengések közti kapcsolat kutatása volt a célja. Azonban 2010-ben épp Chilében volt, amikor a 8,8 erősségű földrengés volt Maule városában. A katasztrófa következtében Chile parti részén szökőár is pusztított, több százan haltak meg, és több mint 2 millió embert érintett valamilyen módon a tragédia.

Mohr eredetileg a folyóvölgyek üledékszállítását tanulmányozta. Miután kollégáival visszatértek a völgyekbe a földrengés után, feltűnt nekik, hogy a folyók sodrása gyorsabb lett. Mohr sejtése szerint a földrengés "felrázta" a talajt, aminek ettől jobb lett a vízáteresztő képessége.

A talajvíz így könnyebben utat talált a hegyoldalakból a völgyekbe. Természetesnek tűnt, hogy a földrengés ezáltal a völgy fáit segíti ily módon, a hegyoldalon növők kárára.

Monterey-fenyők eredeti élőhelyükön, a kaliforniai Carmelben
Monterey-fenyők eredeti élőhelyükön, a kaliforniai Carmelben
Fotó: RyanGWU82/Wikimedia Commons
Ennek bizonyítására Mohr és kollégái apró fúrók segítségével két tucatnyi mintát vettek hat Monterey-fenyő törzséből a völgyek és domboldalak mentén. A vizsgált példányok a chilei partvonal mentén két különböző ültetvényben nőttek. A kifúrt minták egy ceruzánál vékonyabbak, azonban kétszer olyan hosszúak voltak. A németországi laboratóriumba visszatérve mindegyik mintát mikroszkóppal vizsgálták meg. Arra voltak kíváncsiak, hogyan változott az évgyűrűk között lévő sejtek mérete és alakja, amikor több víz állt a fa rendelkezésére.

Ezen kívül mérték a nehéz és könnyű szénizotópok arányát is ezekben a sejtekben. A fák több 12-es és kevesebb 13-as szénizotópot vesznek fel fotoszintézis során, így ennek az aránynak a változása egy fotoszintetikus növekedési ugrást jelezhet.

Ahogy várták, a völgy mélyén növő fák egy rövid, de észrevehető növekedési ugrást mutattak, mely a Maule földrengés után pár héttől néhány hónapig tartott.

Ennek erőssége a nagyobb zivatarok által okozott növekedési ugráshoz volt hasonló. És ahogy megjósolták, a gerincek közelében a fák jóval lassabban növekedtek a földrengés után, írták a tudósok a Journal of Geophysical Research Biogeosciences című tudományos lapban.

Panyushkina szerint ezzel az eljárással földrengéseket és más olyan eseményeket lehetne behatárolni, melyek rövid távú növekedési változást okoznak, és csak az évgyűrűk szélességét vizsgálva nem tűnnének ki. Mivel az évgyűrűk utalnak az éves átlagos növekedésre, így a tanulmányokban a földrengések, vulkánkitörések és szökőárok idejének meghatározásánál legjobb esetben is csak a legközelebbi évhez tudják kötni ezek időpontját. Azonban sejtszintű mérésekkel és szénizotóp adatokkal ötvözve, Mohr és kollégái hónapra pontosan be tudták lőni a Maule földrengés idejét ahhoz képest, amikor ténylegesen történt.

A szárazabb klímájú vidékeken a többletvíz azonnal növekedési ugrást eredményez a fáknál
A szárazabb klímájú vidékeken a többletvíz azonnal növekedési ugrást eredményez a fáknál

Logikus lépésként meg kell ismételni a vizsgálatot új helyszíneken, hogy kiderüljön, más fafajokkal és klímaövekben is működik-e ez az eljárás

- mondja Andres Iroumé, a valdiviai Universidad Austral de Chile hidrobiológusa és erdésze, aki nem vett részt a mostani tanulmányban. Chilében az erdőgazdálkodók gyakran ültetik a gyors növekedésű Monterey-fenyőt száraz talajokba, ami visszaveti a fák növekedését. Mohr szerint az új módszer legjobban száraz régiókban működik, ahol az extra víz azonnal növekedési ugrást eredményez. Tervei szerint a következő tanulmányhoz a kaliforniai Napa-völgy fáiból vesz majd mintákat.

Panyushkina azt is kiemelte, hogy ezzel a módszerrel a tudósoknak lehetőségük lesz a múltba is betekinteni. Arra számít, hogy ezzel egy nap a kutatók majd olyan rövid ideig tartó zavarokat is képesek lesznek azonosítani, mint a földrengések, melyek több ezer éve történtek. "Geológiai, hidrobiológiai és persze tudományos szempontból is nagyon fontos lenne, hogy pontosabb képet tudjunk alkotni az ősi földrengésekről és más eseményekről, melyek befolyással bírtak a talajvízre" - mondja. Ehhez pedig most megteremtették az eszközt a tudósok.

Forrás: 
www.science.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

A meleg miatt több a mezőgazdaságot érintő tűz

Idén eddig már 10493 tűz keletkezett a szabadban, csaknem kétszer annyi, mint tavaly ilyenkor. A leégett terület nagysága 331 négyzetkilométert tesz ki, ami majdnem tízszerese a 2021-ben leégett terület nagyságának. Csak júniusban 971 szabadtéri tűz keletkezett, ami tavaly júniushoz képest 9 százalékos emelkedést jelent.

A növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás

Nem csak az emberi egészségre nézve jelent veszélyt, a növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás - hívta fel a figyelmet cikkében a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.

Tojásrakó teknős maradványai kerültek elő Pompeji romjai közül

Tojásrakásra készülő teknős maradványait fedezték fel régészek az ókori Pompeji romjai között.

A pókok társas viselkedésének ökológiai hátterét vizsgálták az ELKH kutatói

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont(ÖK) kutatói eltérő társas viselkedésű pókkolóniákat vizsgáltak az Andokban, hogy megértsék, mi alakítja a különböző viselkedésű fajok elterjedését. Eredményeik szerint egy adott élőhely ökológiai sajátosságai jelentős hatással lehetnek az ott élő fajok társas viselkedésére.

Műanyag helyett lemosható csomagolás. Forradalmi megoldás a láthatáron

Vízzel mosható le az a védőréteg, amellyel az élelmiszereket permetezik be, a bevonat csomagolásként működik és növeli az eltarthatóság idejét. Egy amerikai kísérlet a műanyagok kiváltására.

Károlyi gróf: „Reményeim lassan valóra válnak”

A Nemzeti Kastélyprogram keretében megújult a füzérradványi Károlyi-kastély és parkja. A pompásan helyreállított épület és a gyönyörű százhektáros angolpark eredeti jellegét idézve született újjá. A rekonstrukciót Alföldy Gábor tájépítész, kerttörténész könyve dokumentálja, amelynek személyes hangú előszavát maga Károlyi László gróf írta. A nagy idők 91 esztendős tanújával emlékeiről beszélgettünk.

Lezárult a „Bölcs Fák” határon átívelő projektje

A matuzsálemfák megőrzése, megfelelő kezelése, dokumentálása kiemelt feladat, emellett fontos a népszerűsítésük, és közkinccsé tételük is határon innen és túl egyaránt - jelentette ki az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Gödöllői Királyi Kastély kertjében.

Bővül a tűzgyújtási tilalommal érintett terület hazánkban

A kritikusan száraz talajviszonyok és a kánikula miatt, az előreláthatóan továbbra is csapadékszegény időjárásra való tekintettel a hatóság 2022. június 24-től kiterjeszti a tűzgyújtási tilalmat Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre is. A korlátozás Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is tovább él.

Az EU jogszabályokat vezetne be a növényvédő szerek használatának csökkentésére

Az Európai Bizottság jogilag kötelező érvényű célértékeket javasolt a kémiai növényvédő szerek használatának csökkentésére, illetve a természet és a biológiai sokféleség helyreállítására az unióban.