Back to top

A földrengésektől jobban nőnek a fák?

A földrengések képesek épületeket ledönteni, azonban úgy tűnik, az erdő növekedését is segítik - még hacsak rövid ideig is. Egy véletlen szülte új kutatás szerint az erős rezgések miatt több víz kerül a fák gyökerei körüli talajba, amely serkenti a növekedésüket. Ennek pedig a nyoma van az évgyűrűkben is.

"Ezzel új lehetőség nyílik a régebben történt földrengések időpontjának pontosabb meghatározására" - mondja Irina Panyushkina, az Arizona Egyetem évgyűrű szakértője, aki nem vett részt a tanulmányban.

Christian Mohr a Potsdam Egyetem hidrobiológusának eredetileg nem az évgyűrűk és a földrengések közti kapcsolat kutatása volt a célja. Azonban 2010-ben épp Chilében volt, amikor a 8,8 erősségű földrengés volt Maule városában. A katasztrófa következtében Chile parti részén szökőár is pusztított, több százan haltak meg, és több mint 2 millió embert érintett valamilyen módon a tragédia.

Mohr eredetileg a folyóvölgyek üledékszállítását tanulmányozta. Miután kollégáival visszatértek a völgyekbe a földrengés után, feltűnt nekik, hogy a folyók sodrása gyorsabb lett. Mohr sejtése szerint a földrengés "felrázta" a talajt, aminek ettől jobb lett a vízáteresztő képessége.

A talajvíz így könnyebben utat talált a hegyoldalakból a völgyekbe. Természetesnek tűnt, hogy a földrengés ezáltal a völgy fáit segíti ily módon, a hegyoldalon növők kárára.

Monterey-fenyők eredeti élőhelyükön, a kaliforniai Carmelben
Monterey-fenyők eredeti élőhelyükön, a kaliforniai Carmelben
Fotó: RyanGWU82/Wikimedia Commons
Ennek bizonyítására Mohr és kollégái apró fúrók segítségével két tucatnyi mintát vettek hat Monterey-fenyő törzséből a völgyek és domboldalak mentén. A vizsgált példányok a chilei partvonal mentén két különböző ültetvényben nőttek. A kifúrt minták egy ceruzánál vékonyabbak, azonban kétszer olyan hosszúak voltak. A németországi laboratóriumba visszatérve mindegyik mintát mikroszkóppal vizsgálták meg. Arra voltak kíváncsiak, hogyan változott az évgyűrűk között lévő sejtek mérete és alakja, amikor több víz állt a fa rendelkezésére.

Ezen kívül mérték a nehéz és könnyű szénizotópok arányát is ezekben a sejtekben. A fák több 12-es és kevesebb 13-as szénizotópot vesznek fel fotoszintézis során, így ennek az aránynak a változása egy fotoszintetikus növekedési ugrást jelezhet.

Ahogy várták, a völgy mélyén növő fák egy rövid, de észrevehető növekedési ugrást mutattak, mely a Maule földrengés után pár héttől néhány hónapig tartott.

Ennek erőssége a nagyobb zivatarok által okozott növekedési ugráshoz volt hasonló. És ahogy megjósolták, a gerincek közelében a fák jóval lassabban növekedtek a földrengés után, írták a tudósok a Journal of Geophysical Research Biogeosciences című tudományos lapban.

Panyushkina szerint ezzel az eljárással földrengéseket és más olyan eseményeket lehetne behatárolni, melyek rövid távú növekedési változást okoznak, és csak az évgyűrűk szélességét vizsgálva nem tűnnének ki. Mivel az évgyűrűk utalnak az éves átlagos növekedésre, így a tanulmányokban a földrengések, vulkánkitörések és szökőárok idejének meghatározásánál legjobb esetben is csak a legközelebbi évhez tudják kötni ezek időpontját. Azonban sejtszintű mérésekkel és szénizotóp adatokkal ötvözve, Mohr és kollégái hónapra pontosan be tudták lőni a Maule földrengés idejét ahhoz képest, amikor ténylegesen történt.

A szárazabb klímájú vidékeken a többletvíz azonnal növekedési ugrást eredményez a fáknál
A szárazabb klímájú vidékeken a többletvíz azonnal növekedési ugrást eredményez a fáknál

Logikus lépésként meg kell ismételni a vizsgálatot új helyszíneken, hogy kiderüljön, más fafajokkal és klímaövekben is működik-e ez az eljárás

- mondja Andres Iroumé, a valdiviai Universidad Austral de Chile hidrobiológusa és erdésze, aki nem vett részt a mostani tanulmányban. Chilében az erdőgazdálkodók gyakran ültetik a gyors növekedésű Monterey-fenyőt száraz talajokba, ami visszaveti a fák növekedését. Mohr szerint az új módszer legjobban száraz régiókban működik, ahol az extra víz azonnal növekedési ugrást eredményez. Tervei szerint a következő tanulmányhoz a kaliforniai Napa-völgy fáiból vesz majd mintákat.

Panyushkina azt is kiemelte, hogy ezzel a módszerrel a tudósoknak lehetőségük lesz a múltba is betekinteni. Arra számít, hogy ezzel egy nap a kutatók majd olyan rövid ideig tartó zavarokat is képesek lesznek azonosítani, mint a földrengések, melyek több ezer éve történtek. "Geológiai, hidrobiológiai és persze tudományos szempontból is nagyon fontos lenne, hogy pontosabb képet tudjunk alkotni az ősi földrengésekről és más eseményekről, melyek befolyással bírtak a talajvízre" - mondja. Ehhez pedig most megteremtették az eszközt a tudósok.

Forrás: 
www.science.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Intenzív zöldtető hétezer négyzetméteren

A Néprajzi Múzeum új épületét májusban adták át a budapesti Városligetben, az Ötvenhatosok terén. A zöldfelülettel foglalkozó szakemberek számára a munka igazi különlegessége a 7000 négyzetméteres zöldtető lett, melynek legmagasabb pontjáról szép kilátás nyílik a környékre.

A Csaba gyöngye eredete

A Csaba gyöngye mind a mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája. Ez az értékes tulajdonsága termesztési és nemesítési szempontból is nagyon jelentős. Kiemelkedően fontos szerepet játszott a magyar és a világ szőlőnemesítésében, eredete sokáig vita tárgya volt.

Először alkottak tudósok "szintetikus embriót"

Az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt találták, hogy egérőssejteket "rá lehet venni" arra, hogy embriószerű struktúrává szerveződjenek, melyben bélszakasz, agykezdemények és dobogó szív található - írta a The Guardian online kiadása a Cell tudományos lapban megjelent tanulmány alapján.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.

400 éves élesztőgomba maradványból feltámasztott ecuadori sör

Egy régi tölgyfahordóban Javier Carvajal ecuadori biomérnök megtalálta szerencsehozó gombáját: egy 400 éves élesztőgombát, amelyet azóta sikerült feltámasztania és felhasználnia a vélhetően Latin-Amerika legrégebbi sörének reprodukálására.

Három az egyben: cuki, társ és ragadozó

A járványveszély miatti bezártságban sok ember talált rá újra a természetre, mely pihenést, szabadságot és testi-lelki feltöltődést nyújt a kirándulók, túrázók számára. A látogatók számának növekedésével arányosan egyre több lett a kutya is az erdőben.

Pontosan méri a gyümölcsök és zöldségek vitaminszintjét egy eszköz

A gyümölcsökben és zöldségekben lévő vitaminok számának valós idejű mérése a terepen hamarosan valósággá válik, köszönhetően egy olcsó, könnyen használható bioszenzornak, amelyet német, belga és holland tudósok fejlesztettek ki.

A jövőben többször várható egyszerre aszály és hőség

A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére - hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az ELTE tudományos munkatársa.

Ivóvízhiány fenyeget Horvátország déli részén

Horvátország déli részén ivóvízhiány alakulhat ki, mivel ez karsztos terület, és édesvíz-ellátottsága jobban függ a helyi csapadékmennyiségtől - figyelmeztetett a horvát hidrometeorológiai intézet (DHMZ), amiről a Vecernji List című horvát napilap számolt be szerdán.

A jövő héten nőhetnek a csapadékesélyek

Csak átmeneti enyhülést hozott a hétvégi hidegfront, azóta ismét visszatért a száraz, meleg idő. Az aszály a hétvégén többfelé mérséklődött kismértékben, azóta ismét száradnak a talajok. Változást egy szombaton érkező hullámzó frontrendszer hozhat, melyhez kötődően a hétvégén csak néhol, a jövő hét első felében viszont már többfelé lehetnek záporok, zivatarok.