Back to top

Miniszteri meghallgatás

Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának október 28-ai ülésén a fő napirendi pont Nagy István miniszteri meghallgatása volt. Az agrárminiszter összegezte az agráriumban lezajlott idei változásokat és az elmúlt időszak legfontosabb eredményeit.

Azonban legfontosabbnak a magyar mezőgazdaság helytállását tartotta, miután idén a magyar mezőgazdaságnak és a hazai élelmiszeriparnak rendkívüli kihívásokkal kellett szembenéznie.

Az agrárminiszter meghallgatásán a pandémia megpróbáltatásain túl kiemelte az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza okozta ágazati nehézségeket és az ellenük való sikeres védekezést mint legfontosabb eredményeket. A gazdák humán- és állategészségügyi szempontból is soha nem látott kihívásokkal néztek szembe, ennek ellenére a belföldi élelmiszer-ellátás soha nem volt veszélyben – tette hozzá.

Az agrárium idei változásai közül kiemelte az őstermelőkre és a családi gazdaságokra vonatkozó új szabályozást, azon belül is a mintegy 410 ezer őstermelő szja-terhelésének csökkentését.  Mint fogalmazott, „a korábbi rendszert egy egyszerűbb és korszerűbb váltotta fel”.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolását és a részarány-jogosultak kártalanítását szintén itt említette mint régóta húzódó problémákat, amelyek jó ideje átalakításra szorultak.  

Fotó: MTI/Kovács Tamás
A Megújuló vidék, megújuló agrárium program kapcsán a megemelt társfinanszírozás jelentőségére hívta fel a figyelmet. A kormány elkötelezett a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, a vidéki térségek és a közösségek megerősítése iránt, amihez jelentős mértékű fejlesztési lehetőségeket biztosít. „A következő 7 évben 4265 milliárd forintot fordít mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztésekre” – jelezte.

Sikeresnek titulálta a gazdák kiírt pályázatokhoz való aktivitását, ami a leegyszerűsített kiírásoknak és a gyors elbírálásnak volt köszönhető. A gazdák rövid időn belül hozzájuthattak a támogatásokhoz, amelyek hosszú távon növelik az ágazat hozzáadott értékét, javítják a hatékonyságot, emellett a nemzetközi piacon versenyképessé teszik a magyar élelmiszer-termelést. Nagy István ezek közül kiemelte a kertészeti üzemek, állattartó telepek, az élelmiszeripari üzemek támogatását, valamint a mezőgazdasági technológiaváltás és az ökológiai gazdálkodás ösztönzését.

Összességében 2021-ben már több mint ezer milliárd forintnyi összegben jelentek meg pályázatok, a korábbiak pedig száz milliárdos nagyságrendben lettek kiegészítve. A Magyar Államkincstár az október elejét megelőző egy évben mintegy 850 milliárd forint agrártámogatást fizetett ki a gazdáknak.

Európai Uniós kitekintésében ismertette, hogy az uniós jogalkotás elhúzódása miatt az uniós támogatások átmeneti időszakában vagyunk, a kifizetések már az új költségvetési keretből lesznek finanszírozva. A Közös Agrárpolitika (KAP) részeként 2023-tól a közvetlen támogatások csaknem 3200 milliárd forintot, a vidékfejlesztési támogatások fennmaradó része várhatóan 2730 milliárd forintot jelenthetnek. A KAP stratégiai terv készítéséhez kapcsolódóan a magyar gazdák érdekeit és a hazai agrárium fenntarthatóságát szem előtt tartva a széles körű társadalmi egyeztetések folytatását ígérte.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A jövőbe tekintve az agrártárca kitűzte célul, hogy Magyarországon az öntözhető területek nagyságát 2024-ig megközelítőleg 300 ezer hektárra, 2030-ra pedig mintegy 400 ezer hektárra bővítse.

Erkölcsi kötelességnek nevezte a Magyarországon lévő vizek fenntarthatóság jegyében történő felhasználását, valamint üdvözölte az öntözési összefogásokat, amelyek hosszú távon a klímaváltozás elleni védekeznék elengedhetetlen feltételei lesznek.

Kitért a folyamatosan növekvő energia-, input- és számos egyéb alapanyagárakra is. Sajnálatosnak nevezte, hogy ezeket Brüsszel csökkentés helyett inkább növeli, de kihangsúlyozta, hogy a magyar kormány minden lehetséges eszközzel ellensúlyozza az áremelkedéseket. Idefűzte, hogy az agrárpolitikai intézkedések pedig az időjárási szélsőségek elleni védekezést támogatják.  

Megemlítette a fogyasztói igények változását, amit a Nébih által készített Polctükörrel ismertetett: 8-10 százalékos növekedés látható a hazai zöldség-gyümölcs mennyiségében a boltok polcain, ami napjaink egészséges táplálkozási trendje generált. Emiatt egész évben szükség van a széles zöldég-gyümölcs kínálatra, amit az idény után, a friss termékek érdekében, importból vagyunk kénytelenek pótolni.   

A régóta jelen lévő munkaerőhiányról is szót ejtett, amit precíziós támogatások kiírásából kényszerül kompenzálni a tárca, amelynek segítségével valamelyest csökkenthető a gazdaságokban jelentkező munkaerőhiány.

Azonban a probléma kezelésére hosszú távon a fiatalok agráriumban való csábítását látja.

Erre főként a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem létrejötte jelenthet megoldást, ugyanis már most 24 százalékkal több fiatal adta be jelentkezését az egyetemre a korábbi évekhez képest, ami jól láttatja, hogy „megélénkült a fiatalok érdeklődése a megújuló agrárium iránt”.  

Az agrárium egyik legégetőbb problémájára is felhívta a figyelmet, mégpedig a hazai mezőgazdaság elöregedésére, amit kizárólag a generációváltás képes megoldani. Ehhez az egyik legjelentősebb feladatnak a gazdaságátadás szabályainak kidolgozását tekinti, amelyben elsőként az adminisztrációs terhek csökkentése várható.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Írjon levelet Kittenberger Kálmánnak!

A Nimród Vadászújság 2022-ben első alkalommal írja ki a Sólyom-díjat, amely nevét a 110. évfolyamában járó lap neves publicistájáról, Kittenberger Kálmán levelezőtársáról, Láng Rudolfról kapta.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Nagy érdeklődés övezte a mezőgazdasági kisüzemek támogatására kiírt pályázatot

A Vidékfejlesztési Program meghirdetett felhívási közül az egyik legsikeresebbnek a 2022. május 31-én lezárult, adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes, kisméretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és gazdasági több lábon állását segítő, mezőgazdasági kisüzemek támogatására kiírt pályázati konstrukció bizonyult.

Egy fesztivál is lehet zöld

A környezettudatosság napjaink egyik kiemelt közéleti témája – kifejezetten az EFOTT célközönségét jelentő fiatalok életében –, így a fesztivál szervezői arra vállalkoztak, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) segítségével egy igazán zöld rendezvényt hoznak létre.

Felbecsülhetetlen a vizes élőhelyek természetvédelmi jelentősége

A 2014 óta tartó projektmegvalósítási időszakban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztés megvalósítását kezdte el mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, melyek eredményeként összesen több mint 5500 hektárnyi védett természeti terület értékmegőrzési feltételi javulnak - mondta az Agrárminisztérium természetügyért felelős államtitkára Tiszakürtön.

Országos Borverseny: a magyar borok rangadója

Az érzékszervi minősítésnek több szintjét különböztetjük meg: a kötelező hatósági minősítésen túl kiemelt szerepe van borversenyeknek, a kereskedelmi minősítéseknek, minőségbiztosítási intézményeknek, valamint szakmai kiadványok által felkért bizottságok, vagy szakértők pontozásán alapuló minősítési eredményeinek. Összességében valamennyi minősítés a fogyasztó tájékoztatására hivatott.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben

Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Hycole Kft. Ezzel egy nemzetközi színvonalú közös munka kezdődött el a Kaposvári Campus kutatói és a nyúltenyésztő vállalkozás szakemberei között, eredményeik pedig rövid időn belül termékre, forintra válthatóak lesznek.

Újabb cégek csatlakoznak a duális képzéshez

A MATE Kaposvári Campusa tovább bővíti a duális képzésben részt vevő cégek körét. A tavaly ősszel indult műszaki képzés népszerűsége miatt az egyetem fontosnak tartja, hogy újabb gyakorlati lehetőségek nyíljanak meg a hallgatók előtt. Az egyeztetések már zajlanak, Vörös Péter campus-főigazgató és Huszti Gábor, a megyei közgyűlési alelnöke el is látogatott a ZIEHL-ABEGG Kft. marcali telephelyére.

A MATE tananyaga lépést tart a digitális kihívásokkal

Egy nemzetközi projektnek köszönhetőn új, a digitális agrárium és élelmiszeripar kihívásaira reagáló mesterképzés indulhat el a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen. A tavaly indított program keretében már megtörtént az oktatók képzése. A tananyagok is készültek, többek között a precíziós mezőgazdaság, a robotika, a drónok, valamint az okos megoldások és innovációk témájában.