Back to top

Miniszteri meghallgatás

Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának október 28-ai ülésén a fő napirendi pont Nagy István miniszteri meghallgatása volt. Az agrárminiszter összegezte az agráriumban lezajlott idei változásokat és az elmúlt időszak legfontosabb eredményeit.

Azonban legfontosabbnak a magyar mezőgazdaság helytállását tartotta, miután idén a magyar mezőgazdaságnak és a hazai élelmiszeriparnak rendkívüli kihívásokkal kellett szembenéznie.

Az agrárminiszter meghallgatásán a pandémia megpróbáltatásain túl kiemelte az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza okozta ágazati nehézségeket és az ellenük való sikeres védekezést mint legfontosabb eredményeket. A gazdák humán- és állategészségügyi szempontból is soha nem látott kihívásokkal néztek szembe, ennek ellenére a belföldi élelmiszer-ellátás soha nem volt veszélyben – tette hozzá.

Az agrárium idei változásai közül kiemelte az őstermelőkre és a családi gazdaságokra vonatkozó új szabályozást, azon belül is a mintegy 410 ezer őstermelő szja-terhelésének csökkentését.  Mint fogalmazott, „a korábbi rendszert egy egyszerűbb és korszerűbb váltotta fel”.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolását és a részarány-jogosultak kártalanítását szintén itt említette mint régóta húzódó problémákat, amelyek jó ideje átalakításra szorultak.  

Fotó: MTI/Kovács Tamás
A Megújuló vidék, megújuló agrárium program kapcsán a megemelt társfinanszírozás jelentőségére hívta fel a figyelmet. A kormány elkötelezett a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, a vidéki térségek és a közösségek megerősítése iránt, amihez jelentős mértékű fejlesztési lehetőségeket biztosít. „A következő 7 évben 4265 milliárd forintot fordít mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztésekre” – jelezte.

Sikeresnek titulálta a gazdák kiírt pályázatokhoz való aktivitását, ami a leegyszerűsített kiírásoknak és a gyors elbírálásnak volt köszönhető. A gazdák rövid időn belül hozzájuthattak a támogatásokhoz, amelyek hosszú távon növelik az ágazat hozzáadott értékét, javítják a hatékonyságot, emellett a nemzetközi piacon versenyképessé teszik a magyar élelmiszer-termelést. Nagy István ezek közül kiemelte a kertészeti üzemek, állattartó telepek, az élelmiszeripari üzemek támogatását, valamint a mezőgazdasági technológiaváltás és az ökológiai gazdálkodás ösztönzését.

Összességében 2021-ben már több mint ezer milliárd forintnyi összegben jelentek meg pályázatok, a korábbiak pedig száz milliárdos nagyságrendben lettek kiegészítve. A Magyar Államkincstár az október elejét megelőző egy évben mintegy 850 milliárd forint agrártámogatást fizetett ki a gazdáknak.

Európai Uniós kitekintésében ismertette, hogy az uniós jogalkotás elhúzódása miatt az uniós támogatások átmeneti időszakában vagyunk, a kifizetések már az új költségvetési keretből lesznek finanszírozva. A Közös Agrárpolitika (KAP) részeként 2023-tól a közvetlen támogatások csaknem 3200 milliárd forintot, a vidékfejlesztési támogatások fennmaradó része várhatóan 2730 milliárd forintot jelenthetnek. A KAP stratégiai terv készítéséhez kapcsolódóan a magyar gazdák érdekeit és a hazai agrárium fenntarthatóságát szem előtt tartva a széles körű társadalmi egyeztetések folytatását ígérte.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A jövőbe tekintve az agrártárca kitűzte célul, hogy Magyarországon az öntözhető területek nagyságát 2024-ig megközelítőleg 300 ezer hektárra, 2030-ra pedig mintegy 400 ezer hektárra bővítse.

Erkölcsi kötelességnek nevezte a Magyarországon lévő vizek fenntarthatóság jegyében történő felhasználását, valamint üdvözölte az öntözési összefogásokat, amelyek hosszú távon a klímaváltozás elleni védekeznék elengedhetetlen feltételei lesznek.

Kitért a folyamatosan növekvő energia-, input- és számos egyéb alapanyagárakra is. Sajnálatosnak nevezte, hogy ezeket Brüsszel csökkentés helyett inkább növeli, de kihangsúlyozta, hogy a magyar kormány minden lehetséges eszközzel ellensúlyozza az áremelkedéseket. Idefűzte, hogy az agrárpolitikai intézkedések pedig az időjárási szélsőségek elleni védekezést támogatják.  

Megemlítette a fogyasztói igények változását, amit a Nébih által készített Polctükörrel ismertetett: 8-10 százalékos növekedés látható a hazai zöldség-gyümölcs mennyiségében a boltok polcain, ami napjaink egészséges táplálkozási trendje generált. Emiatt egész évben szükség van a széles zöldég-gyümölcs kínálatra, amit az idény után, a friss termékek érdekében, importból vagyunk kénytelenek pótolni.   

A régóta jelen lévő munkaerőhiányról is szót ejtett, amit precíziós támogatások kiírásából kényszerül kompenzálni a tárca, amelynek segítségével valamelyest csökkenthető a gazdaságokban jelentkező munkaerőhiány.

Azonban a probléma kezelésére hosszú távon a fiatalok agráriumban való csábítását látja.

Erre főként a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem létrejötte jelenthet megoldást, ugyanis már most 24 százalékkal több fiatal adta be jelentkezését az egyetemre a korábbi évekhez képest, ami jól láttatja, hogy „megélénkült a fiatalok érdeklődése a megújuló agrárium iránt”.  

Az agrárium egyik legégetőbb problémájára is felhívta a figyelmet, mégpedig a hazai mezőgazdaság elöregedésére, amit kizárólag a generációváltás képes megoldani. Ehhez az egyik legjelentősebb feladatnak a gazdaságátadás szabályainak kidolgozását tekinti, amelyben elsőként az adminisztrációs terhek csökkentése várható.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A mezőgazdaságról Bálványoson

Július 19–24. között tartották Tusnádon a 31. a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, közismert nevén a Tusványost. Idén több mint 400 programmal, tizenegy koncerttel és sok más kikapcsolódási lehetőséggel várták a látogatókat.

Hollandiában és Olaszországban is annyiba kerül a hagyma termesztése, mint nálunk

Európában országoktól függetlenül körülbelül azonos, 8000 euró a vöröshagyma termesztési költsége, amíg a termést a földön a pótkocsira rakják. Legföljebb a költségnemek aránya tér el a termőhelyi, gazdasági adottságok miatt. A termelői árak, de még az áruházak is árrése is hasonló, tudtuk meg Varga Istvántól, a FruitVeB alelnökétől, a szabadszállási Róna Szövetkezet kertészeti ágazatvezetőjétől.

Aszály a köbön

Az utóbbi egy hónapban több mint húsz trópusi nap volt a Vajdaságban, amikor a hőmérséklet meghaladta a 30 fokot. Április óta elkerülik a térséget a nagyobb kiterjedésű esőfelhők, csak lokális jellegű záporok áztatták a földet. Ennek eredményeként térségenként és határrészenként igen eltérő képet mutatnak a vetések.

Kiégett a fű? Van megoldás

A gyepnek szükséges a rendszeres vízellátás, ami most nem volt adott azokon a helyeken, ahol nem volt kiépített öntözőrendszer. Az aszály miatt sok helyen teljesen kiégett a fű. Jön a kora őszi időszak, ekkor még helyrehozhatjuk a kert gyepfelületét.

Nem maradunk erdő nélkül a rendelet után sem

Erőteljes visszhangja volt a Kormány augusztus 5-én közzétett 287/2022. (VIII. 4.) Kormányrendelete, amelynek célja a háborús helyzet miatti energiaválság alternatív megoldásokkal való kezelése – ez esetben a fenntarthatóan kitermelhető tűzifa piacra jutása. A rendelet a társadalom több szegmensében is nagy port vert, a természet védelmét magáénak érző aktivisták berkein belül különösképpen.

Cél az agrárium gyors megsegítése

Magyarországon a hosszú ideje fennálló tartós csapadékhiány miatt az év végére az aszálykárral érintett területek nagysága elérheti az egymillió hektárt, ami az összes hazai termőföldünk 20 százaléka mondta Nagy István agrárminiszter Újszilváson, ahol ismertette azt az intézkedés sorozatot, amellyel a kormány a rendkívüli helyzetben a gazdákat kívánja támogatni.

Újranyitja ukrajnai éttermeit a McDonald's

Hónapokig tartó zárvatartás után újranyitja ukrajnai éttermeit a McDonald's gyorsétteremlánc - jelentette be az amerikai székhelyű McDonald's nemzetközi piacokért felelős alelnöke, Paul Pomroy csütörtökön.

Nem akar megérkezni az eső

A hétvégén érkezett hidegfront hiába hullámzott napokig a közelünkben, csak nagyon kis területre hozott számottevő csapadékot. A talajok tovább száradtak, a július végi átmeneti enyhülés után ismét nőtt a súlyos vagy nagyfokú aszállyal érintett területek nagysága. A folytatásban keddig szórványosan várhatók záporok, zivatarok, majd a jövő hét közepén újabb hőhullámra van kilátás.

Égető kérdés: lesz-e elég tűzifa?

„Ha az újság ír róla, nagy lesz a kereslet, ha pánikot keltenek, még nagyobb.” Így összegezte véleményét a kérdésre egy fővárosi tűzifakereskedő, aki nem akart névvel nyilatkozni a témáról.

Hétszáz bejelentés egyetlen kárbecslőnek

Mintegy egymillió hektár szántóterületet érint az idei, rendkívüli aszály az országban. A szaktárca, illetve a veszélyhelyzeti operatív törzs több intézkedést is hozott már a gazdálkodók érdekében, egyebek mellett a kárelőleg eszközének alkalmazásával a biztosítói kártérítések soron kívüli kifizetéséről is döntött.