Back to top

Miniszteri meghallgatás

Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának október 28-ai ülésén a fő napirendi pont Nagy István miniszteri meghallgatása volt. Az agrárminiszter összegezte az agráriumban lezajlott idei változásokat és az elmúlt időszak legfontosabb eredményeit.

Azonban legfontosabbnak a magyar mezőgazdaság helytállását tartotta, miután idén a magyar mezőgazdaságnak és a hazai élelmiszeriparnak rendkívüli kihívásokkal kellett szembenéznie.

Az agrárminiszter meghallgatásán a pandémia megpróbáltatásain túl kiemelte az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza okozta ágazati nehézségeket és az ellenük való sikeres védekezést mint legfontosabb eredményeket. A gazdák humán- és állategészségügyi szempontból is soha nem látott kihívásokkal néztek szembe, ennek ellenére a belföldi élelmiszer-ellátás soha nem volt veszélyben – tette hozzá.

Az agrárium idei változásai közül kiemelte az őstermelőkre és a családi gazdaságokra vonatkozó új szabályozást, azon belül is a mintegy 410 ezer őstermelő szja-terhelésének csökkentését.  Mint fogalmazott, „a korábbi rendszert egy egyszerűbb és korszerűbb váltotta fel”.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolását és a részarány-jogosultak kártalanítását szintén itt említette mint régóta húzódó problémákat, amelyek jó ideje átalakításra szorultak.  

Fotó: MTI/Kovács Tamás
A Megújuló vidék, megújuló agrárium program kapcsán a megemelt társfinanszírozás jelentőségére hívta fel a figyelmet. A kormány elkötelezett a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, a vidéki térségek és a közösségek megerősítése iránt, amihez jelentős mértékű fejlesztési lehetőségeket biztosít. „A következő 7 évben 4265 milliárd forintot fordít mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztésekre” – jelezte.

Sikeresnek titulálta a gazdák kiírt pályázatokhoz való aktivitását, ami a leegyszerűsített kiírásoknak és a gyors elbírálásnak volt köszönhető. A gazdák rövid időn belül hozzájuthattak a támogatásokhoz, amelyek hosszú távon növelik az ágazat hozzáadott értékét, javítják a hatékonyságot, emellett a nemzetközi piacon versenyképessé teszik a magyar élelmiszer-termelést. Nagy István ezek közül kiemelte a kertészeti üzemek, állattartó telepek, az élelmiszeripari üzemek támogatását, valamint a mezőgazdasági technológiaváltás és az ökológiai gazdálkodás ösztönzését.

Összességében 2021-ben már több mint ezer milliárd forintnyi összegben jelentek meg pályázatok, a korábbiak pedig száz milliárdos nagyságrendben lettek kiegészítve. A Magyar Államkincstár az október elejét megelőző egy évben mintegy 850 milliárd forint agrártámogatást fizetett ki a gazdáknak.

Európai Uniós kitekintésében ismertette, hogy az uniós jogalkotás elhúzódása miatt az uniós támogatások átmeneti időszakában vagyunk, a kifizetések már az új költségvetési keretből lesznek finanszírozva. A Közös Agrárpolitika (KAP) részeként 2023-tól a közvetlen támogatások csaknem 3200 milliárd forintot, a vidékfejlesztési támogatások fennmaradó része várhatóan 2730 milliárd forintot jelenthetnek. A KAP stratégiai terv készítéséhez kapcsolódóan a magyar gazdák érdekeit és a hazai agrárium fenntarthatóságát szem előtt tartva a széles körű társadalmi egyeztetések folytatását ígérte.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A jövőbe tekintve az agrártárca kitűzte célul, hogy Magyarországon az öntözhető területek nagyságát 2024-ig megközelítőleg 300 ezer hektárra, 2030-ra pedig mintegy 400 ezer hektárra bővítse.

Erkölcsi kötelességnek nevezte a Magyarországon lévő vizek fenntarthatóság jegyében történő felhasználását, valamint üdvözölte az öntözési összefogásokat, amelyek hosszú távon a klímaváltozás elleni védekeznék elengedhetetlen feltételei lesznek.

Kitért a folyamatosan növekvő energia-, input- és számos egyéb alapanyagárakra is. Sajnálatosnak nevezte, hogy ezeket Brüsszel csökkentés helyett inkább növeli, de kihangsúlyozta, hogy a magyar kormány minden lehetséges eszközzel ellensúlyozza az áremelkedéseket. Idefűzte, hogy az agrárpolitikai intézkedések pedig az időjárási szélsőségek elleni védekezést támogatják.  

Megemlítette a fogyasztói igények változását, amit a Nébih által készített Polctükörrel ismertetett: 8-10 százalékos növekedés látható a hazai zöldség-gyümölcs mennyiségében a boltok polcain, ami napjaink egészséges táplálkozási trendje generált. Emiatt egész évben szükség van a széles zöldég-gyümölcs kínálatra, amit az idény után, a friss termékek érdekében, importból vagyunk kénytelenek pótolni.   

A régóta jelen lévő munkaerőhiányról is szót ejtett, amit precíziós támogatások kiírásából kényszerül kompenzálni a tárca, amelynek segítségével valamelyest csökkenthető a gazdaságokban jelentkező munkaerőhiány.

Azonban a probléma kezelésére hosszú távon a fiatalok agráriumban való csábítását látja.

Erre főként a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem létrejötte jelenthet megoldást, ugyanis már most 24 százalékkal több fiatal adta be jelentkezését az egyetemre a korábbi évekhez képest, ami jól láttatja, hogy „megélénkült a fiatalok érdeklődése a megújuló agrárium iránt”.  

Az agrárium egyik legégetőbb problémájára is felhívta a figyelmet, mégpedig a hazai mezőgazdaság elöregedésére, amit kizárólag a generációváltás képes megoldani. Ehhez az egyik legjelentősebb feladatnak a gazdaságátadás szabályainak kidolgozását tekinti, amelyben elsőként az adminisztrációs terhek csökkentése várható.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Digitális Bemutató Gazdaság díj meghirdetése és a Digitális Szolgáltatók Adatbázisának létrehozása az agráriumban

Új állomásához érkezett a Digitális Agrárakadémia megvalósítása. A Kormány 2019-ben fogadta el Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját (DAS), melyben meghatározásra került a Digitális Agrárakadémia. A Digitális Agrárakadémia célja a precíziós technológiák használatának elterjesztése, a termelők felkészítése a precíziós agrár-megoldások, a precíziós eszközök és szolgáltatások felhasználására.

Ami megterem, az üvegbe kerül

A Viharsarki Lekvárium története három évtizedre nyúlik vissza. Hobbi-lekvárfőzéssel indult, majd családi-baráti ajándékozási célra készültek a finomságok, míg a megtermelt és feldolgozott mennyiség akkora lett, hogy elkezdődött az értékesítés.

Mindenkinek ajánlott laboratóriumi vizsgálat

A laboratóriumi levélminta-vizsgálatok bizonyos támogatások esetén kötelezőek, és azok a kertészek is hasznos információkhoz jutnak az eredményekből, akiket semmi sem kötelez az elvégeztetésükre. Az elszabadult műtrágyaárak miatt az eddiginél is fontosabb, hogy a kívánt hozamokhoz elegendő, de a szükségesnél nem több tápanyagot adagoljanak a termelők.

Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése

Az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, gazdag természeti értékeink, a vadon élő élővilág és természetes élőhelyeinek védelmét - közölte a tárca vasárnap az MTI-vel a biológiai sokféleség nemzetközi napja alkalmából.

Miért vásárolunk pálinkát?

Magyarország éghajlati és természeti adottságainak köszönhetően különösen alkalmas a gyümölcstermesztésre. A Kárpát-medencében termett gyümölcsök magas beltartalmi értékekkel rendelkeznek, így kiemelten alkalmasak jó minőségű termékek előállítására, beleértve a pálinkát is.

Fűszernövények: Réspiacból versenypiac

A mintegy nyolcvan éve levélzöldségek és fűszernövények termesztésére és forgalmazására szakosodott Steinki családi vállalkozást immár a negyedik generáció irányítja.

Lehet derékig érő mezőnövényekben gyönyörű, egészséges szőlőt termelni

„Igazából csak azt sajnálom, hogy nem előbb kezdtük el. Sokkal több fizikai munkával jár, sokkal nagyobb alázat és sokkal több kockázatvállalás szükséges hozzá, de megéri, mert a természetért tesszük.”

Nagy állományok fejése – még mindig a karusszel a nyerő

Jászladányban, a Jászföld Zrt. tehenészeti telepén jártunk. Az 1200-as holstein-fríz telepi létszámból 1030-1040 tehenet fejnek. Az út túloldalán levő istállóban növendékek és szárazon álló tehenek élnek. Összesen 2450 szarvasmarha található a telepen, a számuk a tervek szerint a jövőben tovább növekszik. A cél a legalább kétezres fejőstehén-létszám, amit az új fejőház kapacitása is elbír.

Akácvirágzás csapadékhiánnyal

A hónapok óta tartó csapadékhiány tovább fokozódott az ország jelentős részén, egyre nő a aszályos területek kiterjedése. A helyzet javulására majd jövő keddtől van esély, amikor számottevő csapadék érkezhet, de ez egyelőre még meglehetősen bizonytalan. Az akác virágzik, de a száraz talaj, a várható nyárias meleg és többször szeles idő nem ideális a nektárképződésre, a virágzásra és a hordásra.

Méhek nélkül nincs élet – A MATE munkatársának gondolatai a méhek világnapján

2019-ben az Earthwatch Institute nevű természetvédelmi szervezet hivatalosan is a bolygó legfontosabb élőlényeinek nyilvánította a beporzókat. A veszélyeztetett fajok listáján szereplő méhek egyedszáma az utóbbi években drasztikusan csökken. A valós aggodalmak hátteréről és a megporzók ökoszisztémában betöltött szerepéről Dr. Sárospataki Miklós egyetemi docens, a MATE Állattani és Ökológiai Tanszékének munkatársa osztotta meg a legfontosabb tudnivalókat.