Back to top

Miniszteri meghallgatás

Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának október 28-ai ülésén a fő napirendi pont Nagy István miniszteri meghallgatása volt. Az agrárminiszter összegezte az agráriumban lezajlott idei változásokat és az elmúlt időszak legfontosabb eredményeit.

Azonban legfontosabbnak a magyar mezőgazdaság helytállását tartotta, miután idén a magyar mezőgazdaságnak és a hazai élelmiszeriparnak rendkívüli kihívásokkal kellett szembenéznie.

Az agrárminiszter meghallgatásán a pandémia megpróbáltatásain túl kiemelte az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza okozta ágazati nehézségeket és az ellenük való sikeres védekezést mint legfontosabb eredményeket. A gazdák humán- és állategészségügyi szempontból is soha nem látott kihívásokkal néztek szembe, ennek ellenére a belföldi élelmiszer-ellátás soha nem volt veszélyben – tette hozzá.

Az agrárium idei változásai közül kiemelte az őstermelőkre és a családi gazdaságokra vonatkozó új szabályozást, azon belül is a mintegy 410 ezer őstermelő szja-terhelésének csökkentését.  Mint fogalmazott, „a korábbi rendszert egy egyszerűbb és korszerűbb váltotta fel”.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolását és a részarány-jogosultak kártalanítását szintén itt említette mint régóta húzódó problémákat, amelyek jó ideje átalakításra szorultak.  

Fotó: MTI/Kovács Tamás
A Megújuló vidék, megújuló agrárium program kapcsán a megemelt társfinanszírozás jelentőségére hívta fel a figyelmet. A kormány elkötelezett a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar, a vidéki térségek és a közösségek megerősítése iránt, amihez jelentős mértékű fejlesztési lehetőségeket biztosít. „A következő 7 évben 4265 milliárd forintot fordít mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztésekre” – jelezte.

Sikeresnek titulálta a gazdák kiírt pályázatokhoz való aktivitását, ami a leegyszerűsített kiírásoknak és a gyors elbírálásnak volt köszönhető. A gazdák rövid időn belül hozzájuthattak a támogatásokhoz, amelyek hosszú távon növelik az ágazat hozzáadott értékét, javítják a hatékonyságot, emellett a nemzetközi piacon versenyképessé teszik a magyar élelmiszer-termelést. Nagy István ezek közül kiemelte a kertészeti üzemek, állattartó telepek, az élelmiszeripari üzemek támogatását, valamint a mezőgazdasági technológiaváltás és az ökológiai gazdálkodás ösztönzését.

Összességében 2021-ben már több mint ezer milliárd forintnyi összegben jelentek meg pályázatok, a korábbiak pedig száz milliárdos nagyságrendben lettek kiegészítve. A Magyar Államkincstár az október elejét megelőző egy évben mintegy 850 milliárd forint agrártámogatást fizetett ki a gazdáknak.

Európai Uniós kitekintésében ismertette, hogy az uniós jogalkotás elhúzódása miatt az uniós támogatások átmeneti időszakában vagyunk, a kifizetések már az új költségvetési keretből lesznek finanszírozva. A Közös Agrárpolitika (KAP) részeként 2023-tól a közvetlen támogatások csaknem 3200 milliárd forintot, a vidékfejlesztési támogatások fennmaradó része várhatóan 2730 milliárd forintot jelenthetnek. A KAP stratégiai terv készítéséhez kapcsolódóan a magyar gazdák érdekeit és a hazai agrárium fenntarthatóságát szem előtt tartva a széles körű társadalmi egyeztetések folytatását ígérte.

Fotó: Pelsőczy Csaba

A jövőbe tekintve az agrártárca kitűzte célul, hogy Magyarországon az öntözhető területek nagyságát 2024-ig megközelítőleg 300 ezer hektárra, 2030-ra pedig mintegy 400 ezer hektárra bővítse.

Erkölcsi kötelességnek nevezte a Magyarországon lévő vizek fenntarthatóság jegyében történő felhasználását, valamint üdvözölte az öntözési összefogásokat, amelyek hosszú távon a klímaváltozás elleni védekeznék elengedhetetlen feltételei lesznek.

Kitért a folyamatosan növekvő energia-, input- és számos egyéb alapanyagárakra is. Sajnálatosnak nevezte, hogy ezeket Brüsszel csökkentés helyett inkább növeli, de kihangsúlyozta, hogy a magyar kormány minden lehetséges eszközzel ellensúlyozza az áremelkedéseket. Idefűzte, hogy az agrárpolitikai intézkedések pedig az időjárási szélsőségek elleni védekezést támogatják.  

Megemlítette a fogyasztói igények változását, amit a Nébih által készített Polctükörrel ismertetett: 8-10 százalékos növekedés látható a hazai zöldség-gyümölcs mennyiségében a boltok polcain, ami napjaink egészséges táplálkozási trendje generált. Emiatt egész évben szükség van a széles zöldég-gyümölcs kínálatra, amit az idény után, a friss termékek érdekében, importból vagyunk kénytelenek pótolni.   

A régóta jelen lévő munkaerőhiányról is szót ejtett, amit precíziós támogatások kiírásából kényszerül kompenzálni a tárca, amelynek segítségével valamelyest csökkenthető a gazdaságokban jelentkező munkaerőhiány.

Azonban a probléma kezelésére hosszú távon a fiatalok agráriumban való csábítását látja.

Erre főként a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem létrejötte jelenthet megoldást, ugyanis már most 24 százalékkal több fiatal adta be jelentkezését az egyetemre a korábbi évekhez képest, ami jól láttatja, hogy „megélénkült a fiatalok érdeklődése a megújuló agrárium iránt”.  

Az agrárium egyik legégetőbb problémájára is felhívta a figyelmet, mégpedig a hazai mezőgazdaság elöregedésére, amit kizárólag a generációváltás képes megoldani. Ehhez az egyik legjelentősebb feladatnak a gazdaságátadás szabályainak kidolgozását tekinti, amelyben elsőként az adminisztrációs terhek csökkentése várható.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Környezet, táj és a gazda

A nyitrai agráregyetemen beszélgettem Fehér Sándor professzorral, aki szomorúan konstatálja, hogy a napokban megszűnt náluk a környezetgazdálkodási szak. A tantárgyak némelyike szerencsére megmarad, de már csak a régiófejlesztési és a vidékfejlesztési szakokon oktatják őket.

A hobbiállat-tartókat is megviseli az árak növekedése

Egy állatjóléti alapítvány szerint egyre több ember szorul támogatásra, hogy tápot vehessen a kutyájának/macskájának, és egyre több házikedvenc kerül menhelyre a növekvő költségek miatt.

A holland miniszterelnök elítélte a mezőgazdasági dolgozók napok óta tartó tüntetését

Mark Rutte holland miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy a mezőgazdasági dolgozók a múlt szerda óta tartó tüntetés keretében útblokádot alkalmaztak és politikusokat fenyegettek meg - számolt be a DutchNews hírportál kedden.

Előbb kezdődött meg a nyári betakarítás a földeken

Országosan is megkezdődött az aratás, az extrém meleg időjárás különös figyelmet igényel a gazdálkodóktól – közölte Nagy István agrárminiszter.

Erősödik a KITE szerbiai integrációja

Június közepén felavatták az Újvidék melletti Csenejen a KITE d.o.o központját. Az avatáson részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nedimovič Branislav szerb mezőgazdasági miniszter és Pásztor István, a Vajdasági Parlament elnöke is. A vendégeket Guba Sándor, a nádudvari KITE Zrt. elnöke és Szabó Levente vezérigazgató köszöntötték.

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

Gödöllőn ismerte el a gazdák fejlődését és újításait a Digitális Agrárakadémia

A Digitális Agrárakadémia konzorciuma digitális bemutató gazdaság tematikus versenyt hirdetett meg, lehetőséget biztosítva a gazdaságoknak arra, hogy sikereiket és tapasztalataikat bemutathassák. A Digitális Bemutató Gazdaság Díjakat 27 díjazott részére adták át a MATE gödöllői Szent István Campusán.

A meleg miatt több a mezőgazdaságot érintő tűz

Idén eddig már 10493 tűz keletkezett a szabadban, csaknem kétszer annyi, mint tavaly ilyenkor. A leégett terület nagysága 331 négyzetkilométert tesz ki, ami majdnem tízszerese a 2021-ben leégett terület nagyságának. Csak júniusban 971 szabadtéri tűz keletkezett, ami tavaly júniushoz képest 9 százalékos emelkedést jelent.

Folytatódik a szőlőár-csata?

Szüret előtt állva sokan kongatják meg újólag a vészharangot a várható szőlőárakra hivatkozva. Az elkeseredés kézzel tapintható, pedig az árak kapcsán még mély a csend. A gazdák borúlátóan fogalmazzák meg véleményüket a személyes beszélgetéseken, a közösségi médiában.

Megújult az Erdélyi és Partiumi Borverseny

Ma már nem kérdés, hogy a Kárpát-medence szőlő- és borkultúrája egységes egész. Ugyan évtizedeken keresztül el volt vágva egymástól a szakma, s ennek köszönhetően a fejlődés is másféle irányt vett, de az évszázados hagyományok, a közös múlt letagadhatatlan. Régóta hangoztatjuk, megérett a változásra, megújulásra az Erdélyi Borverseny, hogy még jobban fel lehessen zárkóztatni az erdélyi borászokat.