Back to top

A nők szerepe a klímapolitikában

Az ENSZ Vidéki Nők Nemzetközi Napja alkalmából a Magyar Női Unió Egyesülete idén hetedik alkalommal rendezte meg immár hagyományosnak számító konferenciáját. A 2015 óta nemzetközi mintára megszervezett eseménynek az elmúlt hat év vidéki helyszínei után idén az Agrárminisztérium adott otthont.

A Magyar Női Unió Egyesület (MNU) hazai és nemzetközi együttműködések segítségével, egyfajta híd szerepet kíván betölteni a nők és a döntéshozók közt annak érdekében, hogy a gazdasági, szociális, foglalkoztatáspolitikai, oktatási, környezetvédelmi, egészség-megőrzési, valamint fogyasztóvédelmi döntések a nők és családok érdekeit és az innovációs megújulást szolgálják.

Batthyány Schmidt Margit: a vidéki nőkben hatalmas potenciál rejlik, hiszen képesek gyorsan és rugalmasan reagálni a kihívásokra
Batthyány Schmidt Margit: a vidéki nőkben hatalmas potenciál rejlik, hiszen képesek gyorsan és rugalmasan reagálni a kihívásokra
Fotó: MNU

Batthyány Schmidt Margit elnök a rendezvényen elmondta, hogy az egyesület küldetése, céljai és üzenetei az új kihívások és a pandémia idején is egyfajta kapaszkodót jelentenek, mindemellett 2013-as fennállása óta gyorsan és rugalmasan reagál a hazai és nemzetközi kihívásokra. Mint mondta,

az ENSZ 2022-ben soron következő CSW66 rendezvényének kiemelt témája a klímapolitika, és a nők klímapolitikához kapcsolódó hozzáadott értéke lesz, ezért az október 15-én megrendezett konferencián a klímapolitika mellett a fenntarthatóság és a környezetvédelem került a fókuszba.

A klímaváltozás ténye már nem visszatérő, hanem állandó jelenség életünkben. Korunk fontos felismerése hogy az életszínvonal emelése, az éghajlat védelme nem választható el egymástól. E két tényező szervesen összekapcsolódó elkötelezettséget és kötelezettséget jelent – fogalmazott az egyesület elnöke. Az elmúlt évek bizonyítják, hogy a vidéki nőkben hatalmas potenciál rejlik ezen a téren, hiszen képesek gyorsan és rugalmasan reagálni a kihívásokra. Emellett tudatában vannak, hogy saját szűkebb és tágabb környezetükön belül kiemelkedő szerepet játszanak a környezettudatos viselkedésben, ennek kialakításában és támogatásában. Kiemelte, a jelen és a jövő fenntartható társadalma csakis a nők hozzáadott értékének elismerésével érhető el, az MNU pedig hazai és nemzetközi együttműködései által, vállalásaival, céljaival, tevékenységével kiemelten tudja támogatni a környezettudatosságot, a fenntarthatóságot.

Juhász Anikó: a jelenlegi adatok alapján közel kétszer annyi családtag vesz részt gazdálkodásban, mint korábban
Juhász Anikó: a jelenlegi adatok alapján közel kétszer annyi családtag vesz részt gazdálkodásban, mint korábban
Fotó: MNU

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára emlékeztetett, hogy a szaktárca Megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében az elmúlt néhány évben számos olyan intézkedést hozott, amelyek a vidék és a családok helyzetét igyekezett javítani. Kiemelte, hogy

a tavalyi év egyik fontosabb eredménye a családi gazdaságokról szóló törvény megalkotása volt, amellyel arra ösztönözték a vidéki termelőket, hogy családban gazdálkodjanak.

Ehhez adminisztratív egyszerűsítést és adókedvezményeket is társítottak. Ennek eredményeként a családi gazdálkodók köre jelentősen bővült. A jelenlegi adatok alapján közel kétszer annyi családtag vesz részt gazdálkodásban, mint korábban. Erre építve az idei évben a jogalkotási munka legfontosabb feladata a gazdaságátadási törvény megalkotása.

Fűrész Tünde: a nőknek a családok megerősítésén keresztül a vidék megtartó erejének növelésében is meghatározó szerep jut
Fűrész Tünde: a nőknek a családok megerősítésén keresztül a vidék megtartó erejének növelésében is meghatározó szerep jut
Fotó: MNU
A Magyar Női Unió együttműködő partnere, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke, Fűrész Tünde köszöntő beszédében azt hangsúlyozta, hogy a magyarországi családpolitikának egyik legfontosabb pillérét a nők, az édesanyák jelentik.

A nőknek a családok megerősítésén keresztül a vidék megtartó erejének növelésében is meghatározó szerep jut.

Az édesanyáknak kiemelt szerepe van abban is, hogy a családok harmonikusan működjenek, éljenek akár vidéken, akár a városokban, ezáltal közösségünk, társadalmunk, nemzetünk is harmonikusan működjön. Az elmúlt évek adatai szerint a magyar nők nemcsak a családokban, hanem a munka világában is nagyszerűen helytállnak, 2010-hez képest a női foglalkoztatás 50 százalékról közel 70 százalékra emelkedett.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Gyuricza Csaba szerint az ENSZ Vidéki Nők Nemzetközi Napja konferenciájának kiemelt témái ráirányítják a figyelmet a nők, illetve a női vezetők arányára az agráriumban, továbbá láthatóvá teszi azokat a nőket, akik ugyan nem szerepelnek a statisztikákban a gazdaságok vezetőiként, tulajdonosaiként, illetve munkatársaiként, sok esetben mégis nagy mértékben kiveszik részüket a tevékenységből. Az eseményre online bejelentkező rektor emlékeztetett,

Magyarországon az utóbbi évtizedekben birtokkoncentráció zajlott le. Ezen gazdaságok irányítóinak több mint kétharmada férfi, az alkalmazottak között is nagyobb arányban találhatunk férfiakat.

Ugyanakkor ki kell emelni és hangsúlyozni szükséges a nők szerepét a kis- vagy családi gazdaságokban, amelyek az Európai Unió számos tagállamában a legelterjedtebb gazdálkodási formának számítanak.

A nők jelentős mértékben járulnak hozzá a vidéki térségek fenntartható fejlődéséhez. A mezőgazdasági munka hagyományos jellegének és nehézségének XXI. századi átalakulása, továbbá a precíziós gazdálkodási eszközök széleskörű elterjedése, valamint a diverzifikációs intézkedések új lehetőségeket nyitnak a nők agráriumhoz kapcsolódó szerepvállalásának erősödésében. A konferencia középpontjába állított témáival kapcsolatban hangsúlyozta az oktatás és az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés jelentőségét is. Fontos a szektorban tevékenykedők felsőfokú képzésének ösztönzése, szükség van magasan képzett, innovatív szemléletmóddal rendelkező szakemberekre, nőkre és férfiakra egyaránt, mivel napjainkban igen sok kihívással kell szembenéznie az agráriumnak, elég csak a klímaváltozásra gondolni – fogalmazott a rektor.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tűzvészek pusztítják Tunézia gabonatermést - a gazdák inkább idő előtt kezdik az aratást

Idő előtt kezdték meg az aratást a gazdák Tunéziában, mivel az extrém hőség országszerte gabonatüzekkel fenyeget. Inkább kevesebb és rosszabb minőségű terményt takarítanak be, mintsem elvesszen mindenük.

Védőital és rendszeres pihenőidő hűsítheti a kánikulában dolgozókat

A munkaadók kötelesek gondoskodni különösen a szabadban fizikai munkát végzők egészségének megóvásáról a tartós nagy melegben. A hideg ivóvíz, árnyékot adó sátorlap, ponyva mellett rosszullét esetére mobiltelefonnak is kéznél kell lennie a munkaterületeken.

Előbb kezdődött meg a nyári betakarítás a földeken

Országosan is megkezdődött az aratás, az extrém meleg időjárás különös figyelmet igényel a gazdálkodóktól – közölte Nagy István agrárminiszter.

Gödöllőn ismerte el a gazdák fejlődését és újításait a Digitális Agrárakadémia

A Digitális Agrárakadémia konzorciuma digitális bemutató gazdaság tematikus versenyt hirdetett meg, lehetőséget biztosítva a gazdaságoknak arra, hogy sikereiket és tapasztalataikat bemutathassák. A Digitális Bemutató Gazdaság Díjakat 27 díjazott részére adták át a MATE gödöllői Szent István Campusán.

A meleg miatt több a mezőgazdaságot érintő tűz

Idén eddig már 10493 tűz keletkezett a szabadban, csaknem kétszer annyi, mint tavaly ilyenkor. A leégett terület nagysága 331 négyzetkilométert tesz ki, ami majdnem tízszerese a 2021-ben leégett terület nagyságának. Csak júniusban 971 szabadtéri tűz keletkezett, ami tavaly júniushoz képest 9 százalékos emelkedést jelent.

A növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás

Nem csak az emberi egészségre nézve jelent veszélyt, a növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás - hívta fel a figyelmet cikkében a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.

Az unió legnagyobb gabonatermése megúszta az extrém hőséget

Franciaországban a múlt héten a hőmérséklet elérte a 40 fokot, de a mezőgazdasági miniszter beszámolója szerint a forróság már nem okozott komoly károkat az idei gabonatermésben - még a tavaszi aszállyal kombinálva sem.

Lesz még rosszabb – száraz, forró nyarak Mezőhegyesen

Az aratás hagyományos kezdete, Péter-Pál napja előtt 15 nappal már meg kellett kezdeni az aratást Mezőhegyesen.

Lezárult a „Bölcs Fák” határon átívelő projektje

A matuzsálemfák megőrzése, megfelelő kezelése, dokumentálása kiemelt feladat, emellett fontos a népszerűsítésük, és közkinccsé tételük is határon innen és túl egyaránt - jelentette ki az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Gödöllői Királyi Kastély kertjében.

Méhek nélkül nincs jövő

Hosszú távú együttműködést kezdett az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel (OMME) a hazai méhek védelméért és a lakossági edukáció érdekében a magyar élelmiszeripar egyik kiemelkedő szereplője, a Sió-Eckes. Nagy István agrárminiszter a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az OMME-t a méhészeti termékek ágazatban szakmaközi szervezetként ismerte el a minisztérium.