Back to top

A nők szerepe a klímapolitikában

Az ENSZ Vidéki Nők Nemzetközi Napja alkalmából a Magyar Női Unió Egyesülete idén hetedik alkalommal rendezte meg immár hagyományosnak számító konferenciáját. A 2015 óta nemzetközi mintára megszervezett eseménynek az elmúlt hat év vidéki helyszínei után idén az Agrárminisztérium adott otthont.

A Magyar Női Unió Egyesület (MNU) hazai és nemzetközi együttműködések segítségével, egyfajta híd szerepet kíván betölteni a nők és a döntéshozók közt annak érdekében, hogy a gazdasági, szociális, foglalkoztatáspolitikai, oktatási, környezetvédelmi, egészség-megőrzési, valamint fogyasztóvédelmi döntések a nők és családok érdekeit és az innovációs megújulást szolgálják.

Batthyány Schmidt Margit: a vidéki nőkben hatalmas potenciál rejlik, hiszen képesek gyorsan és rugalmasan reagálni a kihívásokra
Batthyány Schmidt Margit: a vidéki nőkben hatalmas potenciál rejlik, hiszen képesek gyorsan és rugalmasan reagálni a kihívásokra
Fotó: MNU

Batthyány Schmidt Margit elnök a rendezvényen elmondta, hogy az egyesület küldetése, céljai és üzenetei az új kihívások és a pandémia idején is egyfajta kapaszkodót jelentenek, mindemellett 2013-as fennállása óta gyorsan és rugalmasan reagál a hazai és nemzetközi kihívásokra. Mint mondta,

az ENSZ 2022-ben soron következő CSW66 rendezvényének kiemelt témája a klímapolitika, és a nők klímapolitikához kapcsolódó hozzáadott értéke lesz, ezért az október 15-én megrendezett konferencián a klímapolitika mellett a fenntarthatóság és a környezetvédelem került a fókuszba.

A klímaváltozás ténye már nem visszatérő, hanem állandó jelenség életünkben. Korunk fontos felismerése hogy az életszínvonal emelése, az éghajlat védelme nem választható el egymástól. E két tényező szervesen összekapcsolódó elkötelezettséget és kötelezettséget jelent – fogalmazott az egyesület elnöke. Az elmúlt évek bizonyítják, hogy a vidéki nőkben hatalmas potenciál rejlik ezen a téren, hiszen képesek gyorsan és rugalmasan reagálni a kihívásokra. Emellett tudatában vannak, hogy saját szűkebb és tágabb környezetükön belül kiemelkedő szerepet játszanak a környezettudatos viselkedésben, ennek kialakításában és támogatásában. Kiemelte, a jelen és a jövő fenntartható társadalma csakis a nők hozzáadott értékének elismerésével érhető el, az MNU pedig hazai és nemzetközi együttműködései által, vállalásaival, céljaival, tevékenységével kiemelten tudja támogatni a környezettudatosságot, a fenntarthatóságot.

Juhász Anikó: a jelenlegi adatok alapján közel kétszer annyi családtag vesz részt gazdálkodásban, mint korábban
Juhász Anikó: a jelenlegi adatok alapján közel kétszer annyi családtag vesz részt gazdálkodásban, mint korábban
Fotó: MNU

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára emlékeztetett, hogy a szaktárca Megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében az elmúlt néhány évben számos olyan intézkedést hozott, amelyek a vidék és a családok helyzetét igyekezett javítani. Kiemelte, hogy

a tavalyi év egyik fontosabb eredménye a családi gazdaságokról szóló törvény megalkotása volt, amellyel arra ösztönözték a vidéki termelőket, hogy családban gazdálkodjanak.

Ehhez adminisztratív egyszerűsítést és adókedvezményeket is társítottak. Ennek eredményeként a családi gazdálkodók köre jelentősen bővült. A jelenlegi adatok alapján közel kétszer annyi családtag vesz részt gazdálkodásban, mint korábban. Erre építve az idei évben a jogalkotási munka legfontosabb feladata a gazdaságátadási törvény megalkotása.

Fűrész Tünde: a nőknek a családok megerősítésén keresztül a vidék megtartó erejének növelésében is meghatározó szerep jut
Fűrész Tünde: a nőknek a családok megerősítésén keresztül a vidék megtartó erejének növelésében is meghatározó szerep jut
Fotó: MNU
A Magyar Női Unió együttműködő partnere, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke, Fűrész Tünde köszöntő beszédében azt hangsúlyozta, hogy a magyarországi családpolitikának egyik legfontosabb pillérét a nők, az édesanyák jelentik.

A nőknek a családok megerősítésén keresztül a vidék megtartó erejének növelésében is meghatározó szerep jut.

Az édesanyáknak kiemelt szerepe van abban is, hogy a családok harmonikusan működjenek, éljenek akár vidéken, akár a városokban, ezáltal közösségünk, társadalmunk, nemzetünk is harmonikusan működjön. Az elmúlt évek adatai szerint a magyar nők nemcsak a családokban, hanem a munka világában is nagyszerűen helytállnak, 2010-hez képest a női foglalkoztatás 50 százalékról közel 70 százalékra emelkedett.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Gyuricza Csaba szerint az ENSZ Vidéki Nők Nemzetközi Napja konferenciájának kiemelt témái ráirányítják a figyelmet a nők, illetve a női vezetők arányára az agráriumban, továbbá láthatóvá teszi azokat a nőket, akik ugyan nem szerepelnek a statisztikákban a gazdaságok vezetőiként, tulajdonosaiként, illetve munkatársaiként, sok esetben mégis nagy mértékben kiveszik részüket a tevékenységből. Az eseményre online bejelentkező rektor emlékeztetett,

Magyarországon az utóbbi évtizedekben birtokkoncentráció zajlott le. Ezen gazdaságok irányítóinak több mint kétharmada férfi, az alkalmazottak között is nagyobb arányban találhatunk férfiakat.

Ugyanakkor ki kell emelni és hangsúlyozni szükséges a nők szerepét a kis- vagy családi gazdaságokban, amelyek az Európai Unió számos tagállamában a legelterjedtebb gazdálkodási formának számítanak.

A nők jelentős mértékben járulnak hozzá a vidéki térségek fenntartható fejlődéséhez. A mezőgazdasági munka hagyományos jellegének és nehézségének XXI. századi átalakulása, továbbá a precíziós gazdálkodási eszközök széleskörű elterjedése, valamint a diverzifikációs intézkedések új lehetőségeket nyitnak a nők agráriumhoz kapcsolódó szerepvállalásának erősödésében. A konferencia középpontjába állított témáival kapcsolatban hangsúlyozta az oktatás és az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés jelentőségét is. Fontos a szektorban tevékenykedők felsőfokú képzésének ösztönzése, szükség van magasan képzett, innovatív szemléletmóddal rendelkező szakemberekre, nőkre és férfiakra egyaránt, mivel napjainkban igen sok kihívással kell szembenéznie az agráriumnak, elég csak a klímaváltozásra gondolni – fogalmazott a rektor.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Aszály: nincs mire várni, lépni kell

Az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és talajnedvesség rekonstrukciójára - figyelmeztetnek az ELTE kutatói, akik aszálytérképükön mutatják be Európa legkritikusabb területeit, amelybe Magyarország is beletartozik.

A kormány célja az öntözéses gazdálkodás további fejlesztése

Az öntözés közérdek, a biztonságos élelmiszer-ellátás alapja – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán közzétett videójában, melyben a vízgazdálkodás fontosságára hívja fel a figyelmet.

Őszindító Termelési Tanácskozás Jászberényben

A gazdálkodók informálása céljából összehívott tanácskozáson elhangzott, hogy az öntözésfejlesztési beruházások megvalósításán túl, a várhatóan jövőben is visszatérő aszály okozta károk megelőzése és csökkentése érdekében a termelésbiztonságot erősítő, a vízmegtartást és a talajnedvesség megőrzését szolgáló gyakorlati technológiai megoldásokat kell alkalmazniuk a gazdálkodóknak.

Árnyékolás és/vagy éjszakai műszak - hogyan védjük az állatokat a hőségtől?

A napokban enyhült a forróság, most „csak” hőség van. A sajtóban arról sok szó esik, hogy a társállatokkal ilyenkor mi a teendő, de a hőség a haszonállatokat is megviseli, ami ellen a gazdálkodóknak is védekezniük kell. A korszerű istállókban már kiküszöbölhető, de legalább csökkenthető a hőstressz, de a kisebb termelőknek más megoldásokat kell kitalálniuk.

Minden városba esőkertet

A klímaváltozás hatása számos területen észlelhető hazánkban is, egyebek mellett a kiszámíthatatlan csapadékviszonyokban. A sokszor özönvízszerűen érkező eső vagy éppen a hosszú hetekig, hónapokig tartó szárazság a zöldfelület-kezelés szakembereinek is komoly fejtörést okoz. A gondok enyhítésének egyik lehetőségéről hallhattunk a Több Zöld Várost Európának konferenciasorozat szegedi és debreceni állomásain.

Száz éves a magyar természetőrzés

Július 31 a természetvédelmi őrök világnapja. Magyarországon a Természetvédelmi Őrszolgálat a nemzeti park igazgatóságok szervezetében működik, tevékenységük pedig kiterjed hazánk egész területére. A munkatársak kiemelt feladata a védett természeti területek és természeti értékek őrzése, megóvása, károsításának megelőzése, valamint 2005 óta a régészeti lelőhelyek és leletek védelme.

A legkorszerűbb technikák

A diffúz üveg, az energiaernyő, a mérőműszerek és az üvegházi hajtatásban alkalmazott minden technikai berendezés célja az energiahatékonyság növelése és a fenntarthatóság. Egyre sürgetőbb lépéseket tenni, ok-okozati összefüggésben gondolkodni, hogy a környezet védelmét szem előtt tartva termeljünk jó minőségű, megfelelő mennyiségű zöldséget. Erről tartottak előadást a Bom Group és a Svensson cég képviselői a mórahalmi Magyar Paradicsom Napján.

A vízmegőrzésnek Kárpát-medencei léptékben van értelme

Szlovákiát is sújtotta az idei aszály. Ezért érdemes feleleveníteni, hogy már több évtizede vita folyik, miképp szervezzék újra a vízgazdálkodását. Az 1980-as években a kelet-szlovákiai Alföldön egyes kutatók közzétették, hogy az ott folyó vízügyi fejlesztésbe fektetett pénz megtérülése meghaladja a 170 évet, a Szlovák Tudományos Akadémia ki is rúgta őket.

Rendkívüli segítséget kapnak a gazdák

Az agrárium gyors megsegítésére öt pontból álló intézkedési tervre tett javaslatot az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Magyarországot történelmi aszálykár sújtja. A kormány és az agrártárca minden lehetséges eszközzel támogatja a termelőket ebben a rendkívüli helyzetben.

A Magyarok kenyere program az összetartozás ünnepe

Régóta nem látott és nem tapasztalt, különleges helyzetben van ebben az évben egész Európa, így Magyarország is. A háborús konfliktus okozta válsághelyzet mellett a rendkívüli aszállyal is meg kell küzdeni – fogalmazott köszöntőjében Feldman Zsolt Kunhegyesen, a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program keretében rendezett búzaösszeöntés ünnepén.