Back to top

A nők szerepe a klímapolitikában

Az ENSZ Vidéki Nők Nemzetközi Napja alkalmából a Magyar Női Unió Egyesülete idén hetedik alkalommal rendezte meg immár hagyományosnak számító konferenciáját. A 2015 óta nemzetközi mintára megszervezett eseménynek az elmúlt hat év vidéki helyszínei után idén az Agrárminisztérium adott otthont.

A Magyar Női Unió Egyesület (MNU) hazai és nemzetközi együttműködések segítségével, egyfajta híd szerepet kíván betölteni a nők és a döntéshozók közt annak érdekében, hogy a gazdasági, szociális, foglalkoztatáspolitikai, oktatási, környezetvédelmi, egészség-megőrzési, valamint fogyasztóvédelmi döntések a nők és családok érdekeit és az innovációs megújulást szolgálják.

Batthyány Schmidt Margit: a vidéki nőkben hatalmas potenciál rejlik, hiszen képesek gyorsan és rugalmasan reagálni a kihívásokra
Batthyány Schmidt Margit: a vidéki nőkben hatalmas potenciál rejlik, hiszen képesek gyorsan és rugalmasan reagálni a kihívásokra
Fotó: MNU

Batthyány Schmidt Margit elnök a rendezvényen elmondta, hogy az egyesület küldetése, céljai és üzenetei az új kihívások és a pandémia idején is egyfajta kapaszkodót jelentenek, mindemellett 2013-as fennállása óta gyorsan és rugalmasan reagál a hazai és nemzetközi kihívásokra. Mint mondta,

az ENSZ 2022-ben soron következő CSW66 rendezvényének kiemelt témája a klímapolitika, és a nők klímapolitikához kapcsolódó hozzáadott értéke lesz, ezért az október 15-én megrendezett konferencián a klímapolitika mellett a fenntarthatóság és a környezetvédelem került a fókuszba.

A klímaváltozás ténye már nem visszatérő, hanem állandó jelenség életünkben. Korunk fontos felismerése hogy az életszínvonal emelése, az éghajlat védelme nem választható el egymástól. E két tényező szervesen összekapcsolódó elkötelezettséget és kötelezettséget jelent – fogalmazott az egyesület elnöke. Az elmúlt évek bizonyítják, hogy a vidéki nőkben hatalmas potenciál rejlik ezen a téren, hiszen képesek gyorsan és rugalmasan reagálni a kihívásokra. Emellett tudatában vannak, hogy saját szűkebb és tágabb környezetükön belül kiemelkedő szerepet játszanak a környezettudatos viselkedésben, ennek kialakításában és támogatásában. Kiemelte, a jelen és a jövő fenntartható társadalma csakis a nők hozzáadott értékének elismerésével érhető el, az MNU pedig hazai és nemzetközi együttműködései által, vállalásaival, céljaival, tevékenységével kiemelten tudja támogatni a környezettudatosságot, a fenntarthatóságot.

Juhász Anikó: a jelenlegi adatok alapján közel kétszer annyi családtag vesz részt gazdálkodásban, mint korábban
Juhász Anikó: a jelenlegi adatok alapján közel kétszer annyi családtag vesz részt gazdálkodásban, mint korábban
Fotó: MNU

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára emlékeztetett, hogy a szaktárca Megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében az elmúlt néhány évben számos olyan intézkedést hozott, amelyek a vidék és a családok helyzetét igyekezett javítani. Kiemelte, hogy

a tavalyi év egyik fontosabb eredménye a családi gazdaságokról szóló törvény megalkotása volt, amellyel arra ösztönözték a vidéki termelőket, hogy családban gazdálkodjanak.

Ehhez adminisztratív egyszerűsítést és adókedvezményeket is társítottak. Ennek eredményeként a családi gazdálkodók köre jelentősen bővült. A jelenlegi adatok alapján közel kétszer annyi családtag vesz részt gazdálkodásban, mint korábban. Erre építve az idei évben a jogalkotási munka legfontosabb feladata a gazdaságátadási törvény megalkotása.

Fűrész Tünde: a nőknek a családok megerősítésén keresztül a vidék megtartó erejének növelésében is meghatározó szerep jut
Fűrész Tünde: a nőknek a családok megerősítésén keresztül a vidék megtartó erejének növelésében is meghatározó szerep jut
Fotó: MNU
A Magyar Női Unió együttműködő partnere, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke, Fűrész Tünde köszöntő beszédében azt hangsúlyozta, hogy a magyarországi családpolitikának egyik legfontosabb pillérét a nők, az édesanyák jelentik.

A nőknek a családok megerősítésén keresztül a vidék megtartó erejének növelésében is meghatározó szerep jut.

Az édesanyáknak kiemelt szerepe van abban is, hogy a családok harmonikusan működjenek, éljenek akár vidéken, akár a városokban, ezáltal közösségünk, társadalmunk, nemzetünk is harmonikusan működjön. Az elmúlt évek adatai szerint a magyar nők nemcsak a családokban, hanem a munka világában is nagyszerűen helytállnak, 2010-hez képest a női foglalkoztatás 50 százalékról közel 70 százalékra emelkedett.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Gyuricza Csaba szerint az ENSZ Vidéki Nők Nemzetközi Napja konferenciájának kiemelt témái ráirányítják a figyelmet a nők, illetve a női vezetők arányára az agráriumban, továbbá láthatóvá teszi azokat a nőket, akik ugyan nem szerepelnek a statisztikákban a gazdaságok vezetőiként, tulajdonosaiként, illetve munkatársaiként, sok esetben mégis nagy mértékben kiveszik részüket a tevékenységből. Az eseményre online bejelentkező rektor emlékeztetett,

Magyarországon az utóbbi évtizedekben birtokkoncentráció zajlott le. Ezen gazdaságok irányítóinak több mint kétharmada férfi, az alkalmazottak között is nagyobb arányban találhatunk férfiakat.

Ugyanakkor ki kell emelni és hangsúlyozni szükséges a nők szerepét a kis- vagy családi gazdaságokban, amelyek az Európai Unió számos tagállamában a legelterjedtebb gazdálkodási formának számítanak.

A nők jelentős mértékben járulnak hozzá a vidéki térségek fenntartható fejlődéséhez. A mezőgazdasági munka hagyományos jellegének és nehézségének XXI. századi átalakulása, továbbá a precíziós gazdálkodási eszközök széleskörű elterjedése, valamint a diverzifikációs intézkedések új lehetőségeket nyitnak a nők agráriumhoz kapcsolódó szerepvállalásának erősödésében. A konferencia középpontjába állított témáival kapcsolatban hangsúlyozta az oktatás és az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés jelentőségét is. Fontos a szektorban tevékenykedők felsőfokú képzésének ösztönzése, szükség van magasan képzett, innovatív szemléletmóddal rendelkező szakemberekre, nőkre és férfiakra egyaránt, mivel napjainkban igen sok kihívással kell szembenéznie az agráriumnak, elég csak a klímaváltozásra gondolni – fogalmazott a rektor.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rendkívüli kutatások a mohácsi csata tömegsírjai területén a természetvédelem égisze alatt

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, előző hétvégén, Pécsen.

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Az ügyfelekért és a dolgozókért

Több, mint 10 évvel ezelőtt döntötték el, 2012-ben pedig bele is vágott nagyszabású telephely-fejlesztési programjába az AXIÁL Kft. Azóta 10 új telephelyet adtak át és ötöt újítottak fel. A legújabbat a napokban avatták Felsőzsolcán.

A biológiai iparág egyik legnagyobb független vállalatát vásárolta meg a Corteva

A Corteva, Inc. (NYSE: CTVA) és a Stoller Group, Inc. ("Stoller") ma bejelentette, hogy a Corteva végleges megállapodást írt alá a houstoni székhelyű Stoller, az iparág egyik legnagyobb független biológiai vállalatának felvásárlásáról. A több mint 60 országban folytatott tevékenységével és értékesítésével, valamint 2022-re több mint 400 millió dollárra prognosztizált bevételével a Stoller hozzájárul a Corteva növekedési és nyereségességi (EBITDA) mutatóihoz.

Zöldség- és gyümölcstermelői szervezetek támogatása

Az alábbiakban a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek támogatására vonatkozó új elemeket tekintjük át az Európai Unió 2023-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában. A jelen és a jövő az innováción és a technológiai fejlődésen túl az elismert termelői szervezetek által benyújtott, a felelős hatóság által elfogadott operatív programokban szereplő, az ágazati célkitűzéseket szolgáló tevékenységek végrehajtása nyomán alakul.

A Tisza szabályozásának negatív hatásaitól szenved ma a mezőgazdaság

Tizedszer rendezték meg az Agrárszektor Konferenciát idén, Siófokon. A konferencia médiapartnere a Magyar Mezőgazdaság Kft. volt. A rendezvény nyitóelőadását tartó Farkas Sándor agrárminiszter-helyettese azt mondta, egyre több mindenkit foglalkoztat Magyarországon az öntözésfejlesztés kérdésköre - de már rég elkéstünk vele.

A hideg még várat magára

Bár ma a naptár szerint elkezdődött a tél, az időjárás egyelőre őszi jelleget mutat, és komolyabb lehűlés a következő egy hét során sem valószínű, sőt a jövő hét első felében az éjszakai fagyok is megszűnnek.

„Tisztában vagyunk az értékeinkkel és a feladatainkkal”

A nemzeti KAP-stratégia teljes támogatása mellett az ágazat likviditási problémáit, az állami kárenyhítő rendszer hiányosságait és a birtokpolitika visszásságait is kiemelte helyzetértékelésében Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke a szervezet tegnapi közgyűlésén.

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Aranyosi Károly - Kihívások közepette is tervezhető jövő

„Az IKR Agrár egy attitűdöt testesít meg, és ennek az attidűdnek több gyökere van: egyrészt a vállalat otthona, Bábolna, másrészt a mezőgazdaság; a hazai mezőgazdasággal, azon belül elsősorban a szántóföldi növénytermesztéssel való kapcsolata. IKR-esnek lenni különleges” – vallja Aranyosi Károly az IKR Agrár ügyvezetője.