Back to top

A nők szerepe a klímapolitikában

Az ENSZ Vidéki Nők Nemzetközi Napja alkalmából a Magyar Női Unió Egyesülete idén hetedik alkalommal rendezte meg immár hagyományosnak számító konferenciáját. A 2015 óta nemzetközi mintára megszervezett eseménynek az elmúlt hat év vidéki helyszínei után idén az Agrárminisztérium adott otthont.

A Magyar Női Unió Egyesület (MNU) hazai és nemzetközi együttműködések segítségével, egyfajta híd szerepet kíván betölteni a nők és a döntéshozók közt annak érdekében, hogy a gazdasági, szociális, foglalkoztatáspolitikai, oktatási, környezetvédelmi, egészség-megőrzési, valamint fogyasztóvédelmi döntések a nők és családok érdekeit és az innovációs megújulást szolgálják.

Batthyány Schmidt Margit: a vidéki nőkben hatalmas potenciál rejlik, hiszen képesek gyorsan és rugalmasan reagálni a kihívásokra
Batthyány Schmidt Margit: a vidéki nőkben hatalmas potenciál rejlik, hiszen képesek gyorsan és rugalmasan reagálni a kihívásokra
Fotó: MNU

Batthyány Schmidt Margit elnök a rendezvényen elmondta, hogy az egyesület küldetése, céljai és üzenetei az új kihívások és a pandémia idején is egyfajta kapaszkodót jelentenek, mindemellett 2013-as fennállása óta gyorsan és rugalmasan reagál a hazai és nemzetközi kihívásokra. Mint mondta,

az ENSZ 2022-ben soron következő CSW66 rendezvényének kiemelt témája a klímapolitika, és a nők klímapolitikához kapcsolódó hozzáadott értéke lesz, ezért az október 15-én megrendezett konferencián a klímapolitika mellett a fenntarthatóság és a környezetvédelem került a fókuszba.

A klímaváltozás ténye már nem visszatérő, hanem állandó jelenség életünkben. Korunk fontos felismerése hogy az életszínvonal emelése, az éghajlat védelme nem választható el egymástól. E két tényező szervesen összekapcsolódó elkötelezettséget és kötelezettséget jelent – fogalmazott az egyesület elnöke. Az elmúlt évek bizonyítják, hogy a vidéki nőkben hatalmas potenciál rejlik ezen a téren, hiszen képesek gyorsan és rugalmasan reagálni a kihívásokra. Emellett tudatában vannak, hogy saját szűkebb és tágabb környezetükön belül kiemelkedő szerepet játszanak a környezettudatos viselkedésben, ennek kialakításában és támogatásában. Kiemelte, a jelen és a jövő fenntartható társadalma csakis a nők hozzáadott értékének elismerésével érhető el, az MNU pedig hazai és nemzetközi együttműködései által, vállalásaival, céljaival, tevékenységével kiemelten tudja támogatni a környezettudatosságot, a fenntarthatóságot.

Juhász Anikó: a jelenlegi adatok alapján közel kétszer annyi családtag vesz részt gazdálkodásban, mint korábban
Juhász Anikó: a jelenlegi adatok alapján közel kétszer annyi családtag vesz részt gazdálkodásban, mint korábban
Fotó: MNU

Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára emlékeztetett, hogy a szaktárca Megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében az elmúlt néhány évben számos olyan intézkedést hozott, amelyek a vidék és a családok helyzetét igyekezett javítani. Kiemelte, hogy

a tavalyi év egyik fontosabb eredménye a családi gazdaságokról szóló törvény megalkotása volt, amellyel arra ösztönözték a vidéki termelőket, hogy családban gazdálkodjanak.

Ehhez adminisztratív egyszerűsítést és adókedvezményeket is társítottak. Ennek eredményeként a családi gazdálkodók köre jelentősen bővült. A jelenlegi adatok alapján közel kétszer annyi családtag vesz részt gazdálkodásban, mint korábban. Erre építve az idei évben a jogalkotási munka legfontosabb feladata a gazdaságátadási törvény megalkotása.

Fűrész Tünde: a nőknek a családok megerősítésén keresztül a vidék megtartó erejének növelésében is meghatározó szerep jut
Fűrész Tünde: a nőknek a családok megerősítésén keresztül a vidék megtartó erejének növelésében is meghatározó szerep jut
Fotó: MNU
A Magyar Női Unió együttműködő partnere, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke, Fűrész Tünde köszöntő beszédében azt hangsúlyozta, hogy a magyarországi családpolitikának egyik legfontosabb pillérét a nők, az édesanyák jelentik.

A nőknek a családok megerősítésén keresztül a vidék megtartó erejének növelésében is meghatározó szerep jut.

Az édesanyáknak kiemelt szerepe van abban is, hogy a családok harmonikusan működjenek, éljenek akár vidéken, akár a városokban, ezáltal közösségünk, társadalmunk, nemzetünk is harmonikusan működjön. Az elmúlt évek adatai szerint a magyar nők nemcsak a családokban, hanem a munka világában is nagyszerűen helytállnak, 2010-hez képest a női foglalkoztatás 50 százalékról közel 70 százalékra emelkedett.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, Gyuricza Csaba szerint az ENSZ Vidéki Nők Nemzetközi Napja konferenciájának kiemelt témái ráirányítják a figyelmet a nők, illetve a női vezetők arányára az agráriumban, továbbá láthatóvá teszi azokat a nőket, akik ugyan nem szerepelnek a statisztikákban a gazdaságok vezetőiként, tulajdonosaiként, illetve munkatársaiként, sok esetben mégis nagy mértékben kiveszik részüket a tevékenységből. Az eseményre online bejelentkező rektor emlékeztetett,

Magyarországon az utóbbi évtizedekben birtokkoncentráció zajlott le. Ezen gazdaságok irányítóinak több mint kétharmada férfi, az alkalmazottak között is nagyobb arányban találhatunk férfiakat.

Ugyanakkor ki kell emelni és hangsúlyozni szükséges a nők szerepét a kis- vagy családi gazdaságokban, amelyek az Európai Unió számos tagállamában a legelterjedtebb gazdálkodási formának számítanak.

A nők jelentős mértékben járulnak hozzá a vidéki térségek fenntartható fejlődéséhez. A mezőgazdasági munka hagyományos jellegének és nehézségének XXI. századi átalakulása, továbbá a precíziós gazdálkodási eszközök széleskörű elterjedése, valamint a diverzifikációs intézkedések új lehetőségeket nyitnak a nők agráriumhoz kapcsolódó szerepvállalásának erősödésében. A konferencia középpontjába állított témáival kapcsolatban hangsúlyozta az oktatás és az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés jelentőségét is. Fontos a szektorban tevékenykedők felsőfokú képzésének ösztönzése, szükség van magasan képzett, innovatív szemléletmóddal rendelkező szakemberekre, nőkre és férfiakra egyaránt, mivel napjainkban igen sok kihívással kell szembenéznie az agráriumnak, elég csak a klímaváltozásra gondolni – fogalmazott a rektor.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Keleten tovább súlyosbodik az aszály

A keleti országrészben hetek óta alig esett, a talaj sokfelé csontszáraz, a nyári növények szenvednek az aszálytól. A kalászosoknak és a repcének már nem segítene a csapadék, az őszi árpa betakarítása a szokásos idő előtt elkezdődött. A Dunántúlon május végén, június elején jelentős mennyiségű csapadék hullott, arrafelé még van nedvesség a talajban.

Fókuszban a hazai akvakultúra-ágazat innovációs lehetőségei

Hazánkba látogatott a Halászati és Tengerügyi Főigazgatóság (DG MARE) főigazgatója. Charlina Vitcheva 2022. június 21-23-án az Agrárminisztérium meghívására érkezett Magyarországra, hogy szakmai látogatása keretében megismerje a magyar akvakultúra-ágazat hazai erősségeit és kihívásait, valamint találkozzon a fontosabb ágazati szereplőkkel.

A várakozások hajtják fel az árakat

Ha az információ érték, akkor a válsághelyzeti információ egyenesen aranyat ér. Mit lehet sejteni vagy várni a gabonaárakkal kapcsolatban? Erről is kérdeztük dr. Goda Pált, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatóját az MMG Direkt adásában.

„Cukorhiány” és takarmányválság

Annak ellenére, hogy minden írni-olvasni tudó ember számára világos kellene legyen Szerbiában, hogy az ország mindegyik alapvető élelmiszerből többet állít elő, mint amennyit 7 millió lakosa képes volna elfogyasztani, május folyamán pánikszerűen vásárolták fel a cukrot, és emiatt az 1 kilogrammos kiszerelés az egész országban eltűnt a boltok polcairól.

Megújult az Agrár Széchenyi Beruházási Hitelprogram

Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max néven új beruházás finanszírozási eszköz áll a kis-és középvállalkozások rendelkezésére július 1-től.

A méhjólét napjainkra felértékelődött

Az Agrárminisztérium június elején 10 milliárd forintos keretösszeggel hirdette meg a méhek állatjóléti támogatását. De vajon miért van szükség ilyen jellegű támogatásra a méhek esetében, illetve hogyan értelmezhető az állatjólét ebben az ágazatban? Ezekre a kérdésekre Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, valamint kiadónk által gondozott Méhészet szaklap főszerkesztője adott választ.

Megválasztották a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei tisztségviselőit

2022. június 15-17. között rendezték meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei alakuló küldöttgyűléseit, ahol megválasztották a megyei tisztségviselőket.

A „váci mező” ünnepnapja

Az AM Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum (KMASzC) Táncsics Mihály Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégiumának Floch-pusztai tangazdaságában május 21-én tartották a XX. Regionális Mezőgazdasági Kiállítást, ami minden évben az iskola ünnepnapjának számít, de most különösen, hiszen két „vírusos év” után tudták végre újra megrendezni a bemutatót.

Újabb eszköz teszi könnyebbé az élelmiszerágazat hitelhez jutását

Magyarországon elsőként a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az élelmiszer kis- és nagykereskedelem, illetve az agráriumhoz kötődő vállalkozások, őstermelők számára érhető el egy új, kedvezményes kezességvállalás, amely 2022. július 1-től 2022. év végéig az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) Krízis Agrárgarancia Programjának II. szakasza keretében igényelhető.

A borturizmus az erdélyi agrárium húzóágazata lehet

Az Aranyosszéken fekvő Torockó nemrég azzal került a figyelem központjába, hogy Novák Katalin köztársasági elnök első hivatalos erdélyi látogatása során, Bethlen Gábor fejedelem gyulafehérvári szobrának a felavatása után, Székelykőre is felment. Az egykor vasércbányászatáról híres település turisztikai célponttá lett, mióta központját az UNESCO világörökségnek nyilvánította.