Back to top

Erdő és kerámia

Kezdhetnénk úgy is, hogy „ismert erdei körökben az az általános nézet” – de most nem Micimackóról és a mézről lesz szó, hanem arról, hogy a szentendrei Szilágyi család szereti az erdőt, és az ő kerámiáik is népszerűek erdész körökben.

Ez a történet pedig úgy indult, hogy két fiatal találkozott egy keramikusipari iskolában. El-ellógtak a suliból együtt, és romantikus udvarlásképp a fiú megkérdezte a lányt: tudsz-e fülezni. (Avatatlanok kedvéért: agyagbögrére fület tapasztani.) A leányzó pedig azonmód bizonyította rátermettségét. Jól végződő meséhez illően, lánykérés lett a dologból és közös műhely. A Bükkös patak partján, zöld fák alatt épülgetett a házuk, ahol máig él és munkálkodik a pár, Szilágyi Péter és Rencz Marianna.

Jó minőségű holland alapanyagból készítik kőedény, porcelán használati tárgyaikat, amik kézreálló formájukkal, egyedi mázukkal és jellegzetes dekor motívumaikkal képviselik a Szilágyi-műhelyt.

Azt vallják, érdemes magas kaolintartalmú, drágább anyagból dolgozni, mert az magasabb hőfokon tömörre égethető, az edény nem porózus, mint az egyszerű fazekas agyagból készülők, így kevésbé kopik-törik, ellenállóbb, szebb. Mindig is praktikus, napi használatú tárgyakkal kísérleteztek. Kezdettől fogva járták az országot, inaskodtak híres népi fazekasoknál és ellesték a fortélyokat. Idővel kialakult a saját, felismerhető stílusuk, de azon se lepődnek meg, ha furcsa, 21. századi igényű megrendelést kapnak.

Manufaktúra jelleggel dolgoznak. Péter maga tervezi és építi a kemencéket, a különböző eszközöket, és nagyon tud korongozni, a formákat megadni. Marianna újító kedvű. Tőle ered a képi világ és a fekete karcolásos technika a szintén maga készítette mázba, ez senki másnál nem köszön vissza. Tanítványokat is neveltek, és volt, aki náluk maradt munkatársnak. Deli Levente szinte már családtag, biztos kézzel, gyakorlott mozdulatokkal jó húsz éve festi, dekorálja a tárgyakat.

A Szilágyi kerámiák a nagyobb vásárok révén messze földre eljutnak. A covid-ínség idejét pedig a törzsvevőiknek köszönhetően tudták átvészelni. Szívesen dolgoznak erdészeknek.

A FeHoVa kelendő portékája volt évekig az étkészletük, csipkebogyós motívummal, erdei színvilágú barnás, olívzöldes mázzal, szarvas-, muflonfigurás kiegészítőkkel.

Egyik legkedvesebb munkájuk a Soproni Egyetemnek készített borospohárkészlet makkos, tölgyleveles díszítéssel. Kimondottan nekik tervezték, és nagyon szépre sikerült.

Erdőszeretetük régi keletű. Marianna Visegrádon nőtt föl, természetes volt, hogy hétvégén szórakozásképpen kirándulni jártak. Rendszeresen gombásztak, szedték a „kékmálnát”, a vadszedret, főzték belőle a szörpöt. Erdészcsaládnál vaddisznókolbász, fácán, szarvashús gyakran került az asztalra. Nagybátyja, Rencz János erdőmérnök a Visegrádi Erdészet igazgatója volt évtizedeken át. Erdésztechnikus nagynénje pedig nyugdíjasként a Telgárthy-rét fölötti füvészkertben vezetett csoportokat. Ott, a Muflonkunyhóban lakott „Bandi bácsi”, aki a körzetre felügyelt, és ő lett Mariann fiatalon megözvegyült édesanyjának későbbi férje. Békében boldogan éltek a víz, villany nélküli kis faházban. Úgy tűnik, sikerült a természet és a művészet iránti vonzódást a Szilágyi lányoknak is továbbadni. Zsófi művészetterápiás foglalkozást tart óvodában. Bogi fotós, majd keramikus iskolát is végzett, és a jövő igényeivel elkészítette a műhely webshopját.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

A klímaváltozás gyorsítja az evolúciót: így alkalmazkodnak a tölgyek

Az emberi hatások miatt felgyorsult klímaváltozás egyik fő problémája, hogy a fák képesek-e elég gyorsan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Francia, svéd és kínai kutatók tanulmányozták a tölgyeket három különböző franciaországi erdőben három évszázadra visszamenőleg, a legutolsó kis jégkorszaktól egészen az ember okozta globális felmelegedésig.

Mérföldkő a vadgazdálkodásban

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás részeként Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferenciát rendeztek. Az ötnapos szimpózium mintegy 50 szakmai előadása a világkiállítás évének vadászati és vadgazdálkodási gondjaira hívta fel a figyelmet. A megfogalmazott gondolatokból kiadvány született, melyet a későbbiekben leemelve a polcról, visszatekinthetünk a 2021-es év szakmai kihívásaira.

A szociális tűzifaprogram négyötödét már teljesítette az ÉSZAKERDŐ

Az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. évek óta aktívan részt vesz a kormány által meghirdetett szociális tüzelőanyag programokban, melyek célja a nehéz sorsú családok fűtőanyaghoz juttatása a hideg téli időszakban.

Növekvő érdeklődés az erdei iskolákban

Csaknem 9 ezren vettek részt a NYÍRERDŐ Zrt. erdészeti erdei iskoláinak programjain 2021-ben. A pandémia az elmúlt évben is hátrányosan befolyásolta az érdeklődést, de a látogatottság összességében mintegy 40 százalékkal haladta meg a 2020-as számadatokat.

Erdőket zártak le a sertéspestis miatt

Olaszország észak-nyugati régióiban, Liguria és Piemont tartományban betiltották a vadászatot, az erdei kirándulást és a gombaszedést is az afrikai sertéspestisben elpusztult vaddisznók miatt - jelentette a Huffington Post hírportál olasz nyelvű oldala vasárnap.

Örömforrás a szarvasgomba

A fekete szarvasgombának sok rajongója van, kiderült, akik szeretik valószínűleg nem csak a különleges ízét kedvelik, hanem a benne található boldogsághormon is erősíti a kötődésüket.

Ősborókás a főváros közelében

Az utóbbi évszázadokban az urbanizáció hatása jelentősen rányomja bélyegét a természeti környezetre. Fokozottan érzékelhető ez a nagyvárosok, így Budapest közelében is. Ennek ellenére a Csévharaszt határában lévő ősborókás máig megőrizte természetszerű jellegét.

Él, mint a fogoly Derekegyházon

Hogy el ne tűnjön végleg hazánkból a fogoly, országos program jött létre, melyhez a Délalföldi Erdészeti Zrt. 2005 nyarán kapcsolódott. Olyan élőhelyet hoztak létre tudatos gazdálkodással, ahol más fajok is jól érzik magukat. A fővadász szerint a közel két évtizedes tevékenységben majdhogy nem huszadrangú szempont a vadászat.

Őserdő hetven év alatt

A Kárpátok őserdeire hasonlító, 23 hektáros erdőrészletet alakított ki Visegrád határában a Pilisi Parkerdő, közel hetven éves, tudatos és tervszerű erdőkezeléssel - közölte a társaság szóvivője csütörtökön az MTI-vel.