Back to top

Halloween, pókok, rettegés… De mire jó a pókháló?

A halloween pókos dekorációja minden évben sláger, nem csoda, hiszen ezek az állatok sokak számára elég borzongatóak. De miért készít hálót a pók, és mire használja ezt a tudomány?

Ilyenkor elterjedt szokás a tök faragás
Ilyenkor elterjedt szokás a tök faragás
Fotó: wikipedia
A halloween egy ősi eredetű, kelta pogány ünnep. A kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek és mivel beköltözhetnek az élőkbe, félelmükben beöltöztek különféle álcázó maskarákba, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit. Az egymást követő halloween, mindenszentek és halottak napja ünnepek a hozzájuk kapcsolódó kulturális és vallási különbségek, népszokások közötti összefüggések és keveredések miatt gyakran keltenek kulturális feszültséget a közvéleményben.

A pókok ott kerülnek a képbe, hogy megjelenésük illeszkedik ehhez az eléggé nyomasztó „ünnep” hangulatához…

Minden pók termel pókselymet, sok fajuk ebből sző hálót amivel zsákmányát megfogja. Ennek ellenére több faj háló nélkül vadászik. A pókselymet a vadászaton kívül felhasználják még közlekedésre, fészekkészítésre és az áldozat becsomagolására is. A földön körülbelül 40 000 pókfaj található, ezek közül viszont mindössze 200 fajnak van olyan mérge, mely az ember egészségére is veszélyes lehet.

Így vadásznak a pókok

A hálóval ételt csomagolni is lehet
A hálóval ételt csomagolni is lehet
Fotó: wikipedia
A pókok vadászati stratégiája igen eltérő. Ennek ellenére mindegy, hogy rovart, halat, kisebb emlősöket, vagy madarat tekintenek zsákmánynak, az biztos, hogy ha kapcsolatba kerülnek, a pók marni fog.

A pók hálója elkészítésekor egy fehérje alapú anyagot használ, de a korábbi használt hálóját is meg tudja enni, hogy frisset készítsen belőle.

Amennyiben kedvezők a feltételek akár 1-2 naponta is tud új hálót készíteni magának. Amikor elkészül a háló, a pók a hálón, vagy annak közelében várakozik, hogy egy rovar beleessen. A becsapódást a hálón tovaterjedő rezgésekből észleli.

Vannak olyan pókok is amelyek nem használnak hálót zsákmányuk elejtéséhez. Egyesek jól elrejtett járatukból előtörve csapnak le áldozatukra, míg mások, mint a farkaspók, lerohanják azt. A hálóvető pókok a kettő technikát egyesítik. Az ilyen pók egy kis hálót sző, amelyet az elülső lábai között feszít ki. Ezután várja, hogy leendő zsákmánya elhaladjon mellette, majd hirtelen rádobja a hálót. Habár a legtöbb pókfaj ragadozó, akadnak olyan fajok is amelyek növényi nektárral táplálkoznak.

Pókháló típusok

Az egyik fajta a kuszaháló, a törpepókok családjába tartozó fajok például ilyen, szabálytalan megjelenésű nem ragadós hálót készítenek. Ezeket általában talajhoz, falhoz, vagy akár egy bokorhoz rögzítenek.

A pók a háló közepén tartózkodik, fejjel lefelé. A zsákmánya elsősorban földön közlekedő rovar.

Sok szemmel figyeli áldozatát
Sok szemmel figyeli áldozatát
Fotó: wikipedia
A másik fajta háló a kerekháló. A legtöbb ember pókhálón ezt a hálót érti, melyet átlagosan 30-60 perc alatt sző meg a pók. Ha egy ebben várakozó pókot megzavarunk, a legtöbb esetben a földre ereszkedik, és menekülni próbál, de nem támad.
A farkaspókfélék nem szőnek háló csapdát, de némelyik hálóval rögzíti föld alatti üregeinek falát. Egyes fajok üregekben laknak, mások pedig egész életüket vándorlással töltik. A többi pókkal ellentétben a farkaspók látása igen jó így áldozatát üldözve fogja el.

A farkaspók nősténye tojásait egy pókselyemből szőtt zsákban tartja a potrohához rögzítve. Kikelésük után a sok pici pók anyjuk hátára mászik és ott utaznak.

Ez a faj a sarkvidékek kivételével az egész világon megtalálható. Európában körülbelül 70 farkaspók-faj él. A legnagyobb európai és amerikai fajai akár 30 milliméteresre is megnőhetnek. Ez az állat csavargó életmódot folytat, leginkább kis gerinctelenekkel, rovarokkal, de más pókfajokkal is táplálkozik. Az élettartamuk Európában körülbelül egy év a nagyobb amerikai fajok két évig élnek.

Mire jó a pókháló?

A népi gyógyászat hazánkban is alkalmazta a pókhálót sebekre téve, annak gyógyulásának elősegítésére. Elődeink rájöttek, hogy ha pókhálót raknak a sebre, akkor a vér gyorsabban megalvad és a seb hamarabb gyógyul. Ez a hatás a pókfonál baktérium-, és gombaölő tulajdonságának is köszönhető.

A pókháló anyaga nagyon ellenálló
A pókháló anyaga nagyon ellenálló
Fotó: wikipedia
A pókfonál egységnyi tömegre vetítve erősebb az acélnál, emellett pedig ellenállóbb és hajlékonyabb a kevlárnál.

A természet e csodája az egyik legszívósabb anyag a Földön. Ellenálló a környezet viszontagságaival szemben, de időtálló is: a gízai piramisokban találtak tökéletes állapotban fennmaradt ősi pókhálókat.

Az emberi test egyáltalán nem kezeli a pókselymet idegen anyagként, ami alapvető fontosságú ahhoz, hogy a szervezetben felhasználható legyen. Ennél azonban jóval többre is képes:

megfelelően előkészítve a pókfonál képes megnövelni a szövetek természetes regenerációs képességét.

A pókfonál gyógyászati alkalmazása nagy jövő előtt áll, mert a sebgyógyítás, és orvosi varratok készítése mellett a kutatók azt is felfedezték, hogy az idegsejtek pókfonál jelenlétében annak száliránya szerint növekednek. Ezzel a technikával áthidalhatók lehetnek az idegsejtek sérülései, így akár a gerincsérülések is gyógyíthatóvá válhatnak.

A pókok oldott állapotban tárolják a pókselymet felépítő molekulákat, de azok már szilárd anyagként hagyják el az állatot. Ha a kutatók megértik, hogy a pók hogyan irányítja ezt a folyamatot, akkor akár az Alzheimer- és Parkinson-kórral kapcsolatos kutatásokban is áttörést érhetnek el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Feleannyi ideig él ma egy méh, mint ötven éve

A Marylandi Egyetem rovarszakértői egy kísérletben bizonyították be, hogy a laboratóriumban ideális körülmények közt tartott mézelő méhek csak fele annyi ideig élnek, mint az 1970-es években végzett ugyanilyen vizsgálatok tesztállatai. Mindez egybevág az amerikai méhészek tapasztalataival, miszerint felgyorsult a kolóniák pusztulása, és csökkent a méztermelés is az elmúlt évtizedekben.

Az erdészetnek és a vadászatnak szentelte életét

Az ezerarcú természetet úgy ismeri, akár a tenyerét. A kezdeti nehézségek után pályája egészen az Állami Gazdaságok Központjának erdészeti osztályáig vezetett, és számos technológiai újítást vezetett be a szakmába. Megingathatatlanul kiáll a gyenge minőségű talajokon való akácerdő-telepítés és -hasznosítás mellett, e véleményétől 97 éves korában sem lehet eltántorítani.

A rongyokba öltözött szuper-gyógynövény

Ez a levele alapján kissé rongyosnak tűnő növény sok titkot rejt. Egyik hatóanyaga az előanyagából aprítás, vagy rágás során kis idő múlva alakul ki. És azon túl, hogy egészséges, még finom is. Sok mindenre használható nem csak a konyhában... Ízületi panaszokra is jó, továbbá még a szépségápolásban is helye van...

Szűkül a kelbimbó területe

A svájci kelbimbótermesztés korábban is olyan volt, mint a hullámvasút: amíg 2010-ben mindössze 55 hektár, 2018-ban több mint 100 hektár volt a termőterület, akkor azonban váratlanul minden megváltozott.

Ezeket tudta a kávéról?

A kávéfogyasztás világméretű elterjedése csak néhány száz éves múltra tekint vissza, ám ez mit sem befolyásolta népszerűségét. Bár karrierjét reggeli italként kezdte, mára számos étel alkotórészévé is vált.

Mikor árt a legkevésbé az alkohol? Érdekes felfedezés a tudósoktól

Az orvosok és kutatók évek óta állítják, hogy a hosszú távú túlzott alkoholfogyasztás hihetetlenül káros hatással lehet az egészségünkre. Most árnyalták a képet.

A delfinek is szenvednek a háborútól

A Fekete-tengeren vívott háború kezdete óta több mint 700 delfin pusztult el.

Megvan, mikor készülhetett az első adag főtt étel

Az ember ősei már 780 ezer évvel ezelőtt is jól átsütve vagy megfőzve szerethették a halat - derült ki egy új régészeti kutatásból, amely egyben arra szolgál bizonyítékokkal, hogy az eddig véltnél 600 ezer évvel korábban is főzték már az ételt.

Ezért csípnek egyes embereket jobban a szúnyogok

A bőr speciális illata tesz egyes embereket "szúnyogmágnessé", és ez a tulajdonság évek alatt sem változik - állapította meg egy új amerikai kutatás.

A gyomorvész kórokozója veszélyesebb, mint eddig gondoltuk

A nozémáért, vagyis a méhek gyomorvészéért egy intracelluláris parazita, a Nosema ceranae a felelős a méhek bélrendszerében. Sokkal nagyobb veszélyt jelent a méhek számára, mint ahogy azt eddig gondoltuk.