Back to top

Halloween, pókok, rettegés… De mire jó a pókháló?

A halloween pókos dekorációja minden évben sláger, nem csoda, hiszen ezek az állatok sokak számára elég borzongatóak. De miért készít hálót a pók, és mire használja ezt a tudomány?

Ilyenkor elterjedt szokás a tök faragás
Ilyenkor elterjedt szokás a tök faragás
Fotó: wikipedia
A halloween egy ősi eredetű, kelta pogány ünnep. A kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek és mivel beköltözhetnek az élőkbe, félelmükben beöltöztek különféle álcázó maskarákba, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit. Az egymást követő halloween, mindenszentek és halottak napja ünnepek a hozzájuk kapcsolódó kulturális és vallási különbségek, népszokások közötti összefüggések és keveredések miatt gyakran keltenek kulturális feszültséget a közvéleményben.

A pókok ott kerülnek a képbe, hogy megjelenésük illeszkedik ehhez az eléggé nyomasztó „ünnep” hangulatához…

Minden pók termel pókselymet, sok fajuk ebből sző hálót amivel zsákmányát megfogja. Ennek ellenére több faj háló nélkül vadászik. A pókselymet a vadászaton kívül felhasználják még közlekedésre, fészekkészítésre és az áldozat becsomagolására is. A földön körülbelül 40 000 pókfaj található, ezek közül viszont mindössze 200 fajnak van olyan mérge, mely az ember egészségére is veszélyes lehet.

Így vadásznak a pókok

A hálóval ételt csomagolni is lehet
A hálóval ételt csomagolni is lehet
Fotó: wikipedia
A pókok vadászati stratégiája igen eltérő. Ennek ellenére mindegy, hogy rovart, halat, kisebb emlősöket, vagy madarat tekintenek zsákmánynak, az biztos, hogy ha kapcsolatba kerülnek, a pók marni fog.

A pók hálója elkészítésekor egy fehérje alapú anyagot használ, de a korábbi használt hálóját is meg tudja enni, hogy frisset készítsen belőle.

Amennyiben kedvezők a feltételek akár 1-2 naponta is tud új hálót készíteni magának. Amikor elkészül a háló, a pók a hálón, vagy annak közelében várakozik, hogy egy rovar beleessen. A becsapódást a hálón tovaterjedő rezgésekből észleli.

Vannak olyan pókok is amelyek nem használnak hálót zsákmányuk elejtéséhez. Egyesek jól elrejtett járatukból előtörve csapnak le áldozatukra, míg mások, mint a farkaspók, lerohanják azt. A hálóvető pókok a kettő technikát egyesítik. Az ilyen pók egy kis hálót sző, amelyet az elülső lábai között feszít ki. Ezután várja, hogy leendő zsákmánya elhaladjon mellette, majd hirtelen rádobja a hálót. Habár a legtöbb pókfaj ragadozó, akadnak olyan fajok is amelyek növényi nektárral táplálkoznak.

Pókháló típusok

Az egyik fajta a kuszaháló, a törpepókok családjába tartozó fajok például ilyen, szabálytalan megjelenésű nem ragadós hálót készítenek. Ezeket általában talajhoz, falhoz, vagy akár egy bokorhoz rögzítenek.

A pók a háló közepén tartózkodik, fejjel lefelé. A zsákmánya elsősorban földön közlekedő rovar.

Sok szemmel figyeli áldozatát
Sok szemmel figyeli áldozatát
Fotó: wikipedia
A másik fajta háló a kerekháló. A legtöbb ember pókhálón ezt a hálót érti, melyet átlagosan 30-60 perc alatt sző meg a pók. Ha egy ebben várakozó pókot megzavarunk, a legtöbb esetben a földre ereszkedik, és menekülni próbál, de nem támad.
A farkaspókfélék nem szőnek háló csapdát, de némelyik hálóval rögzíti föld alatti üregeinek falát. Egyes fajok üregekben laknak, mások pedig egész életüket vándorlással töltik. A többi pókkal ellentétben a farkaspók látása igen jó így áldozatát üldözve fogja el.

A farkaspók nősténye tojásait egy pókselyemből szőtt zsákban tartja a potrohához rögzítve. Kikelésük után a sok pici pók anyjuk hátára mászik és ott utaznak.

Ez a faj a sarkvidékek kivételével az egész világon megtalálható. Európában körülbelül 70 farkaspók-faj él. A legnagyobb európai és amerikai fajai akár 30 milliméteresre is megnőhetnek. Ez az állat csavargó életmódot folytat, leginkább kis gerinctelenekkel, rovarokkal, de más pókfajokkal is táplálkozik. Az élettartamuk Európában körülbelül egy év a nagyobb amerikai fajok két évig élnek.

Mire jó a pókháló?

A népi gyógyászat hazánkban is alkalmazta a pókhálót sebekre téve, annak gyógyulásának elősegítésére. Elődeink rájöttek, hogy ha pókhálót raknak a sebre, akkor a vér gyorsabban megalvad és a seb hamarabb gyógyul. Ez a hatás a pókfonál baktérium-, és gombaölő tulajdonságának is köszönhető.

A pókháló anyaga nagyon ellenálló
A pókháló anyaga nagyon ellenálló
Fotó: wikipedia
A pókfonál egységnyi tömegre vetítve erősebb az acélnál, emellett pedig ellenállóbb és hajlékonyabb a kevlárnál.

A természet e csodája az egyik legszívósabb anyag a Földön. Ellenálló a környezet viszontagságaival szemben, de időtálló is: a gízai piramisokban találtak tökéletes állapotban fennmaradt ősi pókhálókat.

Az emberi test egyáltalán nem kezeli a pókselymet idegen anyagként, ami alapvető fontosságú ahhoz, hogy a szervezetben felhasználható legyen. Ennél azonban jóval többre is képes:

megfelelően előkészítve a pókfonál képes megnövelni a szövetek természetes regenerációs képességét.

A pókfonál gyógyászati alkalmazása nagy jövő előtt áll, mert a sebgyógyítás, és orvosi varratok készítése mellett a kutatók azt is felfedezték, hogy az idegsejtek pókfonál jelenlétében annak száliránya szerint növekednek. Ezzel a technikával áthidalhatók lehetnek az idegsejtek sérülései, így akár a gerincsérülések is gyógyíthatóvá válhatnak.

A pókok oldott állapotban tárolják a pókselymet felépítő molekulákat, de azok már szilárd anyagként hagyják el az állatot. Ha a kutatók megértik, hogy a pók hogyan irányítja ezt a folyamatot, akkor akár az Alzheimer- és Parkinson-kórral kapcsolatos kutatásokban is áttörést érhetnek el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tekintélyes mennyiségű olajbogyó kell egyetlen üveg olívaolaj előállításához

Az olívaolaj évezredek óta a mediterrán gasztronómia, kultúra és kereskedelem alapvető alkotóeleme. Az ókori görög költő, Homérosz "folyékony aranyként", Hippokratész pedig "a nagy gyógyírként" jellemezte. Az olívaolajat évezredek óta használják különböző célokra, mint például gyógyászati kenőcsökhöz és nemesek balzsamozási rituáléjához is. Ám napjainkban számos recept fontos összetevőjének számít.

Mi történik a testünkkel, ha körtét eszünk?

A körtét évszázadok óta előszeretettel fogyasztják nagyszerű íze és egészségügyi előnyei miatt. Az egyik legsokoldalúbban felhasználható gyümölcs, amely sós vagy édes receptek része lehet. Ahhoz, hogy a körte minden egészségügyi előnyét élvezhessük, mindenképpen együk meg az egész gyümölcsöt, mivel a magas antioxidáns mennyisége a színes héjában koncentrálódik.

Zenekarról nevezték el az ősdarazsat

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el - közölte az egyetem az MTI-vel.

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

Takarmányozás, hőstressz, bionyúl - Antibiotikum nélkül lesz-e nyúltenyésztés?

A nyúltenyésztési világkongresszus Termelés és gazdaságosság szekciójában elsősorban a gyakorlati munkát segítő előadások hangzottak el. Ugyanakkor nehéz lenne megmondani, hogy például a takarmánykorlátozással kapcsolatos eredmények és tapasztalatok közül melyik miért került a takarmányozási szekcióba.

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

A Csaba gyöngye eredete

A Csaba gyöngye mind a mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája. Ez az értékes tulajdonsága termesztési és nemesítési szempontból is nagyon jelentős. Kiemelkedően fontos szerepet játszott a magyar és a világ szőlőnemesítésében, eredete sokáig vita tárgya volt.

Először alkottak tudósok "szintetikus embriót"

Az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt találták, hogy egérőssejteket "rá lehet venni" arra, hogy embriószerű struktúrává szerveződjenek, melyben bélszakasz, agykezdemények és dobogó szív található - írta a The Guardian online kiadása a Cell tudományos lapban megjelent tanulmány alapján.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.

400 éves élesztőgomba maradványból feltámasztott ecuadori sör

Egy régi tölgyfahordóban Javier Carvajal ecuadori biomérnök megtalálta szerencsehozó gombáját: egy 400 éves élesztőgombát, amelyet azóta sikerült feltámasztania és felhasználnia a vélhetően Latin-Amerika legrégebbi sörének reprodukálására.