Back to top

A piros alma az igazi alma

A magyarok szeretik és eszik is az almát, ráadásul a legtöbben a piros almát tekintik az „igazinak”. Még aki másikat választ, az is főleg azt szereti, ha a piros valamelyik árnyalata azért színezi – mondja Nyirő József, aki pakodi birtokán termeszt almát immár negyed évszázada.

Nyirő József: egy almásban mindig sok a tennivaló
Nyirő József: egy almásban mindig sok a tennivaló
Fotó: Bella Huba
– A falu határában volt egy területünk, amit annak idején, még 1996-ban átvettem édesapámtól. Tulajdonképpen ezzel indult el a vállalkozás – idézte fel a kezdeteket. Addig nem sok közük volt az almához, legfeljebb annyi, hogy mivel kedvelték, a hegyi birtokon gyümölcsfákat nevelgettek. – Zalaegerszegen, a Bazitai-tévétorony közelében méhészkedtünk, vagyis némi közünk azért volt az agráriumhoz, de a szervezett gyümölcstermesztéshez nem. A terület hasznosításán elgondolkodva arra jutottunk, hogy az almának volna létjogosultsága a piacon, és ezzel a reménnyel nekikezdtünk a telepítésnek. Akkoriban számos almást telepítettek Zala megyében. Mi a nagykutasi gyümölcsösbe látogattunk el, hogy tapasztalatot szerezzünk, először az ültetvénytelepítéshez, aztán meg a gondozásához.

Mint felidézte, nem volt túl könnyű a kezdés. Sok munkába került, hogy az almást, sőt, akár csak a telepítés feltételeit megteremtsék.

– Az ültetvény megtervezése után az egész területen elő kellett készíteni a talajt, hogy az összesen háromezer oltványt el tudjuk ültetni az 1 hektáron, a technológiai előírás szerint, megfelelő sor- és tőtávolságot tartva. Hozzá kell tennem, hogy támogatás nélkül, önerőből hoztuk létre az ültetvényt. Olyan fajtákat választottunk, amik megfelelnek a piaci igényeknek, ami azzal járt, hogy a lehető legszélesebb választékkal próbáltuk lefedni a piacot. Tehát Golden, Vista Bella, Idared és Jonica is került a területre. A Vista Bellához nagy reményeket fűztünk, egy ideig úgy tűnt, hogy nagyon keresetté válik, végül mégsem bizonyult jó választásnak. Olyannyira nem, hogy 10–12 év után le kellett cserélnünk.

De az első telepítés óta eltelt 25 év alatt egyébként is sokat változott az ültetvény fajtaösszetétele, hiszen ennyi idő alatt nemcsak kiderül, hogy mik a legnépszerűbbek, hanem a közízlés is változik. További terveiket ezt figyelembe véve dolgozták ki.

A tőszám változatlan maradt, és a művelési módon sem változtattunk a telepítés óta, de az összes oltványt lecseréltük, a fajták tekintetében szükségessé vált változtatásokat is végrehajtva. Huszonkét év után vágtunk bele az ültetvény felújításába, vagyis most igen fiatal a gyümölcsösünk.

A piaci igényekhez igazítják a fajtaválasztékot
A piaci igényekhez igazítják a fajtaválasztékot
Fotó: Bella Huba

Ahogy már mondtam, a Vista Bellát már korábban „megszüntettük”. Jonagoldot telepítettünk helyette, mert tapasztalatunk szerint az az egyik legnépszerűbb gyümölcs Magyarországon. Ennek ellenére hosszú évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a piros alma „az alma”, vagyis az a legkedveltebb. Kimondottan a piros almát keresik az emberek. Sőt, belegondolva talán azok a fajták a legnépszerűbbek, amelyek színátmenetesek. Téli almát is ültettünk. Kezdetben a Granny Smith volt divatos, annyira, hogy még darabra adták, és név szerint is keresték. Végül mégsem lett annyira népszerű, mint kezdetben gondoltuk. Található nálunk még Gála, Golden, Idared, Jonatán és Jonica. Kiderült, hogy a keresettség tekintetében a Jona-, az Idared- és a Golden-család a legidőtállóbb fajták.

Nyirő Józsefék piaci helyzete különlegesnek nevezhető, mondhatni, megnyugtató. Ugyanis szerződéses kapcsolatban állnak egy közeli gyümölcsfeldolgozó vállalkozással, amelyik átveszi tőlük a „nélkülözhető” mennyiséget.

– Talán mondanom sem kell, hogy az almatermesztést, ugyanúgy, mint a többi gyümölcsét, számos dolog befolyásolja.

Ott vannak az időjárás egyre ártalmasabb szélsőségei, vagy éppen a fertőzések és betegségek, amelyek szintén hatalmas kárt tudnak okozni a termésben. A piac már csak ezek miatt sem kiszámítható, mi nem tudjuk meghatározni az árat.

Ilyen körülmények között megnyugtató számunkra a szomszédos Pókaszepetken működő Zalagrár Kft., mert a vele kötött szerződés értelmében átveszik az almánkat – feltéve, hogy megfelelő minőséget tudunk produkálni. A termés mennyisége változó. Az elmúlt három esztendőben sajnos nem volt nagy termésünk, az említett külső hatások miatt. Természetesen a hozzánk érkező egyéni vásárlókat is kiszolgáljuk. Kijelenthetem, hogy a legtöbben szemmel vásárolják az almát, vagyis a színét nézik. A beltartalommal kapcsolatban eltérő igényeket támasztanak, a személyes ízlés dominál e téren. Van, aki a savanykásat keresi, más az édesebbjét vásárolja. Akad, aki a kemény húsú gyümölcsre vágyik, de sokan a lazább állagot tartják a jónak. Szóval, sokféle igénynek kell megfelelnünk, amikor almatermesztésről és almakínálatról van szó.

– Ehhez nem kevés munkára és odafigyelésre van szükség – mondja Nyirő József. Ennek ellenére nem múlt el év úgy, hogy ne léptek volna előre valamilyen téren. 1998-ban támrendszert telepítettek az almafák mellé, és ugyanebben az évben vágtak bele a gépesítésbe is. Aztán öntözőrendszert alakítottak ki, majd almatárolóval is felszerelték a vállalkozást. Minderre szükség van ahhoz, hogy egész évben jó minőséget tudjanak kínálni, és hogy egyúttal a saját munkájukat megkönnyítsék.

A piros alma az igazi
A piros alma az igazi
Fotó: Bella Huba

– Mivel nem kis területről van szó, és mert egy almásban olyan sok a tennivaló, mielőbb fejlett technikai hátteret kellett teremtenünk a termelésnek. Ennek jegyében szereztük be a gépeket, köztük egy kistraktort. A hozzá vásárolt emelővillával a szállítást és a rakodást is megkönnyítettük. Ugyancsak fontos volt a fűnyíró és a permetezőgép. Itt jegyzem meg, hogy a növényvédelemre egyre nagyobb szükség van. Ahogy a többi gyümölcsnek, úgy az almának is sok kártevője és betegsége van, amiket feltétlenül kezelni kell. A rezisztencia elkerülése érdekében a hatóanyagok váltogatására is szükség van, illetve az előírások változása miatt is, hiszen egyre több szert vonnak ki a forgalomból.

Emiatt is viszonylag gyakran cserélődnek a növényvédő szerek. Sajnos újabb kártevők is megjelennek, nemrég például az amerikai kabóca, ami egyetlen gyümölcsösben sem kívánatos. De minden kártevőre figyelni kell, nem maradhatnak meg az ültetvényben.

A másik kedvezőtlen tényező az időjárás alakulása. Az ültetvényünk egyébként fagyzugos helyen fekszik, nem messze a Zala folyótól. Ennek a hatásával is számolnunk kell. De ott vannak még a viharok és jégesők, ezek szintén könnyen tönkre tehetik az éves termést. Megoldás persze volna ellenük, ott van például a jégháló telepítése, de nálunk szinte biztosan nem térülne meg a költsége.

Visszatérve a fejlesztésre: mivel az almatermést nem lehet egyszerre értékesíteni, viszont a szürettel nem várhatunk, meg kellett oldanunk a tárolást. A tároló építését 2000-ben kezdtük meg. A gyümölcsös melletti épület alatt 20 tonna almát tudunk elhelyezni, megfelelő hűtésről is gondoskodva.

A pakodi gyümölcsös bővítését nem tervezik, Lehetőségük sem volna rá, mert a terület nagysága korlátozott.

– Ami mégis fontos, mi több, lassan elengedhetetlenné válik, az a technikai eszközeink cseréje. Ez jelentősen megkönnyítené a munkánkat, amit a mai napig mind magunk végzünk. Még az almaszüret is „családi rendezvény”, a gyerekeim is besegítenek. Hogy ilyenkor kóstolgatjuk-e az almát? Természetesen. Lehet bármilyen fajta, én mindegyiket szeretem.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/43 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Szamócaszezon: reményeket meghaladó eredmények

Egy sikeres termesztési idény most sokkal többet jelent annál, mint hogy biztosítja-e vagy sem az érintett kárpátaljai család megélhetését. Sokkal nagyobb a tét, mert jelentősen hozzájárul a szülőföldön maradáshoz, hiszen azt bizonyítja, hogy a háborús helyzettel járó bizonytalanság ellenére van jövő.

Az őszibarack nyári védelme

Meleg időjárásban a tafrinás levélfodrosodás már nem okoz gondot, a júniusban előforduló lehűlés esetén azonban felléphet a késői levél- és termésfertőzés. A tenyészidő előrehaladtával, melegebb időben nő a lisztharmat, hűvösebb időszakokban pedig a levéllyukacsosodás fertőzésének veszélye. A kártevők elleni védekezés a gyümölcsmolyok és a levéltetvek ellen irányul.

Mindenkit megvisel a hőség, kivéve a rovarkártevőket – növényvédelmi előrejelzés 27. hét

A tavasz óta tartó általános levéltetű-fertőzöttség minimálisra csökkent ugyan, de a többi kártevő rovar kiválóan megvan a kánikulában. A növénybetegségeknek ezzel szemben nem kedvez a mostani idő. Fontos aktualitás, hogy sürgősen védekezni kell az amerikai szőlőkabóca lárvái ellen.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Elindult a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

A korábbi évekhez hasonlóan idén is megkezdődött a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés, melyre július 1. és augusztus 20. között kerül sor. Az ellenőrzéseket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a kormányhivatalok szakemberei végzik. A nyári időjárási viszonyokra tekintettel valamennyi ellenőrzés alkalmával fokozott figyelmet fordítanak a hűtési lánc fenntartásának és dokumentálásának vizsgálatára.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.

Példaértékű felzárkóztatási modell Tarnabodon

Az agrárium hazánk egyik meghatározó húzó ágazata, amely az elmaradott térségek fenntartásának egyik kitörési pontja is lehet akár állattenyésztési, akár a növénytermelési oldalon. A Tarnabodon elindult program példaértékű modellé válhat.

Lőrinc már felejtős: elindult a dinnyeszezon

Dinnye szezonnyitó sajtótájékoztatót tartott Medgyesegyházán a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete. Az idei szezon bíztatónak ígérkezik, és mint kiderült, már a Lőrinc napot is elfelejthetjük, hiszen a klímaváltozás, és az újabb fajták hatására jóval tovább lesz jó minőségű hazai dinnye.