„Azt már látjuk, hogy az új éghajlati feltételek egyre több régióban a terméshozamokat a szokásos tartományon kívülre szorítják. Az ember okozta üvegházgáz kibocsátás egyre növeli a hőmérsékleteket, megváltoztatja a csapadék eloszlását, és még több szén-dioxidot enged a levegőbe. Ez hatással van a mezőgazdasági termények növekedésére, és a klímaváltozás jeleinek felbukkanása – amikor a szokatlan évek válnak „normálissá” – várhatóan már a következő évtizedben vagy még hamarabb megtörténik a világ kulcsfontosságú élelmiszertermelő régióiban.” – magyarázta Jonas Jägermeyr, a tanulmány vezető szerzője. A klímatudós és terménymodellező a NASA Goddard Űrkutatási Intézetének, a New York-i Columbia Egyetem Földtudományi Intézetének és a Potsdami Klímakutató Intézetnek is munkatársa (PIK).
A kukorica padlót fog, a búza az egekbe szökik
A legújabb éghajlati jóslatok és termés modellek kombinálásával egy kutatócsapat megalkotta a jövő hozamainak előrejelzését a mostani tudásunk alapján. Már a közeljövőben is szignifikáns változásokat jeleznek előre, a legfontosabb termő területeken is. A kukoricát több égövön is termelik, beleértve a szubtrópusi és trópusi országokat is, ahol a hőmérséklet növekedése kedvezőtlenebb lesz, mint a hűvösebb, magasabb szélességi övön elhelyezkedő régiókban. Észak- és Közép-Amerika, Nyugat-Afrika, Közép- és Kelet-Ázsia esetében akár 20 százalékos visszaeséssel is számolni kell a kukorica termésmennyiségében. A búzánál ezzel szemben, mely a legtöbb mérsékelt égövön megterem, a klímaváltozás miatt nagyobb hozamok várhatóak, beleértve az USA északi területeit és Kanadát, valamint Kínát.
A meglévő egyenlőtlenségek súlyosbodni fognak
„Az egyik hatás, amit az adataink egyértelműen mutatnak, hogy a szegényebb országokban várhatóan a termésmennyiségek is erősen visszaesnek a fő élelmiszerek esetében. Ez tovább fogja súlyosbítani a már amúgy is meglévő különbségeket az élelmiszerbiztonság és a jólét terén is” – mondja Christoph Müller, a Potsdam Intézet kutatója. Ami fontos, hogy
A szegény országok és az érintett családi gazdaságok maguk sem képesek kilépni a világpiacra a terményeikkel. Emiatt a most előrejelzett változás a mezőgazdasági termelésben azt jelentheti, hogy míg egyes régiókban súlyossá válik az élelmiszerbiztonság helyzete, másoknál extra profit jelentkezik majd.
A hőmérséklet nem az egyetlen releváns befolyásoló tényező a jövő termésmennyiségénél. A légköri szén-dioxid magasabb szintje pozitívan hat a növények fejlődésére, különösen a búza esetében. Ez azonban a tápanyagszintjére kedvezőtlenül hat.
„Még a legoptimistább klímaváltozási forgatókönyvek esetében is, amikor társadalmi szinten óriási erőfeszítéseket teszünk a globális hőmérséklet emelkedésének csökkentésére, a világ mezőgazdasága egy új éghajlati valósággal kell, hogy szembenézzen” – mondta Jägermeyr.
