Back to top

Három jó év zsinórban: kihívásokkal teli, de jó szüret 2021-ben

Az idei szüret nagyon jól indult. A korai fajták mennyiségben és minőségben is remek eredményeket produkáltak. Egymást követő két jó évjárat után 2021 is reményekkel telinek ígérkezik. Ha tájegységekre bontjuk, az egyes területek között nagy lesz a szórás minőségben és mennyiségben egyaránt.

Kihívásokkal teli, de ígéretes szüret 2021-ben – Légli Ottó elnök, HNT | MMG - Direkt

 

Légli Ottóval a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökével Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője beszélgetett az idei év nehézségeiről, extrém időjárásáról, a klímaváltozás és a szőlőfajták kapcsolatáról, illetve arról, miként változtak borfogyasztási szokásaink az elmúlt években.

a7301489.jpg

Légli Ottó, a HNT elnöke
Légli Ottó, a HNT elnöke
Fotó: Bokor Ádám
Még nem végeztünk a szürettel. Bár vannak olyan borvidékek, a Kunság, amely a legnagyobb mennyiséget produkálja, vagy Balatonboglár, Mátra, Tolna, ahol elég jól állunk, de Eger és Tokaj jóval később kezdett. Ebben nyilván szerepe volt az aszályos évnek is. Úgyhogy körülbelül olyan ötven százaléknyi felületről vannak adataink.

Elég jól indult a szüret az úgynevezett korai fajtákkal, gondoljunk csak az Irsai Olivérre, ami egyre népszerűbb Magyarországon. Jó mennyiségeket is produkált, és ahogy mi szaksargonnal mondjuk, elég jó volt a lékihozatal, bár itt is voltak szórások. Talán itt meg is kell jegyeznem, hogy 2021 azon évjáratok közé fog tartozni, ami az országon belül elég nagy szórást mutat.

- Az utóbbi két-három hétben többször is olvastam arról, hogy az egyik vagy borvidéken nagy évjárat lehet. Valóban így van?

- Igen, bár ez a definíció azért megér egy kis mélyebb elemzést. Én is azok közé tartozom, aki azt vallja, hogy nagyon ritka, hogy – ha ennyire szép jelzőt nem is teszünk elé –, de több jó évjárat követi egymást. Most azonban ez már harmadik ilyen év. Tehát 19-20-21, mindegyik egy minimum jó évjárat. Erre nem nagyon volt példa az utóbbi 20-25 évben, hogy három jó évjárat követi egymást.
Ha egy kicsit elemezzük, akkor azért árnyaljuk a képet! Meg kell említeni, borvidéktől függetlenül annak ellenére, hogy egy aszályos évben vagyunk, nagyon magas a savtartalom, mind a borkősav, mind az almasav. Nem egy esetben, legyen az fajta, hegyközség vagy egy termelő abszurd számokat kapunk. Ez nagyon érdekes. Minden évhez valami újat, valami egyedit. A mennyiségeknél lehetnek szórások, hisz az aszály nem mindenütt hagyott ugyanolyan nyomokat. Sajnos nálunk is a balatonboglári borvidéken volt egy komoly jégverés. Nagyon sok helyen panaszkodtak arra, hogy olyan aszály volt az erdőkben is, hogy a vadak nagyobb kárt okoztak, egyszerűen szomjazták ők is a gyümölcsöt.

feher_szolo.jpg

Fotó: pixabay.com

- Kijártak a szőlőbe?

- Igen, a szőlőben így nagyobb a vadkár. Tehát emiatt is nagyon eltérő eredmények születnek. Azt gondolom, hogy az igazi ítélethez nyilván majd még el kell erjedni a mustoknak. Van, aki a Márton-nap körüli időszakot mondja, mint a bor bíráját. Én óvatosabb vagyok, azt szoktam mondani, hogy a következő év húsvétja körül a borok minőségéről már merek nyilatkozni.

- Térjünk vissza a savakra, fordítsuk már le egy kicsit emberi nyelvre, mert minden borásztól mindenhol ezt halljuk: szépek a savak, sok a sav, kevés a sav. Mit jelent ez annak, aki megissza a bort? Ha sok a sav, akkor milyen lesz az a bor?

fehez_bor.jpg

Fotó: pixabay.com

- Köszönöm szépen a kérdést, mert így van, nem biztos, hogy ezt mindenki egy röpke félmondat alapján érti. Előre kell bocsátani, hogy a sav a bor gerince. Ez a fehérboroknál általában borkősav és almasav, a vörösboroknál pedig a csersav, a tannin. Itt nagyon kis értékekről beszélünk, gramm/literben, tehát ezrelékben van kifejezve, és hogy konkrét legyek, nem mindegy, hogy 6,5 vagy 7,5 egy bornak az összes savtartalma. Nyilván ez függ a testtől is, hogy mekkora testű a bor, netalántán mekkora maradék cukortartalom van mellette. Az érleléshez és a bor potenciájához, ahogy szoktuk mondani, elengedhetetlenül szükséges. De, amikor kierjedten 10 gramm/liter fölött van egy bor savtartalma, azért az már több mint kemény. Nem csoda, hogy egy borivó esetleg azt mondja, hogy kemény, savanyú.

- Tehát savanyú lesz a bor tőle.

- Igen. Felénk azt szokták mondani, ahogy hunyorognak, mert összehúzta a szájukat a bor, hogy ecetágy. Nyilván az ecet is egy sav, de itt most nem arra kell alapvetően gondolkodni, mert az már egy hibás vonal. Tehát a nagyon-nagyon durván, karcosan savanyú lesz. De a borról azt valljuk, hogy élmény, tehát kívánjuk a következő kortyot. Na most egy ilyen nagyon savas bor esetén, nem biztos, hogy így lesz.

- Igen, de azt említette, hogy aszály volt. Ha az ember belegondol, ha aszály van, akkor kevesebb lesz a lé, és akkor a szőlő is édesebb. Így van ez? Vagy ez nem így függ össze?

ultetveny.jpg

Szőlőültetvény ősszel
Szőlőültetvény ősszel
Fotó: pixabay.com


- Most visszapörgetem az időt a 2000-es évek elejére, amikor már elkezdtünk úgynevezett klímaváltozásról beszélni. Akkor nagyon egyszerű volt erre a kérdésre a válasz, korábban kell szüretelni és – megint egy szakzsargonból jött kifejezést alkalmazok – nem fognak elégni. Mert amikor alacsony a savtartalom, a nagy melegben elégnek a savak.

Ebből egyébként látszik, hogy még nagyon keveset tudunk erről a klímaváltozásról és a hatásairól. Nyilván több tényezőről van szó, de azért azt már kijelenthetjük, hogy, ha csak hazánkra, és a megnövekedett hőösszegre, vagy a hőségnapokra gondolunk, így van. Az eddigi tapasztalatok alapján nem ezt vártuk volna a 21-es évtől, hogy ilyen magas savak fognak teremni.

- Merthogy aszályos év volt.

- Aszályos év volt.

- Ez mit jelentett a szőlő minőségére, a bornak való mennyiségére?

szoloskert_telen.jpg

Szőlőskert télen
Szőlőskert télen
Fotó: pixabay.com

- Amikor évjáratban fogalmazunk, az nem egy naptári évet jelent, hisz a rügyek már előző év nyarán differenciálódtak. Ezek termőrügyek és nem csak hajtórügyek. A téli csapadék is kell, hogy föltöltődjön a talaj. A szőlőnek nagy gyökérzete van ideális esetben, és ideális esetben kellő mélyen. Nyilván a talaj kötöttsége miatt komoly különbségek lehetnek, illetve akkor, ha még fiatal az ültetvény, nem alakult ki neki a gyökérzete. Tehát elég összetett kérdésről beszélünk. Vagy netalántán túl van terhelve, és nem tudja kinevelni a bogyót a növény.  

És másképp nem tudom mondani – bocsánat a laikus hallgatók felé –, hogy az úgynevezett fenológiai fázisokban, tehát nem csak az összes csapadékmennyiség a fontos, hanem az, hogy hogyan oszlik meg.

Az nem baj, és azt nem szoktuk bánni, hogyha mondjuk, kontinentális viszonyok között ahogy tanultuk is – ha még igaz ez az axióma –, hogy a nyár általában száraz, a téli hideg. Hol vannak már az igazi telek? Az ősz csapadékos. Mondjuk azt nem bánjuk, hogy az ősz, főleg a szeptember nem annyira csapadékos, hiszen olyankor annyira vékony a sejtfal, hogy nagyon könnyen reped a bogyó.

Tehát összetett kérdés, csak most párat villantottam föl. Ha nem kap megfelelő időben megfelelő vizet a gyümölcs, akkor nem fog tudni kitelni a bogyó, még ha úgy is tűnik szemre, és például a termésbecsléseknél is nagyon kell figyelni, hogy minden rendben van-e. Amikor jönnek az első mérlegelések, a mintamérlegelés, vagy a szüreti teljes tényszám, azért nem biztos, hogy egybeesik, és akkor jöhetnek a meglepetések. És sajnos jöhet még egy meglepetés, amit mi úgy hívunk, hogy lékihozatal, tehát hogy egy kilogramm gyümölcsből mennyi must lesz. Itt is nagyon-nagyon nagyok a szórások az idei évben.

- Hol jobb a kihozatal, hol rosszabb?

- Nem lehet rá a törvényt hozni. Nagyon eltérőek, borvidékenként, fajtánként. Vannak olyan élmények, hogy mondjak most egy példát, a közvetlen környezetemből: a cabernet sauvignon, ami nem egy nagybogyójú fajta, az egyik legalacsonyabb légkihozatalt szokta produkálni. Most konkrétan egy ültetvénynél, az öcsémnél, nagyon szép számot produkált. Mindenre van szinte példa, ha most nagyon egyszerűen fogalmazok ebben a kérdésben.
- Említette a különböző fajtákat. Azt hallom, hogy a magyar borvidékeken megtalálható jelenlegi fajtaállomány változtatásra szorul, és nagyon nagy szerepe lesz a közeljövőben a szőlészeti kutatásoknak. Egyszerűen új fajtákra, vagy a fajtáknak átalakításra lesz szüksége. Mi ez, mit kell ezen érteni?

fehez_bor_2.jpg

Fotó: pixabay.com
- Most egy nagyon nagy témát érintett, tehát nem biztos, hogy a mai nap elegendő lenne ennek a kitárgyalására. Én onnan kezdeném, hogy hosszú évtizedek óta megy egy vita, hogyan is próbálja megfogalmazni magát a magyar szőlő-és bortermelés. Ez le van írva a stratégiánkban is, amit maguk az ágazati szereplők alkottak meg. Alapvető értékünk a sokszínűség, a gazdagság. Gondoljunk bele, hogy a Balaton körül hat borvidék van és mennyi szín, mennyi fajta, hogy közelítsük a témákhoz, de ha elmegyünk Egerbe, hasonló a helyzet, és így tovább folytathatnánk. Azt mondjuk, mindenki bízzon önmagában, bízzon az ő egyedi adottságaiban, és nem biztos hogy a fajtára kellene kihegyeznünk a kérdést.

Nyilván nagyon fontos a fajta, de alapvetően hosszú távon az egyediségünket a borvidékek helyi értékeit, helyi sajátosságait fogalmaznánk meg, és ehhez kellene ügyesen, okosan megtalálnunk a fajtákat, lehetőleg azért hagyatkozva az eddigi tapasztalásokra.

Én személy szerint is nem nagyon hiszek a varázsszerűen megjelenő új fajtákban. Amelyik már évtizedek óta bizonyított egy adott településen vagy borvidéken, az nem valószínű, hogy csalódást fog okozni. Ez a témának az egyik oldala.

A másik, hogy nyilván vannak olyan piacok, általában a nagy mennyiséget előállító termelőknél igaz ez, ahol alapvetően fajtát fogalmaznak meg. Tehát azt mondják, ugye híres példa, hogy ne magyar példát mondjak, hogy ha Itália, akkor Pino Grigio, ami nálunk ugye a szürkebarát. Vagy mondhatnám most már a mi esetünkben, hogy Irsait szeretne venni, hogy Chardonnay-t keres, hogy kékfrankost kerestek, vagyis fajtát fogalmaznak meg. Ez már a második téma lenne, hogyha mélyebben elemeznénk a kérdést.

És akkor van a harmadik téma, korunk úgynevezett kihívásai. Most alapvetően ökológiai kihívásokra gondolok, nem a piaci kihívásokra. Tehát, hogy konkrétan minél kisebb legyen az úgynevezett környezeti lábnyom, hogy olyan fajták irányában gondolkodni és fejleszteni a termesztést, amelyeknek a növényvédelmi érzékenységük nem olyan magas, mint mondjuk egy kedvenc fajtámnak, a rajnai rizlingnek, ami minden gombabetegségre nagyon érzékeny. Vagy ugye a mai évek, évtizedek kihívása, hogy milyen irányba is fog fejlődni az éghajlat. Most ki merem mondani, hogy az aszálytűrés valószínűleg fontosabb szempont lesz, mint amikor mi tanultuk.

- Összefoglalva van az ökológiai kihívás, illetve van a fogyasztói kihívás, hiszen az, hogyha a fogyasztók ilyen vagy olyan fajta bort keresnek, akkor értelemszerűen azt ki kell valahogy szolgálni. Az emberek ízlése hogyan változik, illetve a magyarok borfogyasztása milyen manapság?

pezsgo.jpg

A pezsgőnek nagy divatja van
A pezsgőnek nagy divatja van
Fotó: pixabay.com

- Abszolút friss adatunk nincsen, talán négy éve végeztetett a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa egy nagy reprezentatív közvélemény-kutatást.

Talán azt lehet mondani, az úgynevezett könnyebb, jól iható, kisebb alkoholtartalmú borok iránt mintha megnövekedett volna a kereslet, és az úgynevezett nehéz, magas alkoholtartalmú borok iránt viszont mintha csökkenne. És mintha ez talán nem is mintha, a fehérborok iránt –azért azt ki kell mondani, hogy Magyarország alapvetően egy fehérboros ország, hiszen körülbelül 70%-a megtermelt bornak fehér szőlőből készült – növekedne. Persze lehet, hogy összejátszik ezzel az úgynevezett könnyű borok nagyobb népszerűsége, gondoljunk mondjuk egy Irsaira, királyleánykára.

A harmadik trend, amit a kereskedelmi adatok egyértelműen igazolnak, a pezsgőnek a népszerűsége. Ez mindig a divattól függő hullámzó dolog volt. Én személy szerint örülök is neki, mert ez is jelzi, hogy milyen gazdagok vagyunk, és Magyarország már az első világháború előtt pezsgő nagyhatalom volt.

Itt nyilván definiálni kell, mit is értünk pezsgő alatt, mert sokszor félreértés van a piacon. Nyilván ennek a csúcsa az úgynevezett klasszikus, tehát palackban erjesztett pezsgő. Általában az árakon is látszik: ezek a drágább műfajok. Az én becslésem szerint Magyarországon egymillió palack körül, ha készülhet, és vagy kicsit több. Több tízmillió palack készül a tankpezsgőből, amikor egy nagy tankban erjed másodszor a pezsgő. A pezsgő ugyanis kétszer erjedt bor. És vannak az úgynevezett gyöngyöző és habzóborok. Tehát, ahogy szokták mondani, amikor az úgynevezett bubi megjelenik a borban. Nagyjából ezekről a trendekről lehet beszámolni.

- Ha már buborékról beszélünk, mi fröccsivó nemzet vagyunk. A fröccs hungarikum is. És a könnyű fehérborok azok talán, amik leginkább alkalmasak a fröccs készítésre is.

miniszteri_bejaras_51.jpg

Nagy István agrárminiszter és Sári Enikő a Magyar Mezőgazdaság Kiadó ügyvezető igazgatója fröccsel koccintott a Bábolnai Gazdanapokon
Nagy István agrárminiszter és Sári Enikő a Magyar Mezőgazdaság Kiadó ügyvezető igazgatója fröccsel koccintott a Bábolnai Gazdanapokon
Fotó: Csatlós Norbert

- Így van, de hangsúlyozni kell, hogy jó bornak kell lenni. Tehát jó fröccsöt csak jó borból lehet készíteni, és itt bejön az úgynevezett pufferkapacitás. Jó savtartalomnak kell lenni, hogy a szikvizet, tehát szódavizet, nem ásványvizet, fölvegye a bor, és akkor a kettő jól kiegészíti egymást, és együtt alkotják a fröccsöt.

- Értem. Maradjunk még a fogyasztói igényeknél! Sajnos Magyarországon, hogyha valaki autóba ül, akkor nem ihat bort, pedig hát az ételekkel – a magyar gasztronómia fejlődésével folyamatosan ezt halljuk – össze kéne kóstolni. Úgy kéne már eleve főzni is, hogy a megfelelő borral házasítani, vagy kínálni az ételeket. Ön hogyan látja, ez a gyakorlatban megvalósul-e?

- Megint csak egy jó téma, és megint csak összetett. Nyilván, ahogy itt megfogalmazta a kérdést, fölvillantak bennem személyes élményeim. Hogy az asztal körül vasárnap még mi, a három a fiúgyerek – két öcsém van –, még mi is kaptunk egy kis borocskát. Tehát hol is indul ez az úgynevezett gasztronómiai élmény.

Nagyon sok minden történt, és megint csak egy személyes példa, nekem is nagyon jól esett, meg mindannyiunknak, amikor 10-15 évvel ezelőtt a gasztronómia szereplői, tehát éttermek tulajdonosai, séfjei irigykedve mondták, hogy ők is szeretnének azon a fejlődésen keresztülmenni, amin a borosok keresztülmentek Magyarországon.

Én azt gondolom, hogy a kettő igazándiból elválaszthatatlan. Sőt, merem mondani azt is, hogy ez egy kultúra, ahogy azt le is írták többször. Ez egy kultúra, és egy ország, vagy egy vidék megítélésénél nagyon-nagyon hangsúlyos – hiszen beszélünk borturizmusról, gasztroturizmusról.

etel_szolovel.jpg

A szőlő, a bor és a sajt "jó barátok"
A szőlő, a bor és a sajt "jó barátok"
Fotó: pixabay.com

Hogy ezek hogyan találkoznak a hétköznapok szintjén, az otthoni környezetben, vagy egy vendéglőben? Vannak nagyon jó példák, és vannak komoly fehér foltok és hiányosságok is, de azt gondolom, ez a terület nagyon jó lendületet vett. Én most nem fogom rá a Covid-járványra, hogy ez most az utóbbi két évben megtorpant, de eleve nem nagyon voltunk mi sem turista minőségében jelen, és mihozzánk sem jöttek annyian.

Én abban bízom, nemcsak azért, mert egy bortermelő örök optimista, hogy itt egy kis szünet, vagy egy kis gödör után meg fogunk tudni erősödni, és egyre többen döbbennek rá arra, hogy ez a kettő együtt adja az igazi élményt.

Amikor társaságban legyen az családi, legyen üzleti, baráti, egy asztal mellett finom, egyedi, helyi (és nem szezonális) ételek és borok jelennek meg. Azt gondolom, az az egészséges, ha a Balaton körül balatoni borokkal kínáljuk meg a vendégeket, Villányban villányi borokkal, Tokajban tokaji borokkal, ami igazodik a helyi gasztronómiához, és kívánom, hogy ezt minél többen éljék meg.

- Erre, ha jól tudom, akkor különféle programok is vannak. Reméljük, hogy ezek a programok egyre sikeresebbek lesznek, és köszönöm szépen a beszélgetést!

- Köszönöm szépen!
 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

A koronavírus alatt ez legveszélyesebb élelmiszer-összetevő az immunrendszer számára

Amikor a koronavírus-járvány első hulláma elérte az Egyesült Államokat, világossá vált, hogy a lélegeztető gépekre helyezett betegeknek számos alapbetegsége volt. Ezek között olyan anyagcserezavarok voltak, mint az elhízás és a cukorbetegség, amelyek száma az elmúlt években az Egyesült Államokban ugrásszerűen nőtt.

Az a kérdés, lesz-e egyáltalán csirkehús

Amennyiben a kereskedelem megpróbálja átterhelni a kormányzati intézkedés negatív hatásait a komoly gondokkal küszködő baromfi termékpályára, annak súlyos, nehezen visszafordítható következményei lesznek. Az élelmiszerárstop hatásairól kérdeztük dr. Csorbai Attilát, a Baromfi Termék Tanács elnökét. Szerinte az kérdés, lesz-e egyáltalán elegendő baromfihús a hazai piacon.

Élelmiszerár-stop: védi a beszállítókat a szabályozás

Az élelmiszerár-rögzítés nem okoz hátrányt a hazai termelőknek, beszállítóknak, az alapvetően a kiskereskedelmet érinti, és csak a profitjuk kis százalékát – hangsúlyozza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A mostani döntés a külföldi hasonló intézkedésekhez képest jobban védi a beszállítókat, és nem várható áruhiány, ahogy az import áruk mennyiségének növekedése sem.

Az Auchan idén 3,2 milliárd forintot fordít béremelésre

Megállapodott az idei béremelésről az Auchan Retail Magyarország és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ), az áruházlánc idén 3,2 milliárd forintot fordít béremelésre - közölte az Auchan kedden az MTI-vel.

Elhatárolódtak a minisztertől

Nem nyerte el honfitársai tetszését a spanyol fogyasztásügyi miniszter, Alberto Garzón javaslata, amiben a növényi alapú étrendet próbálta népszerűsíteni. Nemrég egy interjúban arra biztatta honfitársait, gondolják át, mennyi húst esznek, és hogy ez milyen hatást gyakorol a környezetre, különösen ami az ipari méretű marhahústermelést illeti.

Nem a reggeli a nap legfontosabb étkezése

A gabonapelyheket gyártó cégek sokáig elhitették az emberekkel, hogy a reggeli a nap legfontosabb étkezése. Azonban a tények azt mutatják, hogy amíg az ember edzés után a megfelelő ételeket fogyasztja, a teste megkapja a szükséges tápanyagokat.

Kiszagolják a beteg húst

A skót kormány bejelentette egy kutyás csapat létrehozását, amely segít megelőzni az afrikai sertéspestis és más egzotikus betegségek bejutását az országba.

Több vodka készült tavaly

Oroszországban tavaly 1,9 százalékkal több vodka készült, mint egy évvel korábban.

Tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése

Tavaly novemberben tovább gyorsult a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedése, átlagosan 27,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat az októberi 26,1 százalékos drágulás után.