Back to top

A legeredményesebb felfedezők

Ötödik alkalommal hirdette meg az Országos Erdészeti Egyesület a középiskolásoknak szóló Fedezd fel az örökséged! erdőismereti vetélkedőt. Az idei versenyt az egész Kárpát-medencére kiterjesztették, így rekordot döntve 185 háromfős csapat jelentkezett 58 település közel 100 iskolájából. Az első helyezést ezúttal a veszprémi Vetési Albert Gimnázium Autotróf Kakukkmadarak csapata szerezte meg.
„Az egész kaland úgy kezdődött, hogy édesapám felhívta figyelmemet a versenyre, én pedig szóltam Kornélnak, hogy beadtam a nevezésünket. Igen ám, de kellett még egy csapattag, és mivel Benedek osztálytársunk erdésznek készül, egyértelmű volt a választás”

Remek kihívásnak bizonyult az erdőismereti vetélkedő
Remek kihívásnak bizonyult az erdőismereti vetélkedő
– meséli Szabó Hanga, a csapat kapitánya, hogyan állt össze a győztes gárda.

Bálint Benedektől (aki az interjú idején éppen tájfutó edzőtáborban volt, ezért nem találkozhattunk vele) eltérően Szabó Hanga és Szabó Kornél orvos szeretne lenni, de mivel a kémia és a biológia mindkettőjüket foglalkoztatja, és szeretik kipróbálni magukat új területeken, ők is remek kihívásnak vélték az erdőismereti versenyt. Mentoruknak pedig biológiatanárukat, Likerné Pucsek Rózsát választották.

A március elején indult verseny elméleti fordulókból és egy terepi videós feladatból állt. A szervezők szerették volna, ha a jelentkezők feltárják, hogy mi mindent rejt az erdei talaj, mennyire nélkülözhetetlen az ember számára maga az erdő, hogyan élnek az éjszaka aktív állatok, valamint hogyan segítik az erdészek az egészséges erdő fenntartását.

„Hetente kaptuk meg a feleletválasztós kérdéseket vagy az esszében kifejtős feladatokat. Ezek meglehetősen nehezek voltak, és általában egy adott természeti problémára kellett megoldást találni. Mi úgy álltunk neki a feladatoknak, hogy egy logikusnak tűnő irányba elindulva kikövetkeztettük a lehetséges választ. Azután a kutatómunka következett, hogy pontosan definiálni tudjuk a megoldást”– veszi át a szót Kornél.

A csapattagok: Szabó Kornél, Szabó Hanga és Bálint Benedek
A csapattagok: Szabó Kornél, Szabó Hanga és Bálint Benedek

A verseny a koronavírus-járvány mélypontjára esett, ezért a csapat videokonferencia-beszélgetések keretében dolgozta ki a válaszokat. Mindehhez nemcsak általános biológiai háttértudásra volt szükség, hanem a többi természettudományos tantárgyban is jártasnak kellett lenni. Csak hogy érzékeltessem a feladatok súlyát, citálok egy kifejtős feladatot:

„Milyen őshonos fa- és cserjefajokat kell annak az erdésznek választania, aki beporzó barát területet szeretne létrehozni? Hogyan épülhet fel egy ilyen erdő, és hogyan lehet segíteni a beporzók életét a megfelelő növényfajok kiválasztásán kívül?”

A fiatalok biológiatanárukat választották mentoruknak
A fiatalok biológiatanárukat választották mentoruknak
„Erdővel kapcsolatos feladatokat kellett megoldaniuk s úgy, hogy magához a probléma értelmezéséhez is idő kellett. A válaszok mélyebb biológiai ismereteket követeltek, de rendkívüli kreativitással és logikus gondolkodással megugrották az akadályokat a gyerekek” – mondja büszkén a tanárnő. Elmondása szerint nem kellett segítenie tanítványai munkáját, mondván maguktól is gördülékenyen működött a csapatszellem. Az egyik feladat során rövid, legfeljebb háromperces videóban kellett a csapatnak bemutatni egy parkerdő sajátosságait. Az Autotróf Kakukkmadarak az iskolához közeli Gulya-dombot választották, és úgy indultak neki a feladatnak, hogy egészen pontosan nem tudták, mit szeretnének a parkerdőről ismertetni.

„Nehéz volt frappáns, közben tartalmas videót készíteni ilyen rövid időtartamban. Nem lehetett belemélyülni a témába, de igyekeztünk a legtöbb szemszögből megragadni a területet”

– meséli Hanga. Az ismeretterjesztő táblákat használták kiindulópontként, és még a domb kilátóját is felvették videóra, majd hazaérve közösen összevágták a felvételeket. Az eredményhirdetésre a Fenntarthatósági Témahét online nyitórendezvényén került sor. A témahét egyik kiemelt eleme az erdők biodiverzitásban betöltött szerepe volt, amihez a középiskolások megszólításával csatlakozott a Fedezd fel az örökséged! vetélkedő.

Hanga és Kornél szerint azért nyerhették meg a versenyt, mert a csapat- tagok eltérő képességei és tulajdonságai együttesen segítettek a válaszok teljes és pontos megalkotásában. Hanga precizitása, Benedek erdőismerete és Kornél kreativitása vezetett arra, hogy közösen fedezzék fel valamennyiünk örökségét, az erdőt, jövőnk biztos zálogát.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Mérföldkő a vadgazdálkodásban

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás részeként Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferenciát rendeztek. Az ötnapos szimpózium mintegy 50 szakmai előadása a világkiállítás évének vadászati és vadgazdálkodási gondjaira hívta fel a figyelmet. A megfogalmazott gondolatokból kiadvány született, melyet a későbbiekben leemelve a polcról, visszatekinthetünk a 2021-es év szakmai kihívásaira.

Nyerő páros

Néhány évvel ezelőtt feltűnt egy kiemelkedő képességű, gyönyörű küllemű kanca az utánpótlás mezőnyben. Kezdettől fogva kiegyensúlyozott, jó eredményeket szállított a korosztályos és később a nyitott számokban is. Később, ahogy teltek az évek, felfigyeltünk cserfes, fiatal, tehetséges lovasára, Kalán Eszterre is.

Hatalmas jéghalkolóniát találtak a kutatók a Weddell-tengerben

Hatalmas, virágzó jéghalkolóniát fedeztek fel az Antarktisz körüli tengerfenéket vizsgáló kutatók.

Élelmiszerbiztonságot támogató kutatást végeztek uniós támogatással

Az élelmiszerbiztonságot támogató kutatást végeztek a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, a nemzetközi program keretében azt vizsgálták, hogy a kukorica feldolgozása során megjelenő, penészgombák által termelt méreganyag, a fumonizin mikotoxin milyen egészségi kockázatokkal jár az élelmiszerláncban.

Erdőket zártak le a sertéspestis miatt

Olaszország észak-nyugati régióiban, Liguria és Piemont tartományban betiltották a vadászatot, az erdei kirándulást és a gombaszedést is az afrikai sertéspestisben elpusztult vaddisznók miatt - jelentette a Huffington Post hírportál olasz nyelvű oldala vasárnap.

Méhmérgezés ellen – ellenméreg-etetés?

A Nature Food nevű nemzetközi tudományos magazin 2021. májusi számában amerikai tudósok meglepő vizsgálatról számolnak be. A tudományos lapok színvonalának egyik jellemzője manapság, hogy nem olvasható el a teljes szöveg ingyen, legfeljebb, ha fizetünk érte. Ne adjon érte senki egy fillért se, nem éri meg! Mi megszereztük, és a nagyon „tudományos” vizsgálatról az alábbiakban beszámolunk.

Örömforrás a szarvasgomba

A fekete szarvasgombának sok rajongója van, kiderült, akik szeretik valószínűleg nem csak a különleges ízét kedvelik, hanem a benne található boldogsághormon is erősíti a kötődésüket.

Ősborókás a főváros közelében

Az utóbbi évszázadokban az urbanizáció hatása jelentősen rányomja bélyegét a természeti környezetre. Fokozottan érzékelhető ez a nagyvárosok, így Budapest közelében is. Ennek ellenére a Csévharaszt határában lévő ősborókás máig megőrizte természetszerű jellegét.

Téli olimpia: kizárólag műhavon

Az ötkarikás játékok történetében először történik meg, hogy a téli sportversenyeket mesterségesen előállított havon rendezik meg. Természetes hó nem lesz, és ez esetben nem a klímaváltozás a felelős ezért: a helyszínen ugyanis máskor is nagyon ritkán esik a hó. Akkor miért rendez Kína téli játékokat?