Back to top

A legeredményesebb felfedezők

Ötödik alkalommal hirdette meg az Országos Erdészeti Egyesület a középiskolásoknak szóló Fedezd fel az örökséged! erdőismereti vetélkedőt. Az idei versenyt az egész Kárpát-medencére kiterjesztették, így rekordot döntve 185 háromfős csapat jelentkezett 58 település közel 100 iskolájából. Az első helyezést ezúttal a veszprémi Vetési Albert Gimnázium Autotróf Kakukkmadarak csapata szerezte meg.
„Az egész kaland úgy kezdődött, hogy édesapám felhívta figyelmemet a versenyre, én pedig szóltam Kornélnak, hogy beadtam a nevezésünket. Igen ám, de kellett még egy csapattag, és mivel Benedek osztálytársunk erdésznek készül, egyértelmű volt a választás”

Remek kihívásnak bizonyult az erdőismereti vetélkedő
Remek kihívásnak bizonyult az erdőismereti vetélkedő
– meséli Szabó Hanga, a csapat kapitánya, hogyan állt össze a győztes gárda.

Bálint Benedektől (aki az interjú idején éppen tájfutó edzőtáborban volt, ezért nem találkozhattunk vele) eltérően Szabó Hanga és Szabó Kornél orvos szeretne lenni, de mivel a kémia és a biológia mindkettőjüket foglalkoztatja, és szeretik kipróbálni magukat új területeken, ők is remek kihívásnak vélték az erdőismereti versenyt. Mentoruknak pedig biológiatanárukat, Likerné Pucsek Rózsát választották.

A március elején indult verseny elméleti fordulókból és egy terepi videós feladatból állt. A szervezők szerették volna, ha a jelentkezők feltárják, hogy mi mindent rejt az erdei talaj, mennyire nélkülözhetetlen az ember számára maga az erdő, hogyan élnek az éjszaka aktív állatok, valamint hogyan segítik az erdészek az egészséges erdő fenntartását.

„Hetente kaptuk meg a feleletválasztós kérdéseket vagy az esszében kifejtős feladatokat. Ezek meglehetősen nehezek voltak, és általában egy adott természeti problémára kellett megoldást találni. Mi úgy álltunk neki a feladatoknak, hogy egy logikusnak tűnő irányba elindulva kikövetkeztettük a lehetséges választ. Azután a kutatómunka következett, hogy pontosan definiálni tudjuk a megoldást”– veszi át a szót Kornél.

A csapattagok: Szabó Kornél, Szabó Hanga és Bálint Benedek
A csapattagok: Szabó Kornél, Szabó Hanga és Bálint Benedek

A verseny a koronavírus-járvány mélypontjára esett, ezért a csapat videokonferencia-beszélgetések keretében dolgozta ki a válaszokat. Mindehhez nemcsak általános biológiai háttértudásra volt szükség, hanem a többi természettudományos tantárgyban is jártasnak kellett lenni. Csak hogy érzékeltessem a feladatok súlyát, citálok egy kifejtős feladatot:

„Milyen őshonos fa- és cserjefajokat kell annak az erdésznek választania, aki beporzó barát területet szeretne létrehozni? Hogyan épülhet fel egy ilyen erdő, és hogyan lehet segíteni a beporzók életét a megfelelő növényfajok kiválasztásán kívül?”

A fiatalok biológiatanárukat választották mentoruknak
A fiatalok biológiatanárukat választották mentoruknak
„Erdővel kapcsolatos feladatokat kellett megoldaniuk s úgy, hogy magához a probléma értelmezéséhez is idő kellett. A válaszok mélyebb biológiai ismereteket követeltek, de rendkívüli kreativitással és logikus gondolkodással megugrották az akadályokat a gyerekek” – mondja büszkén a tanárnő. Elmondása szerint nem kellett segítenie tanítványai munkáját, mondván maguktól is gördülékenyen működött a csapatszellem. Az egyik feladat során rövid, legfeljebb háromperces videóban kellett a csapatnak bemutatni egy parkerdő sajátosságait. Az Autotróf Kakukkmadarak az iskolához közeli Gulya-dombot választották, és úgy indultak neki a feladatnak, hogy egészen pontosan nem tudták, mit szeretnének a parkerdőről ismertetni.

„Nehéz volt frappáns, közben tartalmas videót készíteni ilyen rövid időtartamban. Nem lehetett belemélyülni a témába, de igyekeztünk a legtöbb szemszögből megragadni a területet”

– meséli Hanga. Az ismeretterjesztő táblákat használták kiindulópontként, és még a domb kilátóját is felvették videóra, majd hazaérve közösen összevágták a felvételeket. Az eredményhirdetésre a Fenntarthatósági Témahét online nyitórendezvényén került sor. A témahét egyik kiemelt eleme az erdők biodiverzitásban betöltött szerepe volt, amihez a középiskolások megszólításával csatlakozott a Fedezd fel az örökséged! vetélkedő.

Hanga és Kornél szerint azért nyerhették meg a versenyt, mert a csapat- tagok eltérő képességei és tulajdonságai együttesen segítettek a válaszok teljes és pontos megalkotásában. Hanga precizitása, Benedek erdőismerete és Kornél kreativitása vezetett arra, hogy közösen fedezzék fel valamennyiünk örökségét, az erdőt, jövőnk biztos zálogát.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gubicza lányok a lovak vonzásában

A fiatal díjugrató tehetségekről szóló sorozatunkban rendhagyó módon nem „csak” egy lovast, hanem egy egész családot mutatunk be. Gubiczáék története pontosan hat évvel ezelőtt kezdődött, amikor a gyerekek édesanyja, Alexandra elment a Pasaréti Honvéd Lovardába, hogy felelevenítse régi lovastudását, amit édesapja jóvoltából szerzett még a gyermekei születése előtt.

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

A Virágos Magyarország versenyre június 15-ig pályázhatnak a települések

Az idén 29. alkalommal megrendezett Virágos Magyarország versenyre június 15-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-vel.

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Két védőhormon kölcsönhatása

A korábbi feltételezésekkel ellentétben a szalicilsav és a jázmonsav nem nyomják el egymást a növényi kórokozókkal szembeni védekezés során. Sőt, a fás szárú növényeknél a két hormon kölcsönhatása akár növelheti is a növények rezisztenciáját.

Nő a sarkvidéki erdőterület – de nem biztos, hogy ez jó

A szibériai rénszarvaspásztor nép, a nyenyecek különös időket élnek. A sarki óceán partján lévő területeiken a tundra lassan olvadásnak indult, és egyre több cserje nő. A fűzfa-félék, melyek eddig csak térdmagasságig nőttek, mára a három métert is meghaladják, és elrejtik a rénszarvasokat.

Magyar innováció hozhat áttörést a paradicsomokat támadó egyik vírus ellen

A fertőtlenítési és tisztítási megoldásokat kínáló Ecowian Magyarország Kft., és a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) biotechnológiai kutatóintézet kutatócsoportja megtalálta a megoldást a paradicsom- és paprika termesztését veszélyeztető, paradicsom barna termésráncosodás vírussal szemben - közölte Kormos István, a Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-vel.

Biogazdálkodás vagy vadvirágos sávok: melyik a jobb a méheknek?

Az, hogy a környezetvédelmi intézkedések a mezőgazdaságon belül mennyire hatékonyak a biológiai sokféleség és a vadon élő méhpopulációk szempontjából, számos tényezőtől és nézőponttól függ az agrárökológusok szerint. A különböző intézkedések hatékonyságának értékelésekor több tényezőt is figyelembe kell venni, akár biogazdálkodásról, akár a hagyományosan művelt szántóföld melletti virágos sávokokról van szó.

Második lett az Év erdésze országos versenyen az ÉSZAKERDŐ munkatársa

Az Országos Erdészeti Egyesület által kiírt Év erdésze verseny 14. országos döntőjének házigazdája a Pilisi Parkerdő Zrt. volt. A rendezvény célja évről-évre változatlan: az erdészszakma társadalmi elismertségének növelése, a résztvevők szaktudásának és szakmai felkészültségének gyarapítása.

Tápanyag vizeletből

Francia kutatók egyedülálló és természetes megoldást keresnek a műtrágyák kiváltására, hogy kisebb környezetszennyezéssel érhessünk el hasonló hozamokat.