Back to top

A legeredményesebb felfedezők

Ötödik alkalommal hirdette meg az Országos Erdészeti Egyesület a középiskolásoknak szóló Fedezd fel az örökséged! erdőismereti vetélkedőt. Az idei versenyt az egész Kárpát-medencére kiterjesztették, így rekordot döntve 185 háromfős csapat jelentkezett 58 település közel 100 iskolájából. Az első helyezést ezúttal a veszprémi Vetési Albert Gimnázium Autotróf Kakukkmadarak csapata szerezte meg.
„Az egész kaland úgy kezdődött, hogy édesapám felhívta figyelmemet a versenyre, én pedig szóltam Kornélnak, hogy beadtam a nevezésünket. Igen ám, de kellett még egy csapattag, és mivel Benedek osztálytársunk erdésznek készül, egyértelmű volt a választás”

Remek kihívásnak bizonyult az erdőismereti vetélkedő
Remek kihívásnak bizonyult az erdőismereti vetélkedő
– meséli Szabó Hanga, a csapat kapitánya, hogyan állt össze a győztes gárda.

Bálint Benedektől (aki az interjú idején éppen tájfutó edzőtáborban volt, ezért nem találkozhattunk vele) eltérően Szabó Hanga és Szabó Kornél orvos szeretne lenni, de mivel a kémia és a biológia mindkettőjüket foglalkoztatja, és szeretik kipróbálni magukat új területeken, ők is remek kihívásnak vélték az erdőismereti versenyt. Mentoruknak pedig biológiatanárukat, Likerné Pucsek Rózsát választották.

A március elején indult verseny elméleti fordulókból és egy terepi videós feladatból állt. A szervezők szerették volna, ha a jelentkezők feltárják, hogy mi mindent rejt az erdei talaj, mennyire nélkülözhetetlen az ember számára maga az erdő, hogyan élnek az éjszaka aktív állatok, valamint hogyan segítik az erdészek az egészséges erdő fenntartását.

„Hetente kaptuk meg a feleletválasztós kérdéseket vagy az esszében kifejtős feladatokat. Ezek meglehetősen nehezek voltak, és általában egy adott természeti problémára kellett megoldást találni. Mi úgy álltunk neki a feladatoknak, hogy egy logikusnak tűnő irányba elindulva kikövetkeztettük a lehetséges választ. Azután a kutatómunka következett, hogy pontosan definiálni tudjuk a megoldást”– veszi át a szót Kornél.

A csapattagok: Szabó Kornél, Szabó Hanga és Bálint Benedek
A csapattagok: Szabó Kornél, Szabó Hanga és Bálint Benedek

A verseny a koronavírus-járvány mélypontjára esett, ezért a csapat videokonferencia-beszélgetések keretében dolgozta ki a válaszokat. Mindehhez nemcsak általános biológiai háttértudásra volt szükség, hanem a többi természettudományos tantárgyban is jártasnak kellett lenni. Csak hogy érzékeltessem a feladatok súlyát, citálok egy kifejtős feladatot:

„Milyen őshonos fa- és cserjefajokat kell annak az erdésznek választania, aki beporzó barát területet szeretne létrehozni? Hogyan épülhet fel egy ilyen erdő, és hogyan lehet segíteni a beporzók életét a megfelelő növényfajok kiválasztásán kívül?”

A fiatalok biológiatanárukat választották mentoruknak
A fiatalok biológiatanárukat választották mentoruknak
„Erdővel kapcsolatos feladatokat kellett megoldaniuk s úgy, hogy magához a probléma értelmezéséhez is idő kellett. A válaszok mélyebb biológiai ismereteket követeltek, de rendkívüli kreativitással és logikus gondolkodással megugrották az akadályokat a gyerekek” – mondja büszkén a tanárnő. Elmondása szerint nem kellett segítenie tanítványai munkáját, mondván maguktól is gördülékenyen működött a csapatszellem. Az egyik feladat során rövid, legfeljebb háromperces videóban kellett a csapatnak bemutatni egy parkerdő sajátosságait. Az Autotróf Kakukkmadarak az iskolához közeli Gulya-dombot választották, és úgy indultak neki a feladatnak, hogy egészen pontosan nem tudták, mit szeretnének a parkerdőről ismertetni.

„Nehéz volt frappáns, közben tartalmas videót készíteni ilyen rövid időtartamban. Nem lehetett belemélyülni a témába, de igyekeztünk a legtöbb szemszögből megragadni a területet”

– meséli Hanga. Az ismeretterjesztő táblákat használták kiindulópontként, és még a domb kilátóját is felvették videóra, majd hazaérve közösen összevágták a felvételeket. Az eredményhirdetésre a Fenntarthatósági Témahét online nyitórendezvényén került sor. A témahét egyik kiemelt eleme az erdők biodiverzitásban betöltött szerepe volt, amihez a középiskolások megszólításával csatlakozott a Fedezd fel az örökséged! vetélkedő.

Hanga és Kornél szerint azért nyerhették meg a versenyt, mert a csapat- tagok eltérő képességei és tulajdonságai együttesen segítettek a válaszok teljes és pontos megalkotásában. Hanga precizitása, Benedek erdőismerete és Kornél kreativitása vezetett arra, hogy közösen fedezzék fel valamennyiünk örökségét, az erdőt, jövőnk biztos zálogát.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ismét Farkaslaka lovasa nyerte a Székely vágtát

Rekkenő hőségben és felfokozott hangulatban vette kezdetét a 11. Székely Vágta legvártabb pillanata, a két döntő futam. Népes közönség várta a legjobb nyolc lovast, akik a szombati kvalifikációs futamokból küzdötték magukat a vasárnapi döntőkbe.

A lágersör javítja a férfiak bélrendszerének egészségét. Tényleg.

A lisszaboni NOVA Egyetem kutatói által végzett tanulmány kimutatta, hogy a láger sör mértékkel fogyasztva javítja a férfiak bélrendszerének egészségét, és ezáltal csökkenti bizonyos betegségek kockázatát. A tanulmányt a napokban tették közzé az ACS Journal of Agricultural and Food Chemistry című folyóiratban. 

Virágtrükkök a szaporodás érdekében

Amikor a beporzókról beszélünk, leggyakrabban a házi és vad méhekre, esetleg a pillangókra gondolunk, de számos más nektárfogyasztó rovar is átviszi a virágport egyik virágról a másikra. Ezt a tevékenységet a növények különböző trükkökkel segítik elő. A virágok és rovarok egymáshoz igazított fejlődése bámulatos mechanizmusokhoz, szoros egymásra utaltsághoz vezetett.

Így függ össze a tejtermelés az erdőtüzekkel

Az Amerikai Egyesült Államok területén az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribbá váltak az erdőtüzek. Ezeknek számos negatív hatása van, kezdve az emberi egészségtől, a levegő minőségén át egészen a biodiverzitásig és a földhasználatig. Az USA tejtermelése sem kivétel ez alól.

Miért állnak be a cicák a macskamentától?

Sokat hallani arról a bizonyos macskamentáról (Nepeta cataria), amitől a macskák igen furcsa magatartásformát mutatnak. A legédesebb cica is fenevaddá válik, amint beleharap, majd belehempereg a növénybe. Hasonló, ha nem is ugyanennyire heves reakciókról egyébként a vadon élő macskafélék kutatói is már többször beszámoltak.

Az őshonos gyep sokszor hatékonyabb az erdőtelepítésnél

A klímavédelem kulcsfontosságúvá vált napjainkra, ezért egyre több erdőtelepítést végeznek a szakemberek. Azonban a nem kellő körültekintéssel végzett beavatkozás több kárral járhat, sok esetben inkább az őshonos gyepek védelmével érhetünk el nagyobb eredményt.

A veszélyes növény ismét megjelent Heves megyében

Nehezen gyógyuló sebeket, hólyagokat okozhat a bőrre kerülve a Szosznovszkij-medvetalp nevű növény, amely ismét felbukkant Heves megyében. Ez az évelő mérgező mivolta miatt nagyon veszélyes.

Sátorhegyek birodalma

Zemplén „ide biztosan visszatérek” érzése az erdővel keretezett magas kilátópontjainak, lélegzetelállító panorámáinak, kultúrtörténeti értékeinek és a mindezeket összekötő túraútvonalaknak köszönhető. Felfedezésre váró vadregényes csodahely, aminek leírására már-már keresni kell a megfelelő szavakat. Az ide látogatók egy szempillantás alatt szerelembe esnek Magyarország egyik legszebb tájegységével.

A siker kulcsa a változás

Hogyan nyerhet új értelmezést a versenyképesség fogalma? Miként lehet előrelépni a válságálló-képességben, rugalmasságban, előre gondolkodásban, a változások időbeli észlelésében és kezelésében? Milyen szerepet játszhat a humán vagyon bővítése, a társadalmi tőke, a bizalmi szint erősítése? Miért érdemes erős értékláncokat létrehozni az agrárium és az ipar között? 

Kirepültek az albínó füsti fecske fiókák Jánoshalmán

Jánoshalmán albínó füsti fecske fiókák születtek, amelyek mára már ki is repültek a fészekből. A teljes albinizmus nagyon ritka jelenség az állatvilágban.