Az állásfoglalás éppoly letisztult, mint az Aldi üzletei – fogalmaz az agrarheute.com szerzője. Mint a cikkből megtudhatjuk, a diszkontlánc legfőbb üzenete a leendő politikai döntéshozók felé, hogy a húságazatban gyökeres változásra, konkrétan
az állatjóléti sztenderdek átfogó újradefiniálásában van szükség, és hogy ez állami beavatkozás nélkül nem képzelhető el.
Egyebek között arról esik szó az állásfoglalásban, hogy a gazdálkodók állatvédelmi célú beruházásainak elsőbbséget kell élvezniük; az állatjóléti hozzájárulásból nemcsak a kiskereskedelemnek, de a gasztronómiai ágazatnak is ki kell vennie a részét; az import hússal szemben is ugyanazokat az előírásokat kell támasztani, mint a Németországban előállított áruval szemben; az állatjólétre adott uniós támogatásnak pedig nem elsősorban az export célú termelést kell szolgálnia.
Cél, hogy a németországi gazdálkodók teljesen el tudják látni a belföldi piacot a magas állatjóléti sztenderdeknek megfelelő üzemekből.
Kötelező matricázást is bevezetnének, amelyről kiderülne, hogy milyen tartásmódból származik az adott hús, és ennek kötelező használatát ugyancsak kiterjesztenék a gasztronómiára is. Kiáll továbbá a diszkontlánc az ökológiai gazdálkodás arányának növelés mellett (2030-ig 25%-ra), ehhez ugyancsak állami támogatást vár.
Az agrarheute.com körkérdést tett fel olvasóinak, mit gondolnak a diszkontlánc agrárpolitikai aktivitásáról. A legtöbbjük azt válaszolta, hogy szimpla PR-fogás, az Aldi továbbra is olyan olcsón fogja venni a húst, amilyen olcsón csak tudja. Viszonylag sokan válaszolták még, hogy amennyiben az Aldi komolyan gondolja ezt az egészet, akkor legelőször is hosszú távú szerződést kellene kötnie a beszállítóival.