Back to top

Feszültség a minimálbér-emelés miatt

Az IG Bauen-Agrar-Umwelt (IG BAU) német szakszervezet a Szezonális munka a mezőgazdaságban című éves jelentésében kiemelte, hogy Észak-Rajna-Vesztfá­lia, Schleswig-Holstein, Hamburg, Alsó-Szászország, Bréma és Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományokban 2022. január 1-jétől bruttó tíz eurós órabért kell fizetni a legalacsonyabb bércsoportba sorolt munkavállalóknak, ahová a szezonális alkalmazottak nagy része is tartozik.

Ezzel párhuzamosan a törvényben meghatározott minimál-órabér a jelenlegi 9,60 euróról 9,82 euróra emelkedik jövő év elejétől, 2022. július 1-jétől pedig 10,45 euró lesz. Egyes politikusok szerint azonban ez nem elég: a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok a minimál-órabér 12 euróra emelését szorgalmazzák.

A spárgát, bogyósgyümölcsöket, valamint más kézimunka-igényes zöldség-gyümölcsöt termesztő német gazdák többsége nem tudja felvenni a versenyt a gyakran jóval alacsonyabb minimálbért alkalmazó országok termelőivel.

Így ezeknek a kultúráknak a jövedelmezősége veszélybe kerül. A szakszervezet a szövetségi statisztikai hivatal adataira hivatkozva felhívta a döntéshozók figyelmét arra, hogy például Spanyolországban óránként 5,76 euró, Lengyelországban 3,64 euró, Marokkóban pedig csak 1,20 euró a minimálbér. Az ilyen alacsony bért fizető országok olcsóbban tudják eladni a termékeiket, ami azt jelenti, hogy a német termékekkel szemben a külföldi árukat részesítik előnyben a vásárlók. A német bogyósgyümölcs-termelők ezt már rendszeresen megtapasztalják az áfonya esetében. Modellszámítások szerint a minimális óradíj 12 euróra emelése akár kétszámjegyű áremelkedést eredményezne. A bogyósgyümölcs-, valamint spárgatermesztőket tömörítő szervezet igazgatója, Simon Schumacher szerint azt is figyelembe kell venni, hogy a kertészetben és a mezőgazdaságban főként külföldi idénymunkásokat alkalmaznak, akik a szezonban szerzett bevételükkel a hazájuk kereseti viszonyaihoz képest nagyon jó jövedelemre tesznek szert, ezért az idénymunkások alacsonyabb minimálbérét szorgalmazzák. Csak kisebb minimálbérekkel biztosítható az alacsony CO2-kibo­csátással járó regionális gyümölcs- és zöldségtermelés jövője, és ez a feltétele annak, hogy az egészséges, friss termékekhez a kevesebbet keresők is hozzájuthassanak, érvel a termesztői szervezet igazgatója.

Forrás: 
taspo.de/Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/44 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ananászhiány

Hetek óta hiánycikk az ananász, az ellátást továbbra is logisztikai nehézségek – a hajók késése, valamint a konténerhiány – hátráltatják. Noha jelenleg világszerte alacsony a gyümölcsfogyasztás, ananászból így is hiány van, az élelmiszerboltokban például már egyáltalán nem is szerepel az akciós termékek között.

Kelesztő öntözéssel a repcerekordért

Minden növény termesztésében az alázat a legfontosabb technológiai elem. Ezzel fogadott Megyaszón Sárossy Ferenc, a Harangod-cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa. Aki az utóbbi évtizedek során nem tanulta meg, hogy nem a természet igazodik hozzánk, az jó eséllyel rosszul jár. Az ember tudásának kell olyan szintre elérnie, amivel ki tudja szolgálni a természet, azon belül a növények és állatok igényeit.

Bűnszervezetek a szüret útjában

A mexikói gyümölcs- és zöldségágazat ismét hatalmas károkat szenved az erőszakos bűnszervezetek miatt. A hírek szerint több millió dollár értékű őszibarack, avokádó és lime megy kárba, mert a gazdálkodók elhagyni kényszerültek a földjeiket.

Hortenzia: változatos színek, formák, méretek

A bugás hortenzia (Hydrangea paniculata) és a tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia) új, izgalmas fajtái jelentek meg a piacon egyebek közt a Pellens és a Kordes vállalatok kínálatából. Az utóbbi időben megnőtt a kereslet az olyan hortenziafajok és -fajták iránt, amelyek kedvelik a napfényes élőhelyet, ugyanakkor nem fagyérzékenyek.

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává egy kutatás szerint

Északkelet-Európa válhat a kontinens éléskamrájává, a térségben ugyanis kevésbé viseli meg a gabonaféléket az éghajlatváltozás - közölte a Budapesti Corvinus Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében, amelyben az ELTE-vel és a BME-vel együttműködésében készült közös tanulmányuk megállapításait ismerteti.

A szövetkezet első spenótja

Tiszavasváriban 2011-ben alakult meg az OLITOR Szövetkezet, elsősorban szántóföldi zöldségnövények termesztésének összefogására. Jelenleg a két legnagyobb kultúrájuk a zöldborsó és a zöldbab, amihez az idén egy termelőnél spenót is társult.

Hogyan lehet gyorsan megszabadulni az undorító kertlakóktól?

A meztelen-, vagy csupaszcsigák sokszor mindent letarolnak, kedvelik a fiatal és frissen ültetett növényeket és a kannibalizmus sem áll távol tőlük. A házipraktikák között van néhány meglepő és hatásos ellenszer is.

Beporzó rovarok a városi zöldfelületeken

Az utóbbi évtizedekben csökkent a vadon élő beporzók egyedszáma, különösen az északi féltekén. A pusztulás legfőbb okai között a nagyüzemi, iparosodott mezőgazdaságot (élőhelyek eltűnése, feldarabolódása, vegyszerhasználat) és a klímaváltozást említik a szakemberek. Mind lakossági módszerekkel, mind tudományos kutatásokra alapozott tevékenységgel azonban fontos lépéseket tehetünk a beporzó rovarok védelmében, javíthatjuk életlehetőségeiket.

Még mindig a levéltetvek – növényvédelmi előrejelzés 22. hét

A rovarkártevőknek kedvezett az utóbbi napok időjárása. Szinte minden növénykultúrában ott vannak a levéltetvek, de rajzik az almamoly és a cseresznyelégy is, hogy csak a legfontosabbakat említsük.

Az almaecet hihetetlen előnyei: fogyástól a vércukorszint optimalizálásig

Az almaecetet évek óta használják az élelmiszeriparban salátaöntetek, chutney-k és pácok összetevőjeként. Azonban mostanában az egészséges életmód és táplálkozás rajongói is úgy döntenek, hogy beépítik ezt az ecetet az étrendjükbe, az általános közérzetük fokozásának reményében.